Hidrológiai tájékoztató, 2003

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Aszályok és belvizek az elmúlt 12 évben - értékelés és előrejelzési tapasztalatok

Rátérve az előrejelzés kérdéskörére, elmondhatjuk, hogy szinte lehetetlen feladatra vállalkozunk akkor, ha a belvizet vagy az aszályt előre akarjuk jelezni, ugyanis mindkettőhöz megbízható, hosszútávú időjárás előrejelzés kellene, - ami viszont nincs. Mégsem kell lemondanunk arról, hogy valahogy segítsük a belvízvédekezésre és az aszálykár-elhárításra való felkészülést, mert mind a belvíz, mind az aszály olyan hosszú lefutású folyamat, amelynek az elejét a befolyásoló tényezők mért adatai alapján elég jól meg tudjuk ragadni, a folyamat kibontakozását pedig több lehetséges időjárás-változat föltételezésével vehetjük számításba, s így adjuk meg, hónaprólhónapra így jelezzük előre e jelenségek végső jellegszámait, azok területi eloszlását és országos értékét. Ahogy az időben haladunk előre, úgy szerezhetünk egyre több ismeretet a hidrológiai helyzetről, s egyre rövidebb időszakra kell föltételezéssel élni. Belvíz esetében a téli-tavaszi belvizességi index előrejelzésére van kidolgozott módszer, míg a belvízzel elöntött terület nagyságát - analógiák alapján - egyelőre csak hozzávetőlegesen tudjuk előrejelezni. Az aszályt a mezőgazdasági év egészét jellemző aszályindex számszerű meghatározásával jelezzük előre. További információt nyújtanak a néhány éve bevezetett Gördülő Vízháztartási Mutató (GVM) szintén több változatban meghatározott, egy hónapra előrejelzett értékei. Az ilyen megközelítésre épített belvíz- és aszály-előrejelző módszert az OVF kezdeményezésére és támogatásával, a vízügyi igazgatóságok közreműködésével idestova már tíz éve „üzemszerűen" alkalmazzuk, azaz havi rendszerességgel készítünk előrejelzést, melyet a hidrológiai helyzettől függően, szükség szerint soron kívüli előrejelzések egészítenek ki. Néhány éve ezek az előrejelzések szerves részét képezik a VITUKI és az ATIVIZIG által havonta közösen készített, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a vízrajzi szolgálat információit is föl használó „Integrált Vízháztartási Tájékoztató és Előrejelzés"-nek. A tájékoztatót elektronikus formában a vízügyi igazgatóságok, rövidített formában a földművelésügyi tárca, rajta keresztül a vízgazdálkodási társulatok is megkapják. A Magyar Távirati Irodán keresztül időnként a napisajtó is hírt ad ezekről az előrejelzésekről. Pl. a legutóbbi aszály-előrejelzésünket - színes térkép formájában - egyik napilapunk címoldalán hozta. A 3. ábrán bemutatom a legfrissebb, 2003. július 1-én készített aszály-előrejelzés térképes végeredményét. Az A-változat nagyon száraz július-augusztus föltételezésével készült, s ha ez bekövetkezne, minden idők legerősebb aszálya alakulna ki, az Alföldön egészen szélsőséges, 16 feletti PAI-értékekkel (a kevés meteorológiai adatból és a korabeli leírásokból következtetve, hozzávetőleg ilyen lehetett a 140 évvel ezelőtti, 1863. évi aszály). Átlagos időjárású július-augusztus esetén (B-változaí) is erősen aszályos mezőgazdasági évet fogunk zárni, de ha ez az előttünk lévő két hónap nagyon csapadékos lenne (C-változat), a Duna-Tisza közét végeredményben akkor is mérsékelt aszály sújtaná. Nem is beszélve arról, hogy a már lezajlott tavaszi-koranyári aszály a korai érésű kultúrákban már jóvátehetetlen kárt okozott. A hosszútávú időjárás-előrejelzéseket mérlegelve legvalószínűbb az A- és a B-változat közötti aszályhelyzet kialakulása, ami az aszályindex 10 körüli országos átlagát eredményezné, s ez az 1952. és az 1992. évi aszályhoz volna hasonló. Az aszályelőrejelzés nem öncélú tevékenység, azt - ahogy az árvíznél és belvíznél - „riasztásnak", illetve a kárelhárításra való időbeli fölkészülésnek kell követni. Végezetül e helyen is köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik az adatgyűjtési és feldolgozási munkában korábban és most is segítségemre voltak. Külön megköszönöm Iványi Krisztinának (OVF) az öntözési adatokat, Sebesvári Juditnak (ATIVIZIG) pedig az előadási illusztrációs anyag elkészítését. 2. ábra. Az öntözésre felhasznált vízmennyiség Magyarországon az aszályindexnek az öntözőrendszerek hatásterületére vonatkozó területi átlaga fiiggvényében 1979-1990 és 1991-2002 között. 1. ábra. Az öntözött terület nagysága Magyarországon aszályindexek az öntözőrendszerek hatásterületére vonatkozó területi átlaga függvényében 1979-1990 és 1991-2000 között 12