Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Degré András: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi szervezete

vezete is. Egymás után alakultak a szakosztályok és a '70-es évek végéig folyamatosan nőtt a jogi tagok száma is. Jelenleg 4 szakosztály működik, sajnos a vidéki szervezetek mindegyike megszűnt, a rendszerváltozás óta a jogi tagok száma is jelentősen visszaesett, jelenleg 8 jogi tag intézményünk van. Az első munkák közül is kiemelést érdemes a Zsombolykutató Munkabizottság által végzett tevékenység, melynek során feltárásra került számos víznyelő, zsomboly föld alatti járat és barlang. A munkabizottság nevéhez fűződik a Lillafüredi István és Anna barlangok nagyközönség számára történt megnyitása, a bükki karsztvízszint megismerését célzó mérések elvégzése. A Csoport munkabizottságai fontos intézkedéseket tettek a mezőkövesdi Zsóri-fürdő gyógyfürdővé fejlesztése és a tapolcai források védelmét szolgáló hármas védőövezet kialakítása érdekében is. A törpevízmüvekkel foglalkozó munkabizottság munkája nyomán több község törpevízmüvet kapott, illetve a meglévők közül többet is korszerűsítettek. 1957-ben a Szennyvíztisztító Szakosztály a borsodi iparvidék nagyvállalataival „vízügyi tanácskozásokat" kezdeményezett, majd október elején megrendezték az ün. „Miskolci szennyvíz ankétot". Az ankét a hatékonyabb ellenőrzés érvényesülése érdekében javasolta a Vízügyi Törvény szennyvízbevezetéssel kapcsolatos részének felülvizsgálatát. Az országos érdeklődést kiváltó nagysikerű ankétot országos szennyvíz-konferenciák követték. Az 1. Országos Szennyvíz Konferencia megrendezésére 1959. októberében, a II. 1963. május végén, a III. 1976. szeptember közepén változatlanul nagy érdeklődés mellett került sor. A konferenciák határozatai, ajánlásai nagyban hozzájárultak a tárgyalt problémák megoldásához. Az I. Országos Szennyvíz Konferencia ajánlásai alapján a Szenynyvíz Szakosztály pl. kidolgozta a borsodi élővizek védelmére vonatkozó intézkedési tervet. A célok között szerepelt az ipari vízhasználatok felülvizsgálatának szükségessége, melyet a gyártástechnológiával kölcsönhatásban tartottak kívánatosnak megvitatni az ország vízügyi szakemberei. A Karsztvízkutató Szakosztály, amely 1959-ben a Zsombolykutató Szakosztályból alakult, komoly karsztvízkutatási munkába fogott és ők vizsgálták elsőként a bükki karsztban a felszín alatti víztározási lehetőségeket. A Hidrológiai Szakosztály, amely később „Vízkészletgazdálkodási és Hidrológiai" Szakosztállyá bővült, igen intenzív munkát végzett és a gyakori előadóülések mellett több bel- és külföldi tanulmányutat szervezett. 1964-ben, majd 1967-ben és 1971-ben Csehszlovákiába, 1968-ban Jugoszláviába látogattak a szakemberek. Ez utóbbi tanulmányút az ottani karsztban létesített tározók, a korábbiak a Bodrog, Sajó és Hernád folyók felső vízgyűjtőinek megismerését célozták. A Karsztvízkutató Szakosztályból 1966-ban Hidrogeológiai Szakosztály alakult. A Szakosztály 1967-ben nagysikerű termálvíz ankétot szervezett. Az Avas-dél hidrogeológiai viszonyairól, a Sajó és a Hernád folyók kavicsteraszában végzett talajvíz áramlási vizsgálatokról 1968-ban a Borsodi műszaki hetek keretében adtak tájékoztatást. Az 1960-as évek közepére az ipar mellett egyre nagyobb szerepet kapott a mezőgazdasági termelés vízgazdálkodási feltételeinek megteremtése. Ez a körülmény 1968-tól új szakosztály, a Mezőgazdasági Vízhasznosítási Szakosztály megalakítását tette indokolttá. A szakosztály a mezőgazdasági vízhasznosítást a Vízügyi Igazgatósággal közösen öntözési bemutatókkal, ankétok szervezésével és előadások megtartásával népszerűsítette. Az 1970-es évek elején a társtudományokkal való kapcsolatok is kiszélesedtek, a MTESZ-en belül a tudományos egyesületek egész sorával alakult ki együttműködés (Urbanisztikai Bizottság, Kémikusok, Agrár, Geofizikusok stb.). Az első névváltoztatás 1959-ben történt. Ezen év január 23-án az addigi Nagy-Miskolci Csoport a társaság központjának hozzájárulásával már Borsodi Csoport néven tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését. A névváltoztatás indokolt volt, hiszen a Csoport munkája ekkor már régen túllépte Miskolc város határait. 1974 őszén a szervezet neve ismét megváltozott, így a Borsodi Csoport nevét Borsodi Területi Szervezetre módosították és a Szervezet tevékenysége ettől az időtől kezdve a vízgazdálkodás szinte minden témakörére kiterjedt. A kiterjedt szervezet nemcsak a jelentős részének aktivizálódását eredményezte, hanem az egyetemi és középiskolai ifjúság bevonásával a szakosztályi és a körzeti csoportban végzett munka is kibővült, felölelve a helyi problémákat is. Az 1970-es évek közepére a megye vízvédelmi kérdései is országos jelentőségűvé váltak, az e téren tett vagy elmulasztott beavatkozások szinte a teljes magyarországi Tisza szakaszra kihatással voltak és meghatározták a folyó vizének felhasználhatóságát is. A Társaság megyei Szervezete mindig is különös gondot fordított a vizek tisztaságának megóvására. Sok tanulságos előadás hangzott el a víz- és csatornamüvek korszerű üzemeltetéséről, a vastalanítás optimalizálásáról, a szennyvíz iszap víztelenítésének gépi módszereiről, a vízbeszerzési létesítmények optimális üzemeltetéséről. 1976. szeptemberében került megrendezésre Aggteleken a III. Országos Szennyvízkonferencia, amely rámutatott, hogy az ország vízgazdálkodási, vízminőségvédelmi célja csak széles körű társadalmi összefogás segítségével valósítható meg. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság nagyarányú műtrágya- és vegyszerfelhasználása egyre nagyobb mérvű víz- és talajszennyezést okoz, ezért annak kiküszöbölését feltétlenül meg kell oldani. A Társaság minden esetben felkarolta és támogatta a jó irányú helyi kezdeményezéseket. így lelkes ösztönzője volt a távlati vízbázisok feltárásának, az ipari hűtővízkezelés megoldásának, a víztározási lehetőségek felkutatásának. Fontos feladatnak tekintették az utánpótlást, a nevelést. A Szervezet részvételével és segítségéve] éveken át eredményesen rendezték meg a Kiváló Ifjú Mérnök, Technikus versenyeket. Ifjúsági Vízgazdálkodási napokat, Környezetvédelmi szemináriumokat. 1986-től a 90-es évek végéig évenként váltakozva tudományos előadások megtartására és tanulmányutak megszervezésére került sor a neubrandenburgi társszer48