Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Szlávik Lajos: A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése

A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése Társaságunk jubileumi, XX. vándorgyűlésének ezúttal július 3-4-én, a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara adott otthont Mosonmagyaróváron, a rendezvényhez pedig az alábbi intézményektől, cégektől kaptunk segítséget és támogatást: • Közlekedési és Vízügyi Minisztérium • Környezetvédelmi Minisztérium • Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Önálló Osztálya • Oktatási Minisztérium • Országos Vízügyi Főigazgatóság • „Mohai Ágnes" Ásványkitermelő és Kereskedelmi KFT. A nagyszabású rendezvényen 8 szekcióban 11 szakmai előadás hangzott el s 86 dolgozat került bemutatásra. A 8 szekció résztvevői az elhangzott előadások, korreferátumok és a lezajlott viták alapján a következő ajánlásokat fogalmazták meg az illetékes állami szervek felé: Időszerű vízgazdálkodási feladatok az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán 1. Az Európai Unió Víz Keretirányelve és a végrehajtását segítő dokumentumok megismerésének egyik legfontosabb eszköze az Internet, ezért javasoljuk a meglévő információs rendszerek, számítástechnikai lehetőségek hatékonyabb felhasználását, hogy széles körben megvalósuljon a társadalom bevonása az EU integrációval összefüggő vízgazdálkodási feladatok megoldásába. 2. Az EU Víz Keretirányelv ökológiai elvárásai szükségessé teszik a vízépítés ökológiai szempontú felülvizsgálatát és az új szempontrendszernek megfelelő szabályzat és/vagy útmutatók összeállítását. 3. Az MHT Vándorgyűlés résztvevői üdvözölték az MHT keretében működő Európai Integrációs ad hoc munkacsoport létrejöttét és tevékenységét. Javasolták, hogy az MHT vállaljon szerepet a vízi környezettel foglalkozó civil szervezetek aktivizálásában is. A vízellátás-vízkezelés időszerű kérdései 4. Az EU követelmények teljesítése a vízellátás valamennyi részterületén kutatási szintű vizsgálatokat is igényel. Az MHT Vándorgyűlés résztvevői felhívják erre a szakterületet irányító állami szervek és a víziközművállalati vezetők figyelmét. Szennyvízcsatornázás és -tisztítás 5. Át kell tekinteni és össze kell hangolni a nemzeti szennyvíz programot és a felszíni vizek védelmét érintő elmúlt hónapokban megjelent jogszabályokat, különös tekintettel a különböző határértékekre. Ez utóbbiaknál figyelemmel kell lenni a szennyvíztisztító telepek tényleges terhelésére, illetve szennyvíz-technológiákra. A már megkezdett szennyvíz-kataszter továbbfejlesztése, pontosítása is közös szakmai érdek. Szükségesnek tarjuk továbbá, hogy a víziközmű technológiai fejlesztések várható költségeinek I2 %o-ét országos szinten összehangolt kutatásokra fordítsák. 6. A víziközmü-szolgáltatás továbbfejlesztése során a meglévő víziközmü vagyon helyzetét, sorsát, műszaki állapotát felül kell vizsgálni és egy rekonstrukciós tervet kell készíteni a rekonstrukciók felgyorsítására, mely feladat forrása részben az amortizációs kulcsok átalakításával képzelhető el. Folyógazdálkodás 7. Az MHT Vándorgyűlés résztvevői javasolják, hogy az aszálykár-elhárítás legyen része az állam által finanszírozott és az 1995. évi Vízgazdálkodási törvény által meghatározott vízkár-elhárítási tevékenységnek. 8. A folyógazdálkodással kapcsolatos vizsgálatok igazolták, hogy a vízépítési kisminta modellek alkalmasak a folyógazdálkodási elképzelések közérthető bemutatására, valamint az érintettek, érdekeltek által elképzelt beavatkozások hatásainak megismerésére. Erre tekintettel a Vándorgyűlés résztvevői szorgalmazzák ilyen kisminta modellek széles körű gyakorlati alkalmazását. 9. A nyílt tervezési eljárások sikere érdekében szorgalmazni és támogatni kell vízépítési és ökológiai szakembereink informatika-alkalmazási és szakterületi továbbképzését. 10. A folyók ökológiai állapotát jól jellemzi a halállomány mennyisége és szerkezete, ezért a folyógazdálkodási tevékenység kialakításakor szempontként kell kezelni a vízi élettér növelését, a vízrendszer oldal- és hosszirányú átjárhatóságát az ívó és ivadéknevelő élőhelyek kialakítását, valamint védelmét. A hallépcsők különösen jó lehetőséget biztosítanak a halállomány hosszú távú monitorozására. Vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák 11. Az EU Víz Keretirányelv alapján szükséges a rendkívüli szennyezések által a felszíni vizek ökológiai állapotára és a vízhasználatokra gyakorolt hatás részletes és hosszú távú vizsgálatára annak érdekében, hogy a rendkívüli szennyezések mértéke és gyakorisága csökkenthető legyen. A Vándorgyűlés résztvevői javasolják ilyen vizsgálatok elvégzését. 12. A Magyar Hidrológiai Társaságra fontos szerep hárul a vízminőségi kárelhárítási eszközök, technológiák, esettanulmányok megismertetésében, népszerűsítésében. A Vándorgyűlés résztvevői javasolják az MHT Intéző Bizottságának és szakosztályainak, biztosítsanak lehetőséget ahhoz, hogy a területi vízminőségi kárelhárítási terveket a lehető legszélesebb körben megismerhessék az érintett szervezetek és a lakosság. „Az országos vízminőségi kárelhárítási rendszer fejlesztése" című PHARE projekt végrehajtásáról folyamatos tájékoztatás és az eredmények bemutatására szakmai fórum szervezését tartják célszerűnek. Területi vízgazdálkodás és a vízgazdálkodási társulatok 13. A területi vízgazdálkodás feladatainak megoldásában alapvető a talaj szerepe, a talaj vízgazdálkodása. Ennek megfelelően a Vándorgyűlés résztvevői ajánlják az illetékes állami irányító szerveknek, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a területhasználatra, a talajhasználatra, a talajban történő víztározás növelésére, a talaj vízgazdálkodásának javítására. 14. A területi vízgazdálkodási problémák kezelésében a vízitársulatok kapjanak nagyobb szerepet, ne csak a vízelvezetésben, hanem a vízvisszatartásban, a tározásban. a vízhasznosításban, azaz a vízzel való gazdálkodás tényleges feladatainak megoldásában is, és ez jelenjen meg a vonatkozó jogszabályokban is. Ennek érdekében, a világos feladat lehatárolás miatt újra be kell vezetni a „helyi je58