Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Vágás István: 50 (53) éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete

mutatóval egybekötött előadóüléseink, mint például az 1998-as „Csorna város szennyvízelvezetése, tisztítása és vákuumos szennyvízelvezető rendszere", vagy például az 1999-es Rábakecölön tartott „Nyomott szennyvizes rendszer ismertetése és bemutatása" című rendezvény. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a vízkészleteink mennyiségi védelme mellett a minőségire is, melynek érdekében megkezdődtek a területi vízminőségvédclmi tervek készítése. Az új ágazati feladathoz kapcsolódóan előadóüléseken dolgoztuk fel az üzemi vízminőség-védelmi tervek készítésének tapasztalatait lehetőséget adva tervezők számára azok megismerésére. 2001-ben a Tatán a Komárom-Esztergom megyei Területi Szervezettel közösen szervezett Által-ér völgyi konferencia keretében bocsátottuk társadalmi vitára az Által-ér völgy vízminőségi kárelhárítási tervét. A hazai vízgazdálkodás számára nagy kihívást jelent az EU vízgazdálkodási keretirányelv alkalmazása, az elvárásokhoz való alkalmazkodás. Az ügy fontosságát felismerve különös hangsúlyt helyeztünk ennek a kérdésnek a megvitatására és ismertetésére, az irányelveket több előadóülésen vitattuk meg. A fenti szemelvények mutatják, hogy társaságunk életének elmúlt időszakában megpróbáltuk a vízgazdálkodás valamennyi területét feldolgozni és a hagyományos szakágakhoz kapcsolódó előadóülések tartása mellett az új kihívásoknak is eleget tenni. A belső szakmai előadóülések mellett nagy hangsúlyt fektettünk a közvélemény felé történő nyitásra, melynek érdekében a már elmondottak mellett minden évben két alakalommal, a Víz Világnapján és a Vezetékes Vízellátás Napja alkalmából nyílt napot rendezünk az EDUVIZIG és a Pannon Víz Rt. létesítményeinél. Természetesen ezt a tevékenységet nem tudnánk ilyen színvonalon végezni a tagság és a jogi tagjaink támogatása nélkül. A győri csoport tagsága az utóbbi években 80-85 fő körül állandósult és a minket támogató jogi tagjaink pedig a következők: AQUA Szolgáltató Kft. Móvár; ÉDUVIZ Kft. - Győr; ÉDUVIZIG - Győr; Komszol Kft. - Győr; Mester-Mérnök Kft. - Győr; Pannon Víz Rt. - Győr. A területi szervezet 50 éves szakmai-társadalmi munkájának irányítói voltak: Elnökök: Demetrovics Szilárd 19551957 Putz József 19581961 Szaló Lajos 1962 Bencsik Béla 19631970 Putz József 1971 1975 Markó László 19761996 Baross Károly 1997károk Mispál István 19551957 Zorkóczy Zoltánná 19581961 Kováts Zoltán 19621971 Fömötör Gyula 1971 1974 Dr. Hajós Béla 19751979 Fömötör Gyula 19801984 Pannonhalmi Miklós 19851992 Janák Emil 19931996 Petröcz bál int 1997A területi szervezet 50 éves tevékenységének elismerését jelentette, hogy 2002-ben a Moson magyar-ó váron rendezett XX. Vándorgyűlés házigazdái lehettünk. Baross Károly a Győri Területi Szervezet elnöke 50 (53) éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete A Magyar Hidrológiai Társaság 1949. augusztus 13-án és 14-én vándorgyűlést rendezett Szegeden, amelyen a jelenlévők Horusitzky Ferenc kezdeményezése alapján dr. Vitális Sándor elnöki megnyitója után megalakították a társaság szegedi tagozatát. Ez az alakulás csak rövid életű volt. 1952. november 18-án a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja néven újra, akkor már véglegesen megalakulhatott a szegedi és környéki hidrológusok helyi szervezete, amelynek később a ma is érvényes Szegedi Területi Szervezet lett az elnevezése. Az első ülés előadója Mosonyi Emil, a Társaság elnöke, és Dévény István, a Szegedi Csoport akkor megválasztott elnöke volt. Dévény István ezt követően folyamatosan 1978-ig, haláláig betöltötte a Csoport, illetve a Területi Szervezet elnöki tisztségét. A Szervezet meginduló tevékenységének fő irányvonala volt Szegednek és környékének, kiterjesztően a Dél-Alföldnek hidrológiai kérdéseit előadások és tanulmányok keretében feltárni, biológiai, földrajzi, geológiai, és más, rokon szakterületek vonatkozásaival együtt a szakmai és a szakterületen kívüli közönséggel megismertetni. Ezért nemcsak hidrológus szakembereket igyekezett maga köré tömöríteni, hanem az összes hidrológiához közeli szakterületekéit is. Az első országos konferencia a Tisza-csatornázás kérdéseit, azon belül Szeged helyzetét érintette. 1953. júniusában Szegeden tárgyalták a munkabizottságok jelentéseit: a szegedi duzzasztómű építési szándékának elvetését a Jugoszláviában tervezett törökbecsei vízlépcső közelsége, és a Szeged környéki hátrányosabb terepadottságok miatt. 1953-1958. között a tiszai árvízvédelemről, a töltések méreteiről, a hullámterek hasznosításáról, a fehértói madárrezervátumról, a vízgazdálkodási keretterv Csongrád megyei kérdéseiről, Dél-Alföld öntözési lehetőségeiről, Szentes, Hódmezővásárhely, majd Kiskunhalas vízügyi problémáiról hangzottak el előadások. Szó volt a Maros-torkolat rendezéséről, a jugoszláviai Duna-Tisza-Duna csatornarendszer bemutatásáról. Országos visszhangot váltott ki 1958-ban a talaj vízmozgás törvényszerűségeit Ubell Károly és Rónai András vitaindítójával mérnöki és földtani oldalról megvilágító, hozzászólásokkal sokoldalúan kiegészített vitaülés. 1959-ben a Balneológiai Szakosztállyal közös makói ankét a város gyógyfürdő-ügyeit igyekezett előbbre vinni. Eb53