Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Pados Imre: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete - Baross Károly: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete

50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Győri Területi Szervezete A Győri Területi Szervezet magját képező vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó csoport 1951-ben a Közlekedési és Mélyépítési Tudományos Egyesület keretében alakult meg, de csak 1955-től teremtődött meg az önálló működés feltétele. A létrejött győri csoport munkájának középpontjában a kor akkori szakmai kihívásának megfelelően klaszszikus vízgazdálkodási kérdések árvízvédelem, vízrendezés és folyamszabályozás álltak. Az átlagosan 35 fő létszámú csoport tevékenységének gerincét az előadóülések képezték, de az igazgatóság szakember utánpótlását célzó műszaki tiszti tanfolyam előadóit is ők biztosították. Az 1962-63-as évektől jelentős előrelépés történt a területi szervezet munkájában. Az addig csak Győr-Sopron megyével foglalkozó szakmai tevékenységet kiterjesztették Komárom megye vízgazdálkodási kérdéseinek megvitatására is. Az előadóülések mellett vitaüléseket, klubrendezvényeket szerveztek és előtérbe került az ipari fejlődés következtében a vízszennyezési kérdések megvitatása. Fokozatosan növekvő létszámú tagszervezet a kiemelkedő szakmai kérdések megvitatására munkabizottságokat hozott létre, amelyek többek között a Győri Távközlési és Műszaki Főiskola elhelyezésének ár- és belvízvédelmi kérdéseivel, a Tatai Öreg-tó vízminőségének javításával foglalkozott. A csoport szakmai tevékenységét, az előadóülések témáit meghatározták az 1963-as és 1965-ös árvizek is. Ugyanezen időszakhoz fűződik a rendszeres tanulmányutak megszervezése is, melynek hagyománya a mai napig fennmaradt. Az egymást követő elnökségek ciklusonként a jól bevált programok mellé új és új elképzeléseket vezettek be és ezzel a társasági élet színvonalát tovább emelték. A '70-es évekre az előadóülések mellett országos érdeklődést kiváltó ankétok szervezése volt a jellemző. Ilyenek voltak a „Korszerű építési anyagok a vízépítésben", „Csatornafenntartás gépesítése", vagy az 1976-os Soproni Vándorgyűlés, az 1977. évi Dunai Ankét, a IV. Vízminőségvédelmi Szeminárium. A munkabizottsági tevékenység továbbra is fennmaradt, amelyek keretében konkrét fejlesztési terveket dolgoztak ki Győr város különböző részterületeire, vagy a Balfi Palackozó Üzem vízellátására. Az ekkor végzett szakmai munkák közül kiemelkedik Szigetköz települései térségi ivóvízellátásának programjavaslata. Ebben az időszakban már jelentős teret kapott az előadóüléseken a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer. A '80-as évektől kezdődően a területi szervezet programjában elsőbbséget kaptak azok a területi ülések, amelyek a területi fejlesztési tervekben kiemelt szerepkörrel bíró témákhoz kapcsolódtak. A munkabizottságok keretében elkészített tanulmánytervek közül kiemelendő Győr-Sopron megye belterületi vízrendezési tanulmányterve, vagy Győr-Sopron megye szennyvízkezelési koncepcióterve. 1989-ben kezdődött meg a Soproni Területi Szervezettel közösen a Fertő tóval kapcsolatos kutatási, vízgazdálkodási, építési és fejlesztési tevékenységet bemutató előadássorozat, mely évről-évre visszatérő módon Fertő tó Ankét néven honosodott meg a két területi szervezet közös munkájában. Ennek az utóbbi évtized talán legkiemelkedőbb rendezvénysorozatának jelentős szerepe van a tóval kapcsolatos vízgazdálkodási tevékenység társadalmi elfogadtatásában, kutatások és fejlesztések összehangolt biztosításában. Ugyanebben az időszakban előtérbe kerültek a térségi vízgazdálkodási kérdések. A '90-es évek elején bekövetkezett vízgazdálkodási ágazatot érintő változások a területi szervezetet sem hagyták érintetlenül. Az addig tulajdonképpen az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Győr és környéke Vízmű és Fürdő Vállalat szakembergárdájára alapozódott szervezet létszáma korábbi 100 főről mintegy 60-70 főre csökkent. A vízügy, környezetvédelem és természetvédelem önálló szervezetté alakulása, vízügyi Kft.-k megjelenése, a vízmű vállalat átalakulása erősítette ezt a folyamatot. A területi szervezet vezetésének jelentős erőfeszítésébe került a létszám stabilizálása, az egzisztenciális problémákkal küszködő tagság motiválása, a területi szervezet társadalmi változásokhoz igazodó új stratégiájának megtalálása. A Győri Területi Szervezet jelenlegi elnökséges 1997. óta látja el feladatát. Az újjáalakított elnökség célul tűzte ki a társaság egyéni és jogi taglétszámának növelését, a korábbi években elért magas szintű szakmai munka folytatását. A Soproni és a Komárom-Esztergom megyei területi szervezettel korábbi évek során kialakított együttműködés szorosabbra fűzését a térségi vízgazdálkodási feladatok minél magasabb színvonalú végrehajtása érdekében. A fejlesztési célok ismertetése során a minél szélesebb körű társadalmi háttér biztosítása érdekében olyan térségeket céloztunk meg, ahol korábban egyáltalán nem vagy csak ritkán tartottak ilyen jellegű szakmai előadásokat. Célunk volt olyan, évről-évre viszszatérő rendezvénysorozat megszervezése, melynek keretében széles nyilvánosságot tudunk tevékenységünknek biztosítani. Elképzeléseink között szerepelt az új technológiák tagtársainkkal és a közvéleménnyel való széles körű megismertetése, valamint a már hagyományosnak tekinthető évenkénti szakmai utak szervezése. Területi szervezetünk az elmúlt öt év alatt 13 településen 43 előadóülést szervezett, melyeken több mint 200 előadás hangzott el. Ezen előadóülések közül számos országos érdeklődést váltott ki, a résztvevők száma 100-150 fő között mozgott. Tagjaink részére 6 szakmai tanulmányutat szerveztünk, melyek között szerepelt a Freudenau-i Vízlépcső építkezésének megtekintése, erdélyi kirándulás, vagy a Körös-völgy vízgazdálkodásának tanulmányozása. A Víz Világnapja alkalmából évről-évre szervezett megemlékezésünk nagyrendezvénnyé nőtte ki magát, melyet hagyományosan Győr Város Önkormányzatával, a Pannon Víz Rt.-vei és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen szervezünk. Különösen emlékezetes ezek közül az 1998. évi rendezvény, melynek keretében Győr város közvetlen környezetét érintő felszíni vizekkel kapcsolatos előadások mellett dr. Mosonyi Emil professzor úr tartott előadást a „Vízerő hasznosítás szerepe a világban" címmel. 51