Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Degré András: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi szervezete

50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete A II. világháború után rohamos fejlődésnek indult Borsod megye ipara, különös tekintettel Miskolcra, mely országos jelentőségű ipari központtá nőtte ki magát. En­nek következtében is egyre égetőbbé vált az ivó- és ipari víz kérdésének megoldása. Ennek egyenes következmé­nye volt, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság budapesti központjának 1952. májusában megtartott ankétján­mely Miskolcon volt, és Borsod megye vízellátásával foglalkoztak - a határozati pontok között szerepelt egy Miskolcon létrehozandó egyesületi csoport felállítása. Ez a határozat komoly ösztönzést adott a már ko­rábban megindult szervező munkának, s ennek eredmé­nyeként 1952. június 6-án Miskolcon megalakult a Ma­gyar Hidrológiai Társaság Nagy-Miskolci Csoportja, melynek a mai jogutódja MHT BTSZ, vagyis a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete néven működik. Az elmúlt ötven évben nagyon sok minden megvál­tozott. Megváltoztak a világpolitika erőviszonyai, a poli­tikai célok, megváltozott hazánk politikai hovatartozása és megváltoztak az irányelvek. Azóta többszörösen átraj­zolták Európa térképét, megváltoztatták arculatát. Az ak­kor egymással szemben álló országok azóta egymás kö­zelségét keresik. Nagyon sokat változott az életszínvo­nal, változtak a társadalmi igények, szükségletek és az i­gények kielégítéséről alkotott elképzelések is... A Társaság, ami ötven évvel ezelőtt megalakult, szintén nem ugyanaz ma, mint akkor. Ez azt hiszem ter­mészetes is. A Társaság tagjai sem ugyanazok, mint ak­kor. Az éppen időszerű célok is időszakonként változtak. Egy-egy probléma megoldása után egy jól működő társa­dalmi szervezet mindig talál újabb megoldásra váró problémákat, gondokat. így volt ez esetünkben is. Az MHT BTSZ ötven éves története során bekövet­kezett változások elsősorban a fejlődésnek és a társada­lom folyton változó szükségleteinek tudható be, melynek Szervezetünk igyekezett megfelelni, az esetek többségé­ben nem sikertelenül. Az MHT Nagy-Miskolci Csoportjának célja a meg­alakuláskor a vízzel kapcsolatos tudományok területén működő tudományos és gyakorlati szakemberek a tudo­mány továbbfejlesztésére további szakmai fejlődésük társadalmi úton történő elősegítése, a vízgazdálkodási, valamint a vízzel kapcsolatos egyéb tudományágak is­mereteinek terjesztése, gyakorlati alkalmazásuk előmoz­dítása. A csoport feladatául tűzte ki Miskolc és Borsod megye ivó- és ipari vízellátási kérdéseinek és szennyvíz­problémáinak, ásvány- és gyógyvizei feltárásának, hasz­nosításának társadalmi úton való elősegítését. Feladatá­nak tekintette továbbá a természeti és környezeti viszo­nyok -különösen a felszíni és a felszín alatti vizek- tisz­taságának megóvása érdekében végzendő munkásságot. Ötven év nemcsak a mi életünkben nagy idő, ha­nem egy társadalmi tudományos egyesület életében is e­lég hosszú ahhoz, hogy rövid időre megálljunk és vissza­tekintsünk az eltelt évek, évtizedek munkájára. Szánjuk ezt a jubileumot a gondos számvetésre, a múlt átgondolt értékelésére, tanulságainak levonására, hogy erőt merít­hessünk a következő évekre, évtizedekre. Hosszú az út, amely a Magyar Hidrológiai Társaság Nagy-Miskolci Csoportjának 1952. június 6-án tartott alakuló közgyűlé­sétől a mai napig vezet. Mondta dr. Pados Imre az MHT BTSZ elnöke ünnepi beszédében. Az 50 éves jubileum alkalmát felhasználva vessünk egy pillantást az MHT BTSZ 50 éves történetére, hogy a múlt eseményeit, tapasztalatait magunk elé állítva néz­zünk majd szembe a jövő megoldásra váró problémáival, feladataival. Használjuk fel ezt is a tanulásra. Tanuljunk a hibákból, hogy mi ne kövessük el ugyanazokat a téve­déseket, amelyeket az előttünk járt nemzedék elkövetett. De ugyanakkor állítsuk magunk elé a múlt nagy tetteit, sikereit, hogy mi is legalább ilyeneket igyekezzünk tenni szolgálva népünk és hazánk fejlődését, gyarapítását. A Nagy-Miskolci Csoport első elnöke dr. Pojják Tibor, alelnöke dr. Korompai Géza, Király Lajos, Fejér Zoltán és Csoport Dezső, titkára pedig dr. Tregele Kál­mán lett. A megalakulástól eltelt fél évszázadnyi időben nemcsak szervezeti, hanem névváltozások és történtek a Társaság életében. Bár sokféle változás ment végbe az MHT BTSZ életében, kezdetben a megye növekvő vízi­gényének biztosítása, az ásvány- és gyógyvizek feltárása, hasznosítása volt a legfontosabb cél, mégis a kezdeti tö­rekvések ma is helytállóak. Mégis, ha csekély mérték­ben, de mostanra eltolódott a hangsúly az ivóvízbázisok védelme és a szennyvíz-elhelyezési gondok megoldása felé. Várhatóan ez a tendencia közel jövőben tovább folytatódik, s előtérbe kerülnek az Európai Uniós irány­elvek gyakorlati alkalmazására irányuló törekvések is. A Csoport első szervezeti formájában két szakosz­tály, a Műszaki Hidrológiai és a Balneológiai Szakosz­tály és több munkabizottságot alakítottak, köztük a zsombolykutatással, a Sajó szennyeződésével, a bányavi­zekkel, a községek ivóvízellátásával, a gyógy-fürdőkkel, Tapolca védőterületével foglalkozó munkabizottságo­kat, amelyeket neves szakemberek irányítottak. 1955-től a Zsombolykutató, 1957-től a Sajó szeny­nyezésével foglalkozó munkabizottság önálló szakosz­tályként működött tovább, az utóbbi Szennyvíz Szakosz­tály néven. További munkabizottságok is alakultak és előtérbe került Miskolc ivó- és ipari vízellátása és szeny­nyvizei ártalmatlanításának problémája, az ásvány- és gyógyvizek feltárásának, hasznosításának társadalmi ú­ton történő elősegítése. Visszatérve az alakuláskor deklarált irányelvekre megállapíthatjuk, hogy az akkor megfogalmazott célok ma is helytállóak. A Csoport feladatának tekintette a természeti és környezeti viszonyok - különösen a felszíni és fa felszín alatti vizek - tisztaságának érdekében végzendő munkát. 50 évvel ezelőtt az MHT Nagy-Miskolci Csoportjá­nak alakulásakor a tagok száma 80 fő volt. A létszám lassan, de folyamatosan emelkedett. Csúcs-pontját 1980­81-ben érte el 432 fővel. A létszám nagymérvű növeke­dése a Társaság társadalmi súlyának növekedését is jelzi. Ezzel párhuzamosan szélesedett ki a Társaság belső szer­47

Next

/
Oldalképek
Tartalom