Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Degré András: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Baranya megyei Területi szervezete

Az újonnan létrejött hidrológus csoport magáévá tette a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szak­osztályának 1917-ben megfogalmazott programját: „A cél: a hidrológiának és rokontudományainak müvelése és terjesztése. Egyik feladata a hidrológiának, mint tudo­mánynak az ápolása, másik feladat pedig a tudományos kutatások eredményeit a gyakorlati élet számára megkö­zelíthetővé tenni." Az alapfeladatként vagy mottóként tekinthető célt a helyi viszonyokhoz adaptálva elsőként a következő té­maköröket fogalmazták meg: 1) Pécs város nyomasztó vízhiányának azonnali megoldására javaslat készítése. 2) Baranya megyei távlati komplex vízgazdálko­dási tervének elkészítése. 3) A Dél-Kelet Dunántúl vízviszonyait, a vízszer­zés és vízgazdálkodás lehetőségeit feltáró ter­vezet készítése. 4) Egyéb hidrológiai feladatok megol-dása. Az MHT Pécsi Csoportja első munkatervét a fenti feladatok szerint állította össze. A működés első éveiben elsősorban munkabizottságokat hoztak létre. A munkabi­zottságok első részjelentései már 1953. első félévében el­készültek. A munkavégzés költségeinek fedezetét a Mi­nisztérium biztosította. A csoport működésének első évtizedeiben a MTE­SZ Megyei Szervezete az akkor hozzá tartozó 18 egyesü­leti csoport rendezvényeinek megtartását igyekezett ko­ordinálni. Az akkoriban rendelkezésre álló terület mind­össze 20 m : alapterületű üzlethelyiség volt. A későbbiek­ben a csoport a tudományos tevékenység mellett egyre nagyobb számban szervezett előadásokat. A mindenkori lehetőségek mértékében tanulmányutakat - elsősorban a közeli megyékbe - és tapasztalatcseréket szerveztek. Ez­zel a célkitűzéssel a tagok nagyobb hányadát sikerült produktív tevékenységre mozgósítani. A működés második évtizedében gyakorlattá vált, hogy szinte évenként rendeztek magas színvonalú, orszá­gos érdeklődést kiváltó ankétot vagy konferenciát. A het­venes évek elejére elsősorban a szomszédos Jugoszlávia Baranyával határos térségével és a bulgáriai Szliven me­gye hasonló szervezetével már nemzetközi kapcsolatokat is sikerült kialakítani. A csoport mindenkori vezetése fontosnak tartotta, hogy a munkabizottságok által elkészített tanulmányok, valamint az ankétok és konferenciák anyaga minél széle­sebb körben terjeszthető legyen. A működés első 20 évé­ben két tanulmánykötet és egy önállóan kiadott tanul­mány, valamint a Pécsi Műszaki Szemlében megjelent 58 írás is alátámasztja, hogy a hidrológusok alkotókész­sége kiemelkedő volt. Az MHT Pécsi Csoportja megalakulásának 20 éves évfordulóján, illetve azt némileg megelőzően 1972. már­cius 16-17-én Pécsi Hidrológus Napok néven konferen­ciát szerveztek, melynek anyagát a 20 éves jubileumi év­könyvben adták ki. Az 1952-ben megkezdett munkát a folyamatosan, illetve igény szerint megválasztott új ve­zetőségek igyekeztek az alapító elődök lelkesedésével folytatni. A '-70-es és '80-aa években további munkabi­zottságok szerveződtek Pécs városi és térségi feladatok megoldásának előkészítésére. Néhány téma a sok közül: > Pécs városban a hulladékelhelyezési lehetősé­gének vizsgálata. > A szigetvári termálvíz hasznosítása. > A Tettye forrás hidrológiai védőövezetének kö­rülhatárolása. > Az üdülőtavak biológiai védelme. > Pécs természeti környezetének fejlesztése (Ja­kabhegy - Égervölgy). A munkabizottságok által készített zárójelentéseket, illetve tanulmányokat a megbízó, általában területi közi­gazgatási irányító szervek hozzájárulásával sikerült köz­zétenni. A '70-es évek második felében a nemzetközi kap­csolatokat tovább bővítették. így a vajdasági Szabadka város Mérnök és Technikus Szervezetével, valamint a korabeli Német Demokratikus Köztársaság Suhl megyei Technikus Szervezetével és Schwerin hasonló egyesüle­tével zajlottak le kölcsönös tapasz-talatcsere utak. Még ugyancsak a '70-es évek második felében a korabeli Szovjetunió Lvov városának városi műszaki szervezeté­vel is kapcsolatot teremtettek. A Magyar Hidrológiai Társaság Pécsi Csoportja el­nevezést 1974-ben Pécsi Területi Szervezetre, majd 1978-ban az egyre bővülő megyei érdekeltségek és fela­datok tükröződése érdekében Baranya megyei Területi Szervezetre változtatták. Jelenleg is ez utóbbi a hivatalos elnevezés. A szervezet megerősödése után országos nagyren­dezvény előkészítését és megtartását is vállalta. Ezek kö­zül a legjelentősebbek: > 1969. október 13-14.: „A vízgazdálkodás műszaki fejlesztési kérdései". Az ankéton 83 résztvevő előtt 13 előadás hangzott el. > 1971. szeptember 1-3.: „A csatornázás és szennyvíz­tisztítás gépesítésének és technológiájának bemuta­tója" (CSÉGTOB). Mintegy 300 résztvevő, 24 előa­dás - köztük több külföldi - számos értékes hozzá­szólás. A rendezvény tudományos anyagát kiad­ványban sikerült megjelentetni. > 1981. július 1-2.: MHT II. Országos vándorgyűlés Közel 500 résztvevő, 4 szekció, 49 előadás. Országos nagyrendezvényt 1981 óta a területi szer­vezet nem rendezett, azonban regionális jellegű ankétot évente legalább egy alkalommal a térséget érintő kérdé­sek megtárgyalására azóta is kezdeményez. A Baranya megyei Területi Szervezet 1974-ben in­dította útjára a „Fiatal Hidrológusok Baranyáért" pályá­zatot. A részvétel felső korhatárát 35 évben határozták meg az első kiíráskor, melyet azóta is minden két évben meghirdetnek. A beküldött dolgozatok között szinte min­den alkalommal van olyan, ami további feldolgozásra és részletesebb kimunkálásra alkalmas. Azt a társaság veze­tősége az érintett szervezetnek (intézmény, gazdasági szervezet, közigazgatási szint) figyelmébe ajánlva meg­küldi. A kétévente beadott pályamunkák mind mennyi­ségben, mind minőségben sikeresnek tekinthetők. A pályázatokat külön bíráló bizottság értékeli és rangsorolja. A sorrendet a bíráló bizottság véleményének figyelembe vételével a területi szervezet vezetősége álla­pítja meg. Az első három helyezett díjazásban részesül. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom