Hidrológiai tájékoztató, 2002

BESZÁMOLÓK, TERÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Pataki Nándor: 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológia Szakosztálya

BESZÁMOLOK, EGYESÜLETI ESEMENYEK 50 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya Bevezetés A múltunkból meríthetünk erőt és önbizalmat jelenünk és jövőnk építéséhez. Ezt a mottót választottuk jelen téma feldolgozásához. Véleményünk szerint ui. ezen megállapítással jellemezhető Szakosztályunk kialakulása és fejlődése. A Hidrogeológiai Szakosztály működtetése során mind elődeink, mind a jelen vezetés munkáját a múlt kiváló szakembereinek, mint Zsigmondy Vilmos, Zsigmondy Béla, Szabó József, Halaváts Gyula, Lóczy Lajos eredményeire alapozta. Az említett „multidisz-ciplináris képzettségű" kitűnő szakemberek úttörő munkát végeztek a hídrogeológia elmélete és gyakorlata terén és megalapozták a tudományos fejlődés irányát. Mint ismeretes, Zsigmondy V. a XIX. században elindított kútfúrási tevékenysége fordulópontot jelentett hazánk ivó-, hévíz- és gyógyvíz-ellátása terén. Hévizes kutak létesítésével korszakalkotót teljesített, mondotta Schmidt Eligius Róbert, akinek munkásságára még viszszatérünk. Ugyancsak e téren jeleskedett Zsigmondy B. Idősebb Lóczy L. 1886-ban átfogó előadást tartott az artézi vízről, felhívva az illetékesek figyelmét e fontos kérdésre és a szükséges intézkedések megtételére. Ugye, milyen ismerős, mai ez a téma? 1894-ben Halaváts Gy. már az artézi vízpazarlásról írt rámutatva, hogy Versecen, ahol az 1860-as években kezdtek fúrni. 1894-ben a 81. artézi kút lefúrásával megszűnt a városban a túlfolyás. Legutóbb 2001-ben a debreceni konferencián foglalkoztunk hasonló kérdésekkel. Halaváts Gy. nevéhez fűződik az első artézi kútkataszter szerkesztése és közzététele. A Hidrogeológiai Szakosztály története szorosan összefügg a hidrogeológiai tevékenység fejlődésével. Ismeretes, hogy a hazai intézményes hidrogeológiai tevékenység kezdetét 1917-re tehetjük, amikor is a Magyarhoni Földtani Társulat keretében megalakult a Hidrológiai Szakosztály. Ezt az évet tekintjük egyébként a Magyar Hidrológiai Társaság megalakulási évének is. E szakosztály is, a mi mai céljainkhoz hasonlóan, az ország hidrológiai és hidrogeológiai viszonyainak tudományos vizsgálatát és fejlesztését tűzte zászlajára. Ebben a szakosztályban tevékenykedtek vízépítő mérnökeink és geológusaink a mérnöki és földtani tudományok fejlesztése, előbbrevitele érdekében. A hazai vízellátás fejlődése és a hídrogeológia, illetve mélységi vizek feltárásával kapcsolatos technológiai megoldások, műszaki fejlesztési folyamatok is szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Természetesen a szakosztályi munka keretein belül vagy kezdeményeztük, vagy elősegítettük a korszerű megoldások megvalósítását, hazai alkalmazását. A jelen közleményünk címéből kitűnően vélhető, hogy nem kis feladatra vállalkoztunk. Az adott terjedelmen belül természetesen teljességre nem törekedhetünk, reméljük azonban, hogy a legfontosabb fejlődési lépcsőkre, kilométerkövekre sikerül rávilágítanunk. A válogatás során a Hidrológiai Közlönyben és a Hidrológiai Tájékztató

ban közölt cikkekre alapozunk, véleményünk szerint ui. ezekben visszatükröződik a szakosztályi előadóülések tevékenysége. Az 1952 előtti tevékenység A Hidrológiai Közlöny első negyedszázadának kiadványaiban elsősorban földtani és vízföldtani tárgyú tanulmányokat találunk. Ezek a cikkek döntően hozzájárultak egyes kiemelt területek hidrogeológiai feltárásához, illetve a feltártság elmélyítéséhez. Sokat foglalkoztak a budai hévforrásokkal, karsztvizekkel, a fővárosi fürdőkkel, ásványvizekkel, felszíni és felszín alatti vizekkel, a vízfakadásokkal és víznyerő fúrások földtani és földtörténeti, vízkémiai, gyógyászati viszonyaival. A vizsgált időszakban a Hidrológiai Szakosztály életében a hidrogeológiai tevékenység jelentkezett túlnyomóan. Ezt egyébként társadalmi igények indo-kolták. Ebben az időszakban előtérbe került különböző területeken a hazai vízellátás fejlesztése, gyógyvizek, hévizek hasznosítása. Bányamüveléssel kapcsolatos vízföldtani feladatok megoldása stb., ami feltétlenül szervezeti változásokat követelt, igényelt. Az 1952 - 2002 közötti tevékenység Az MHT-n belül ui. az említett ösztönzésre 1952ben alakult meg a Hidrogeológiai Szakosztály, melyet 1954-ben összevontak a Vízellátási Szakosztállyal. így 1971-ig Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály néven működött. 1971-től működik mint önálló Hidrogeológiai Szakosztály. Nézzük az elmúlt öt évtized elnökeit és titkárait: Elnök: Titkár: 1954- 1974 Schmidt Eligius Róbert Öllős Géza 1957- 1974 Ember Károly 1974- 1980 Szebényi Lajos Erhardt György 1980-2002 Pataki Nándor Szlabóczky Pál 1986 - 1990 Geszler Ödönné 1990- 1996 Petz Rudolf 1996 - 2002 Scheuer Gyula A Szakosztály szervezetében bekövetkezett változásokról annyit, hogy 1971-ig, mint említettük, „Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály", 1991-1993 között Hidrogeológiai és Balneotechnikai Szakosztály néven, 1993 óta ismét Hidrogeológiai Szakosztály néven működik. Az ötvenes évek eleje a hazai felszín alatti vízfeltárást, hasznosítást, a vízkutatásnál és feltárásnál alkalmazott eszközöket, gépi berendezéseket, műszereket illetően a nagy átalakulás és fejlesztés korszakaként jellemezhető. Ekkor kezdődött meg a régi kézforgatású berendezések helyett korszerű, gépi meghajtású, rotari fúróberendezések alkalmazása egyelőre „tisztavíz" öblítésü, rotari fúrási eljárással. Ezt követően a geofizikai elektromos szelvényezési módszerek általános bevezetésével megnyílt a lehetőség az agyagbázisú öblítőiszap alkalmazása előtt is. Megjelentek az első felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos (akkor még nem környezetvédelem címszó alatt) követelményrendszerek, szabvány-előírások. Pl. a „helyes" és „helytelen" kútkiképzési, illetve béléscsövezési fogalmak, a nem kívánatos vízadórétegek kizárás érdekében. Ezzel kapcsolatban feltétlenül ki kell emelnünk Bélteky Lajos nevét, aki fáradhatatlanul küzdött 40