Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Az Erdélyi-középhegység

Lippa-fiirdőn a földes, meszes, vasas, nátriumos, szén­savas vizeket töltőállomáson palackozzák és helyileg gyógykezelésre használják. Itt láthatók a világosi vár ro­mjai, a máriaradnai kéttornyú templom és kolostor (híres búcsújáró hely) és a Solymosi várrom. Az Erdélyi-érchegység a Maros-, Fehér-Körös és az Aranyos-völgy között 100 km hosszúságban, 20-50 km szé­lességben húzódó színes- és nemesfémekben (arany, ezüst, réz stb.) gazdag hegyvidék. Az ércekben gazdag telérek a felsőbádeni andezitvulkánosság befejező, hidrotermás sza­kaszában keletkeztek. A nemesfémek ércei egy szabálytalan négyszög alakú területhez, az úgy nevezett „Arany négy­szöghöz" köthető, amelynek minden csúcsánál egy bánya­város helyezkedik el. (Aranyosbánya, Zalatna, Nagyág, Brád) Az aranybányászatnak több mint kétezer éves hagyo­mánya van ezen a tájon. Valaha az Erdélyi-érchegység volt a világ leggazdagabb aranybánya területe. A rómaiak erdé­lyi hadjárata az itt talált arany megszerzése érdekében tör­tént. A hegység folyóinak fövenye is aranyat tartalmaz. Az Aranyos- és Fehér-Körös folyók völgyében az aranymosás is jövedelmező üzletág volt évszázadokon át ezen a tájon. A Körösbányai-hegységhez tartozik: A Csetrás-hegység vagy Nagyági-hegység a Bihar­hegység az Erdélyi-érchegység egy részének csoportja a gyógyi és bunkoji völgyek között. Algyógytól Nagyágon át Brádik DK-ÉNy-i irányban vonul. Hossza egyenes irányban 25, kanyarulatai irányában 35 km. Főbb csúcsai a Nagy­Csetrás (Csetrás) 1077 m, Hajtó 1046 m, Gurgujáta 1036 m, Dzsámena981 m.) A Zalatnai-hegység (Ompoly melléki-hegység) a Bi­har-hegység, Fehér-Körös és Maros közti szakaszának e­gyik tagja, mely a Maros és Ompoly folyók völgye között emelkedik a Nagyági- vagy Csetrás-hegység folytatásában. Legnagyobbrészt eruptív tömeg, melyből aranyat és ezüstöt bányásznak. Magasabb csúcsai Bráza (1122 m), Magulitja (1229), Korábia (1212 m). Látványos a Zsidó hegy (978 m) „cukorsüveg"-szerű ofiolit kúpja. Zalatna ősi település, az erdélyi bányászat jelentékeny központja, aranybányáiból aranyat és ezüstöt olvasztottak. Itt folyik az Erdélyi-érchegységben eredő Ompoly (65 km), mely a Maros baloldali mellékvize. Több jelentékeny hegyi patakot vesz fel. Ezek kavicsai közt arany volt, ezeket ho­mokjában Zalatna táján s más helyeken mosással szedték ki. A Detonáta-hegység az egykori vulkáni tevékenység következtében andezit és bazalt került a felszínre és kiala­kultak a Kopasz-Detonáta nevezetes földtani rezerváció lát­ványosságai. Tőkefalva bányászközség határában 1160 m magasságban a fennsíkból társtalanul kiemelkedő 100 m magas óriási bazaltandezit oszlopok 400 m hosszú drapéria­szerű falat alkotnak. A Torockói-havasok az Erdélyi-középhegység keleti részén nagyjából É-D-i irányban nyúlnak el a Maros völ­gyével párhuzamosan, megközelítően 75 km hosszúságban. A hegység legnagyobb része az Ompoly és az Aranyos fo­lyók völgye között húzódik, de egy rövid mészkőnyúlványa (Peterd-Szindi-gerinc) az Aranyos folyótól északra találha­tó. Erdély hegyi közül egy sem büszkélkedhet annyi ter­mészeti ritkasággal, mint a Torockói-havasok. A Tordai­hasadék a legismertebb és legszebb hasadékvölgy. Fantasz­tikus karsztképződményeivel, félelmetes sziklafalaival, tor­nyaival, barlangjaival mindenkiben mély nyomot hagy a szük völgyön való átkelés. Nemcsak tájképileg különleges ez a terület. Románia növényzetének több mint egynegye­de, 997 (ebből több mint 25 csak ezen a területen fordul elő) növényfaj megtalálható itt. A hasadék hossza 1270 m, a sziklafalak magassága a legmélyebb részeken meghaladja a 250 m-t. A hasadék területén 32 barlang és barlangnyílás ta­lálható. A Tordai-hasadék 175 hektáros területét 1938-ban nyilvánították védetté, majd ezt 1950-ben és 1974-ben kia­dott rendeletekkel megerősítették. A térség első jeles kutatója Czárán Gyula volt. Az ő emlékére a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai a ha­sadék bejáratának oldalára emlékplakettet helyeztek. A Túri-hasadék a Tordai-hasadékhoz hasonlatos, de a hasadékvölgy itt valamivel hosszabb (1850 m). Más tekin­tetben a Tordai-hasadékról elmondottak jó része érvényes erre is. A sziklafalak mentén mintegy 29 barlangnyílás ta­lálható, amelyek közül a leghosszabb 64 m-t ér el. Felszíne 1200 km 2. A Túri-patak hasonlatos a Hesdát-patakhoz. Ez a vízfolyás a Feleki-tető déli oldalán ered és epigenetikus szo­rosa Tordatúri-hasadék néven ismert. Természeti ritkaság még az 1 km hosszú Kőközi-szo­ros, a Szolcsvai-búvópatak barlangjai, ahol a Ponor víznye­lőnél felszín alá tünt két patak vize 1214 m felszín alatti út megtétele után 90 m-rel alacsonyabban kerül ismét felszín­re. Látható itt hatalmas víznyelő és 25 m-es vízesés. A Magyarigeni-tó, az Igen-patak völgyében 900 m magasságban, mely természetes földcsuszamlások általi el­gátolással jött létre. (A tó felszíne 5,25 ha, legnagyobb mélysége 9 m, körülötte bükkerdő, amelynek egyedei kö­zött vannak 130-140 éves fák.) A Torockói-havasok fonto­sabb vízfolyásai: Enyed-, Hesdát-, Túri-, Szolvcsa-, Inzel-, Rákos-, Orbói-, Csáklya-, Gáld-, Tibor-, Krakkó-, Király-, Bocsárd-, Celna- és az Igen-patak. Az Erdélyi-középhegység területének védelmére az Erdélyi Szigethegység Regionális Ökológiai Felügyelőség és a Bihar megyei Környezetvédelmi Igazgatóság tervet dolgozott ki. A területvédelmi tervet 2001. év őszén tör­vénybe iktatták. IRODALOM [1] Bagossy L : Encyclopaedia Hungarica II. Kanada, 1994. [2] Britannica Hungarica, Budapest, V., VI., X., XVII. 1996-2000. [3] Bulla B. - Mendől T.\ A Kárpát-medence földrajza, Budapest, 1999. [4] Góg /.: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1983. évi er­délyi tanulmányútjáról - Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1984. [5] Góg /.: Tanulmányút a Bihari-hegységben - Hidrológiai Tájé­koztató, Budapest, 1994. [6] Góg /.: Tanulmányút a Gyalui-havasokban - Hidrológiai Tájé­koztató, Budapest, 1995. [7] Góg /.: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Békés me­gyei Területi Szervezete 1987. évi erdélyi terepbejárásáról ­Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1998. [8] Góg /.: Torockón és környékén jártunk - Hidrológiai Tájékozta­tó, Budapest, 2001. [9] Magyar Nagylexikon, Budapest, III., IV., V., VII., XI. 1994­2000. [101 Mátyás V.\ Bihar-hegység Turistakalauz, Budapest, 1998. [11] Révai Nagy Lexikon, Budapest, XI., XII., XIII., XIV., XXIX. 1915-1926. [12] Simon T.: Természet földrajz, Budapest, 1999. [13] Útkereső ország. Földrajzi Tanulmányok Romániáról, Vörösbe­rény, 1996. [14] Világ országai, Budapest, 2000. [15] Volfkori L: Erdély Társadalom- és Gazdasági földrajza. Nyír­egyháza, 1994. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom