Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Az Erdélyi-középhegység

Lippa-fiirdőn a földes, meszes, vasas, nátriumos, szénsavas vizeket töltőállomáson palackozzák és helyileg gyógykezelésre használják. Itt láthatók a világosi vár romjai, a máriaradnai kéttornyú templom és kolostor (híres búcsújáró hely) és a Solymosi várrom. Az Erdélyi-érchegység a Maros-, Fehér-Körös és az Aranyos-völgy között 100 km hosszúságban, 20-50 km szélességben húzódó színes- és nemesfémekben (arany, ezüst, réz stb.) gazdag hegyvidék. Az ércekben gazdag telérek a felsőbádeni andezitvulkánosság befejező, hidrotermás szakaszában keletkeztek. A nemesfémek ércei egy szabálytalan négyszög alakú területhez, az úgy nevezett „Arany négyszöghöz" köthető, amelynek minden csúcsánál egy bányaváros helyezkedik el. (Aranyosbánya, Zalatna, Nagyág, Brád) Az aranybányászatnak több mint kétezer éves hagyománya van ezen a tájon. Valaha az Erdélyi-érchegység volt a világ leggazdagabb aranybánya területe. A rómaiak erdélyi hadjárata az itt talált arany megszerzése érdekében történt. A hegység folyóinak fövenye is aranyat tartalmaz. Az Aranyos- és Fehér-Körös folyók völgyében az aranymosás is jövedelmező üzletág volt évszázadokon át ezen a tájon. A Körösbányai-hegységhez tartozik: A Csetrás-hegység vagy Nagyági-hegység a Biharhegység az Erdélyi-érchegység egy részének csoportja a gyógyi és bunkoji völgyek között. Algyógytól Nagyágon át Brádik DK-ÉNy-i irányban vonul. Hossza egyenes irányban 25, kanyarulatai irányában 35 km. Főbb csúcsai a NagyCsetrás (Csetrás) 1077 m, Hajtó 1046 m, Gurgujáta 1036 m, Dzsámena981 m.) A Zalatnai-hegység (Ompoly melléki-hegység) a Bihar-hegység, Fehér-Körös és Maros közti szakaszának egyik tagja, mely a Maros és Ompoly folyók völgye között emelkedik a Nagyági- vagy Csetrás-hegység folytatásában. Legnagyobbrészt eruptív tömeg, melyből aranyat és ezüstöt bányásznak. Magasabb csúcsai Bráza (1122 m), Magulitja (1229), Korábia (1212 m). Látványos a Zsidó hegy (978 m) „cukorsüveg"-szerű ofiolit kúpja. Zalatna ősi település, az erdélyi bányászat jelentékeny központja, aranybányáiból aranyat és ezüstöt olvasztottak. Itt folyik az Erdélyi-érchegységben eredő Ompoly (65 km), mely a Maros baloldali mellékvize. Több jelentékeny hegyi patakot vesz fel. Ezek kavicsai közt arany volt, ezeket homokjában Zalatna táján s más helyeken mosással szedték ki. A Detonáta-hegység az egykori vulkáni tevékenység következtében andezit és bazalt került a felszínre és kialakultak a Kopasz-Detonáta nevezetes földtani rezerváció látványosságai. Tőkefalva bányászközség határában 1160 m magasságban a fennsíkból társtalanul kiemelkedő 100 m magas óriási bazaltandezit oszlopok 400 m hosszú drapériaszerű falat alkotnak. A Torockói-havasok az Erdélyi-középhegység keleti részén nagyjából É-D-i irányban nyúlnak el a Maros völgyével párhuzamosan, megközelítően 75 km hosszúságban. A hegység legnagyobb része az Ompoly és az Aranyos folyók völgye között húzódik, de egy rövid mészkőnyúlványa (Peterd-Szindi-gerinc) az Aranyos folyótól északra található. Erdély hegyi közül egy sem büszkélkedhet annyi természeti ritkasággal, mint a Torockói-havasok. A Tordaihasadék a legismertebb és legszebb hasadékvölgy. Fantasztikus karsztképződményeivel, félelmetes sziklafalaival, tornyaival, barlangjaival mindenkiben mély nyomot hagy a szük völgyön való átkelés. Nemcsak tájképileg különleges ez a terület. Románia növényzetének több mint egynegyede, 997 (ebből több mint 25 csak ezen a területen fordul elő) növényfaj megtalálható itt. A hasadék hossza 1270 m, a sziklafalak magassága a legmélyebb részeken meghaladja a 250 m-t. A hasadék területén 32 barlang és barlangnyílás található. A Tordai-hasadék 175 hektáros területét 1938-ban nyilvánították védetté, majd ezt 1950-ben és 1974-ben kiadott rendeletekkel megerősítették. A térség első jeles kutatója Czárán Gyula volt. Az ő emlékére a kolozsvári Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai a hasadék bejáratának oldalára emlékplakettet helyeztek. A Túri-hasadék a Tordai-hasadékhoz hasonlatos, de a hasadékvölgy itt valamivel hosszabb (1850 m). Más tekintetben a Tordai-hasadékról elmondottak jó része érvényes erre is. A sziklafalak mentén mintegy 29 barlangnyílás található, amelyek közül a leghosszabb 64 m-t ér el. Felszíne 1200 km

2. A Túri-patak hasonlatos a Hesdát-patakhoz. Ez a vízfolyás a Feleki-tető déli oldalán ered és epigenetikus szorosa Tordatúri-hasadék néven ismert. Természeti ritkaság még az 1 km hosszú Kőközi-szoros, a Szolcsvai-búvópatak barlangjai, ahol a Ponor víznyelőnél felszín alá tünt két patak vize 1214 m felszín alatti út megtétele után 90 m-rel alacsonyabban kerül ismét felszínre. Látható itt hatalmas víznyelő és 25 m-es vízesés. A Magyarigeni-tó, az Igen-patak völgyében 900 m magasságban, mely természetes földcsuszamlások általi elgátolással jött létre. (A tó felszíne 5,25 ha, legnagyobb mélysége 9 m, körülötte bükkerdő, amelynek egyedei között vannak 130-140 éves fák.) A Torockói-havasok fontosabb vízfolyásai: Enyed-, Hesdát-, Túri-, Szolvcsa-, Inzel-, Rákos-, Orbói-, Csáklya-, Gáld-, Tibor-, Krakkó-, Király-, Bocsárd-, Celna- és az Igen-patak. Az Erdélyi-középhegység területének védelmére az Erdélyi Szigethegység Regionális Ökológiai Felügyelőség és a Bihar megyei Környezetvédelmi Igazgatóság tervet dolgozott ki. A területvédelmi tervet 2001. év őszén törvénybe iktatták. IRODALOM [1] Bagossy L : Encyclopaedia Hungarica II. Kanada, 1994. [2] Britannica Hungarica, Budapest, V., VI., X., XVII. 1996-2000. [3] Bulla B. - Mendől T.\ A Kárpát-medence földrajza, Budapest, 1999. [4] Góg /.: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1983. évi erdélyi tanulmányútjáról - Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1984. [5] Góg /.: Tanulmányút a Bihari-hegységben - Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1994. [6] Góg /.: Tanulmányút a Gyalui-havasokban - Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1995. [7] Góg /.: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezete 1987. évi erdélyi terepbejárásáról Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 1998. [8] Góg /.: Torockón és környékén jártunk - Hidrológiai Tájékoztató, Budapest, 2001. [9] Magyar Nagylexikon, Budapest, III., IV., V., VII., XI. 19942000. [101 Mátyás V.\ Bihar-hegység Turistakalauz, Budapest, 1998. [11] Révai Nagy Lexikon, Budapest, XI., XII., XIII., XIV., XXIX. 1915-1926. [12] Simon T.: Természet földrajz, Budapest, 1999. [13] Útkereső ország. Földrajzi Tanulmányok Romániáról, Vörösberény, 1996. [14] Világ országai, Budapest, 2000. [15] Volfkori L: Erdély Társadalom- és Gazdasági földrajza. Nyíregyháza, 1994. 34