Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Belvizes és aszályos időszakok a Tisza-völgyben

Belvizes és aszályos időszakok a Tisza-völgyben* DR. PÁLFAI IMRE Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság A belvíz és az aszály alföldi területeink igen sajátos jeenségei. Az egyoldalúságot kerülendő, célszerű „őket" együtt vizsgálni és értékelni a Tisza-völgy túl nagy ahhoz, hogy ezt a kérdéskört egy előadás keretében átfogóan és részletesen tárgyaljuk, ezért úgy gondoltam, hogy legjobb lesz, ha két vízügyi igazgatóságot, a Felső-Tisza vidékit és az Alsó-Tisza vidékit kiragadom, s az ezek működési területére vonatkozó adatokat hasonlítom öszsze. A belvizek jellemzésére összehasonlítási célból az egyik legjobb mutató a fajlagos belvízi elöntés nagysága, vagyis az elöntött területnek a vizsgált síkvidéki területhez viszonyított aránya, amit ha/km

2 dimenzióban vagy százalékosan fejezhetünk ki. A FETIVIZIG 5200 km

:-es és az ATIVIZIG 8200 km

2-es területére vonatkozó, Horváth Gábor és Szúnyog Zoltán szíves segítségével összeállított ezen adatokat az 1961-2000 közötti 40 éves időszakra az 1. táblázatban mutatom be. / iiihlázui A fojhtgos hthiu dimlis és atniJyostúfít imfax uritlrli állaga a IETIYÍ/'Ci m a- ATIIÍTK; wnL.tt» inii -:««*<»"" Fajlagos belvízi clonics (hj-W) As?jlyos.-iBc: index lerüleú l.tltiyj rb'100 mm) HiJn.lÓBiü; hETivizu; ATIVEIO FirnvKiG AH VÍZIG 1961 1 70 1,07 5,74 6.14 1K 1.32 0.61 6.24 6.39 .963 1.38 1.X3 3.81 5.9! '161 0.14 0.76 7,71 5.19 96! 3.12 1.95 :.:3 3.09 966 6.21 111.07 2,29 3,0? ; 9«7 18,'U 3.90 5.34 6.61 %8 6.04 6.2-1 '109 1.54 3.17 4.39 3.81 3970 >.81 7J7 3.34 2,80 1971 3.79 3.54 4.67 5,60 >972 0.27 5.01 3,80 '973 1.1.5 4.29 5,47 1974 ifi!. 5.17 3.00 3,51 1975 0,38 9.51 3.01 3.33 1976 0,19 0.85 6,21 5.93 1977 4,48 2.92 2,71 3.86 1978 2,81 2.07 2.26 2.41 1979 11.45 3.20 3.17 4,14 19»; 12.00 0.65 2.19 ljM 1981 3^00 1.77 4.01 4.16 I9S2 3.98 1.18 4.01 3.73 1933 :.44 . J*' . 7.67 Í9S4 0.50 4.17 5 63 1985 5.06 (1.44 4,20 496 1986 5 70 2.18 4.26 560 1987 1.27 1.30 5,87 5.27 1988 1.00 0.37 1.56 7.61 1989 . 1.69 5.50 1990 «,« 10.06 1991 0.1)2 1.40 5.93 4.11 1992 9.82 11,46 1993 0.15 0.15 7J1 11.19 1991 011 8.53 9.57 19*15 007 o,n 5.78 6,96 I99h II 15 0,40 6 04 1,96 iw 1.40 1.17 3.19 3,62 1998 4.01 0,84 ~ 5.35 " 5,01 1999 18,73 7.88 3.30 2,78 3000 6.35 13,17 6.91 11.35 Az aszályok jellemzésére a tapasztalatok szerint jól bevált az általam konstruált aszályossági index (PAI), amely lényegében az április-augusztusi időszak középhőmérsékletének és az októbertől augusztusig terjedő időszak súlyozott csapadékösszegének a hányadosa, különféle korrekciós szorzókkal javítva. Az index évenkénti területi átlagát mindkét VÍZIG hét-hét meteorológiai állomásának adataiból Boga Tamás László és Sebesvári Judit munkatársaim számították ki. Az eredményeket az 1. táblázatban ugyancsak közlöm. A közölt adatok eloszlásvizsgálatából megállapítható, hogy a belvizek tekintetében a FETIVIZIG, az aszályok esetében az ATIVIZIG „jár elöl". Például az átlagosan tízévenként előforduló belvízi elöntés fajlagos értéke a FETIVIZIG-nél 6,9 ha/km

2, az ATIVIZIG-nél 5,7 ha/ km

2, míg az aszályossági index hasonló előfordulási valószínűségű értéke a FETIVIZIG-nél 7,6 °C/100 mm, az ATIVIZIG-nél 9,1 °C/100 mm. Az eltérések 20% körüliek. Szembetűnő az adatok nagy ingadozása. Az adatsorban bizonyos ciklikusság is fölfedezhető. Az aszályossági indexnél emelkedő trend látszik, de ez az 1931ig visszanyúló, tehát 70 éves adatsorból nem mutatható ki. A kiugróan nagy belvízi elöntések (a fajlagos elöntés nagyobb 10 ha/knr-nél) a FETIVIZIG-nél 1967-ben, 1979-ben, 1980-ban és 1990-ben voltak, míg az ATIVIZIG-nél 1966-ban és 2000-ben, tehát nem ugyanazokban az években. Nagyon súlyos aszályos év (az aszályossági index területi átlaga nagyobb 9-nél) a FETIVIZIG-nél csak egy volt: 1992., az ATIVIZIG-nél viszont négy: 1990, 1992, 1993 és 2000. Ha a belvízi elöntés nélküli éveken kívül a 0,5 ha/ km

2-nél kisebb fajlagos elöntéssel jellemezhető éveket is belvízmentesnek tekintjük, akkor a FETIVIZIG-nél a belvízmentes évek sora: 1964, 1968, 1972-73, 1975-76, 1984, 1989-96, míg az ATIVIZIG-nél: 1968, 1972, 1983-85, 1988-90, 1992-96. Az aszálymentes évek tekintetében az aszályossági index területi átlagának határát kb. 5,3-nál vonhatjuk meg, figyelembe véve, hogy az állomásonkénti küszöbérték 6,0. Ennek megfelelően az aszálymentes évek sora a FETIVIZIG-nél: 1965-66, 1969-75, 1977-82, 1984-86, 1988-89, 1991, 1997-99. míg az ATIVIZIG-nél: 1964-66, 1969-70, 1972, 197475, 1977-82, 1985, 1987, 1991, 1996-99. Ha a 0,5 ha/knr-re csökkentett fajlagos elöntési értéket, mint belvízi mutatót és az aszályossági index területi átlagának 5,3 °C/100 mm-rel csökkentett értékét, mint aszálymutatót egy, az éveket feltüntető függőleges tengely bal, illetve jobb oldalán vízszintes oszlopdiagram formájában ábrázoljuk, akkor nagyon személetes képet kapunk arról, hogy a belvizes és az aszályos évek milyen ritmusban követik egymást, s ugyanazon évben hogyan viszonyulnak egymáshoz (szélsőséges értékeik rendszerint nem esnek egybe, de kivételesen ez is előfordult pl. 2000-ben). Ezt az ábrázolási módot - demográfusok által használt korfa mintájára - „vízháztartási fá"-nak nevezhetjük. A belvizes és az aszályos időszakok fentiekben vázolt szélesebb körű elterjedése föltehetően elősegítené az ellenük való küzdelem egységes szemléletének kialakulását és a racionális megoldások megtalálását (egyesített, illetve kettős rendeltetésű vízrendszerek létrehozása stb.) 28