Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A mosonmagyaróvári gyógy- és stranfürdő termális gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata

tartalmánál fogva a jódos vizek csoportjába sorolható. A víz fluorid és metakovasav tartalma is jelentékeny. A víz vasra nem agresszív, vízkőkiválási hajlama közepes. Kémiai és bakteriológiai szempontból a víz a vizsgálatkor nem volt kifogásolható. A Népjóléti Közlöny 1991/1. számában közölt OGYFI közlemény szerint Mosonmagyaróváron (GyőrMoson-Sopron megye) a Gyógyfürdő Lucsony utcai B123/7-22 jelű hévízkúíjainak vizét 726/Gyf/1967. (Eii.K. 15.) számmal gyógyvízzé minősítették. II. A mosonmagyaróvári fürdők fejlesztése 1966. október 28-án - a hévízkút vizének vizsgálata után - a Rendelőintézetben dr. Fekete Imre kórházigazgató főorvos, dr. Kristóf László járási főorvos és sokan mások jelenlétében e sorok írója ismertette dr. Frank Miklós (OGYFI) orvosi szakvéleményét az 1966. augusztusi OKI vegyelemzés alapján a mosonmagyaróvári hévízről. A helybeliek bejelentették, hogy az orvosi kísérleteket a hévízzel rövidesen megkezdik a gyógyvízzé minősítéshez a tisztasági fürdőben, ahol addig melegített hidegvizet használtak fel fürdésre, de ahová bevezették a termálvizet. A tervek szerint a hévizet a Kórház fűtésére és strandfürdőben fogják felhasználni. 1967. május 4-én az EüM Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság részéről dr. Székely Miklós [4] igazgatóhelyettes, dr. Kispál Margit orvos-főelőadó, dr. Cziráky József és dr. Mihály Dezső főelőadók részvételével Mosonmagyaróváron értekezlet volt a Városi Tanács elnökénél. A tárgyaláson részt vett - többek között - az Egészségügyi Osztály vezetője, a Győri Tervező Iroda több munkatársa és dr. Péter Pál főorvos, aki - a feljegyzés [4] szerint - „a szentesi fürdő gyógyfürdővé kialakítása érdekében is korábban tevékenyen részt vett". A megyei tanács a nemrég létesült tisztasági fürdőt kívánta gyógyfürdővé átminősíttetni. Dr. Székely Miklós javaslata szerint vegyes típusú (gyógy- és tisztasági) fürdő kialakítása szükséges. 1967. május végén dr. Mike Zoltán megyei főorvos 36 182-2/1967. sz. ügyiratban felterjesztette a mosonmagyaróvári hévízkút vizének gyógyvízzé minősítéséhez szükséges okmányokat. A szerző [5] balneotechnikai szakvéleménye szerint az okmányok - bizonyos feltételekkel - műszakilag elfogadhatók voltak. 1967. év végére a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Iroda részéről Varga István, Molnár Pál, Csaba Tibor, Schöberl Gyula, Birkás Antal, Zorkóczy Zoltánná és Török Tibor [6] megtervezte a termál és gyógyfürdő előkészítő dokumentációját, Csaba Tibor pedig a fürdőtelep tanulmánytervét. E sorok írója [7] szakvéleményében a tervezett két vese alakú nyitott medencének gyógymedencekénti üzemeltetésének műszaki feltételeit közölte. Dr. Péter Pál [8] főorvos 1968-ban beszámolt Mosonmagyaróvár gyógyfürdőügyi helyzetéről, ismertetve a város földrajzi és geológiai adottságait, a hidrológiai és éghajlati adatokat, a balneoterápiás kísérleteket, a fürdőügyi terveket és az idegenforgalmi adottságokat. 1968. április 12-én a szerző a termál- és strandfürdőt üzemeltető Győr-Sopron megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnökével és főkönyvelőjével együtt a hévízkúton kívül megtekintette a fürdőtelep műszaki berendezéseit. 1968. május 6-án a Városi Tanács, a Városi Kórház és a Magyar Rehabilitációs Társaság szimpóziumot rendezett. Dr. Fekete Imre kórházigazgató, dr. Márton Géza, az Agrártudományi Főiskola rektora és dr. Mike Zoltán megyei főorvos megnyitó szavai után szakelőadásokat tartottak: dr. Cziráky József (OGYFI), dr. Pregun Albertné (Győr), dr. Görgényi Géza (OGYFI), dr. Strecker Ottó (Hévíz), dr. K. Mielike (Wiesbaden), tanulmányát dr. Péter Pál ismertette, dr. Károlyi Márta (ORFI), dr. Mirgay Sándor (ORFI) és dr. Papp Irén (ORF1). Dr. Péter Pál [9] Mosonmagyaróvár gyógyfürdő ügyéről, dr. Kiss András [10] a mosonmagyaróvári Kórház ideiglenes gyógyfürdő osztályának munkájáról számolt be. Korbanicz László (Városi Tanács) főmérnök az épülő gyógyfürdő tervét ismertette. A MELYEPTERV részéről Zsujfa András és munkatársai [11] még 1967-ben elkészítették a mosonmagyaróvári termálfürdő beruházási programjának két változatát. Az Egészségügyi Minisztérium részéről Sándor János főmérnök részletesen bírálta a gyógyfürdőépület tervét, a szerző pedig a vízellátási és szennyvíz elvezetési terveket. Dr. Péter Pál [12] főorvos Mosonmagyaróvár gyógyfürdőhellyé fejlesztésének jelentőségéről 1969-ben megjelent tanulmányában közli, hogy „a mosonmagyaróvári gyógyvízzel elért eredmények alapján a város vezetősége elhatározta, hogy a város területén korszerű gyógyfürdőintézetet építtet". Dr. Pregun Albertné [13] Győr-Sopron megye gyógyfúrdő ügyéről írt tanulmányában hangsúlyozza, hogy Mosonmagyaróvár fürdőfejlesztése minden támogatást megérdemel. 2. kép.A mosonmagyaróvári strandfiirdő 1970-ben (Szerzőfelv.) 1970. augusztus 11-én a szerző Bertalan Imre és Karácsony Ferencné segítségével végzett vizsgálatokat a mosonmagyaróvári strandfürdőben. Akkor két ülőpados medence üzemelt (2. kép) és épült az 50 m-es sportmedence, valamint a gyermeklubickoló. A csúcsforgalom 1970. június 14-én volt 1609 vendéggel. Hiba volt, hogy a hévízkútnál méréseket nem lehetett végezni és csap sem volt felszerelve a vízmintavételhez. Az 1971. július 22-én tartott mosonmagyaróvári ankét jelentőségét dr. Péter Pál [14] méltatta a gyógyhelyi kezelőorvos feladatairól írt tanulmányában. 21