Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A mosonmagyaróvári gyógy- és stranfürdő termális gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata

tartalmánál fogva a jódos vizek csoportjába sorolható. A víz fluorid és metakovasav tartalma is jelentékeny. A víz vasra nem agresszív, vízkőkiválási hajlama közepes. Ké­miai és bakteriológiai szempontból a víz a vizsgálatkor nem volt kifogásolható. A Népjóléti Közlöny 1991/1. számában közölt OGYFI közlemény szerint Mosonmagyaróváron (Győr­Moson-Sopron megye) a Gyógyfürdő Lucsony utcai B­123/7-22 jelű hévízkúíjainak vizét 726/Gyf/1967. (Eii.K. 15.) számmal gyógyvízzé minősítették. II. A mosonmagyaróvári fürdők fejlesztése 1966. október 28-án - a hévízkút vizének vizsgálata után - a Rendelőintézetben dr. Fekete Imre kórházigaz­gató főorvos, dr. Kristóf László járási főorvos és sokan mások jelenlétében e sorok írója ismertette dr. Frank Miklós (OGYFI) orvosi szakvéleményét az 1966. au­gusztusi OKI vegyelemzés alapján a mosonmagyaróvári hévízről. A helybeliek bejelentették, hogy az orvosi kí­sérleteket a hévízzel rövidesen megkezdik a gyógyvízzé minősítéshez a tisztasági fürdőben, ahol addig melegített hidegvizet használtak fel fürdésre, de ahová bevezették a termálvizet. A tervek szerint a hévizet a Kórház fűtésére és strandfürdőben fogják felhasználni. 1967. május 4-én az EüM Országos Gyógyfürdőü­gyi Igazgatóság részéről dr. Székely Miklós [4] igazgató­helyettes, dr. Kispál Margit orvos-főelőadó, dr. Cziráky József és dr. Mihály Dezső főelőadók részvételével Mo­sonmagyaróváron értekezlet volt a Városi Tanács elnö­kénél. A tárgyaláson részt vett - többek között - az E­gészségügyi Osztály vezetője, a Győri Tervező Iroda több munkatársa és dr. Péter Pál főorvos, aki - a fel­jegyzés [4] szerint - „a szentesi fürdő gyógyfürdővé kia­lakítása érdekében is korábban tevékenyen részt vett". A megyei tanács a nemrég létesült tisztasági fürdőt kívánta gyógyfürdővé átminősíttetni. Dr. Székely Miklós javasla­ta szerint vegyes típusú (gyógy- és tisztasági) fürdő kia­lakítása szükséges. 1967. május végén dr. Mike Zoltán megyei főorvos 36 182-2/1967. sz. ügyiratban felterjesz­tette a mosonmagyaróvári hévízkút vizének gyógyvízzé minősítéséhez szükséges okmányokat. A szerző [5] bal­neotechnikai szakvéleménye szerint az okmányok - bi­zonyos feltételekkel - műszakilag elfogadhatók voltak. 1967. év végére a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Iroda részéről Varga István, Molnár Pál, Csaba Tibor, Schöberl Gyula, Birkás Antal, Zorkóczy Zoltánná és Tö­rök Tibor [6] megtervezte a termál és gyógyfürdő előké­szítő dokumentációját, Csaba Tibor pedig a fürdőtelep tanulmánytervét. E sorok írója [7] szakvéleményében a tervezett két vese alakú nyitott medencének gyógyme­dencekénti üzemeltetésének műszaki feltételeit közölte. Dr. Péter Pál [8] főorvos 1968-ban beszámolt Mo­sonmagyaróvár gyógyfürdőügyi helyzetéről, ismertetve a város földrajzi és geológiai adottságait, a hidrológiai és éghajlati adatokat, a balneoterápiás kísérleteket, a fürdő­ügyi terveket és az idegenforgalmi adottságokat. 1968. április 12-én a szerző a termál- és strandfürdőt üzemelte­tő Győr-Sopron megyei Víz- és Csatornamű Vállalat fő­mérnökével és főkönyvelőjével együtt a hévízkúton kí­vül megtekintette a fürdőtelep műszaki berendezéseit. 1968. május 6-án a Városi Tanács, a Városi Kór­ház és a Magyar Rehabilitációs Társaság szimpóziumot rendezett. Dr. Fekete Imre kórházigazgató, dr. Márton Géza, az Agrártudományi Főiskola rektora és dr. Mike Zoltán megyei főorvos megnyitó szavai után szakelőadá­sokat tartottak: dr. Cziráky József (OGYFI), dr. Pregun Albertné (Győr), dr. Görgényi Géza (OGYFI), dr. Strecker Ottó (Hévíz), dr. K. Mielike (Wiesbaden), ta­nulmányát dr. Péter Pál ismertette, dr. Károlyi Márta (ORFI), dr. Mirgay Sándor (ORFI) és dr. Papp Irén (ORF1). Dr. Péter Pál [9] Mosonmagyaróvár gyógyfür­dő ügyéről, dr. Kiss András [10] a mosonmagyaróvári Kórház ideiglenes gyógyfürdő osztályának munkájáról számolt be. Korbanicz László (Városi Tanács) főmérnök az épülő gyógyfürdő tervét ismertette. A MELYEPTERV részéről Zsujfa András és munkatársai [11] még 1967-ben elkészítették a mosonmagyaróvári termálfürdő beruházási programjának két változatát. Az Egészségügyi Minisztérium részéről Sándor János fő­mérnök részletesen bírálta a gyógyfürdőépület tervét, a szerző pedig a vízellátási és szennyvíz elvezetési terve­ket. Dr. Péter Pál [12] főorvos Mosonmagyaróvár gyógyfürdőhellyé fejlesztésének jelentőségéről 1969-ben megjelent tanulmányában közli, hogy „a mosonmagyaró­vári gyógyvízzel elért eredmények alapján a város veze­tősége elhatározta, hogy a város területén korszerű gyógyfürdőintézetet építtet". Dr. Pregun Albertné [13] Győr-Sopron megye gyógyfúrdő ügyéről írt tanulmányá­ban hangsúlyozza, hogy Mosonmagyaróvár fürdőfejlesz­tése minden támogatást megérdemel. 2. kép.A mosonmagyaróvári strandfiirdő 1970-ben (Szerzőfelv.) 1970. augusztus 11-én a szerző Bertalan Imre és Karácsony Ferencné segítségével végzett vizsgálatokat a mosonmagyaróvári strandfürdőben. Akkor két ülőpados medence üzemelt (2. kép) és épült az 50 m-es sportme­dence, valamint a gyermeklubickoló. A csúcsforgalom 1970. június 14-én volt 1609 vendéggel. Hiba volt, hogy a hévízkútnál méréseket nem lehetett végezni és csap sem volt felszerelve a vízmintavételhez. Az 1971. július 22-én tartott mosonmagyaróvári ankét jelentőségét dr. Péter Pál [14] méltatta a gyógyhe­lyi kezelőorvos feladatairól írt tanulmányában. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom