Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István-Márfai László: Gyors áttekintés a Duna 2002. augusztusi rendkívüli árhullámáról

A fürdők egy része az utolsó egy-másfél év alatt je­lentős mértékben fejleszthetett a Széchenyi-terv pályáza­tán keresztül. Közülük kiemelésre érdemes Bükfürdő, Hajdúszoboszló, Harkány, Cserkeszőlő, Gyula, Abádsza­lók fürdője. A fürdők üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatások árainak alakulása az Országos Egészségbiztosító Pénz­tárral (OEP) folytatott tárgyalások során eredményhez vezetett, bár a szövetség még további engedményeket szeretne kiharcolni. A kialakított egységes árrendszer el­sősorban a kisebb fürdőknek kedvezett. A fürdők orszá­gos, körzeti és helyi jellegű besorolást kaptak. Az OEP 2000-ben bevezette a gyógyfürdőkben a terminálon leol­vasható diagnózist és kezelést rögzítő CHIP-kártyát, a­melyet először a Széchenyi fürdőben alkalmaztak. A Minősítő Szakbizottság több éves munka után kia­lakította a fürdők minősítésének rendjét, amely a gyógy­fürdőt, a strandfürdőt és az uszodát elkülönítve vizsgál­ta. Számos tényezőt (építmény, felszerelés, egészségügyi berendezések stb.) vett figyelembe a minősítés ahhoz, hogy a szállodáknál jól bevált egytől négy *-os besorolás valamelyikét elnyerje a fürdő. Ezzel a minősítési rend­szerrel az idegenforgalom a fürdő szolgáltatásairól és színvonaláról kaphat tájékoztatást. A minősítést a Ma­gyar Fürdőszövetség adja előzetes kérelem alapján.. IRODALOM [1] A Magyar Fürdőszövetség közgyűlési emlékeztetője és címlista a tagságról. Bp..1992-2002 között. [2] Alapszabály. Bp. 1992, 1996, 2000. [3] Hírlevél. Bp. 1999-2000. 1-6., Debrecen, 2001. 1. 'Előadta a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosz­tálya 2002. május 16-i előadó ülésén. TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK Gyors áttekintés a Duna 2002. augusztusi rendkívüli árhullámáról DR. VÁGÁS ISTVÁN - MÁRFAI LÁSZLÓ Sorrendben az ötödik rendkívüli árvízvédekezéssel járó év volt 2002. Előtte négy éven át a Tisza, ez évben a Duna ár­hulláma hozott hazánk területén is - még inkább az említett folyók külföldi vízgyűjtőin - eddig nem észlelt magasságú és hozamú, olykor katasztrófákat is okozó árhullámokat. A hidrológia történelme igyekszik feljegyezni és értékelni az ezekhez hasonló szélsőséges helyzetek adatait: összefüggé­seket, törvényszerűségeket keres, hogy szabályokat alkot­hasson a védekezés későbbi megszervezéséhez. Ismert, ha az árvizeket hosszabb, vagy rövidebb "békés" időszakok követik, először a közvélemény érdeklődése tompul el az árvízvédekezés és -mentesítés ügyei iránt, de előfordulhat, hogy - különösen az árvizeket még nem látott - szakembe­rek felkészültsége is lassan apadni kezd. Ezért jó, ha az ese­ményeket követően azokat rögtön megérteni és magyarázni próbáljuk. Hazánkban akkor figyel fel a közvélemény a Duna ma­gas vízállására, ha az Budapesten megközelíti vagy eléri a 650 cm-t, a rakpartok elöntési szintjét, mert ez zavarhatja a főváros zsúfolt közúti közlekedését. Ez elég gyakori jelen­ség, hiszen az elmúlt száz évnek valamivel kevesebb, mint a felében előfordult, egy évben esetleg többször is, tartósab­ban is. A 750 cm-es vízszint azonban már meglehetősen rit­ka, az éveknek csak mintegy 10 %-ára jellemző. A 800 cm budapesti túllépése viszont rendkívülinek számít, mert nem említve a folyó szabályozása előtti néhány (történelmi, leg­inkább jégtorlódásos) árvizet, erre csak három esetben volt eddig példa: 1954. július 18-án 805, 1965. június 18-án 845, 2002. augusztus 19-én 848 cm. Jellegzetes, hogy mind a há­rom eset nyári hónapokban volt, a legutóbbi 50 évben tör­tént, s az első két említett vízszintet a szigetközi, illetve csallóközi töltésszakadások vízkifolyásai legfeljebb csak néhány cm-rel csökkenthették. A Duna nagy nyári árvizeinek magyarázata, hogy azok a kiterjedtebb, vagy hevesebb esőzések mellett és következ­ményeként az Alpok hófedte hegyeiből olvadékvizeket is magukkal hozhatnak. A nyári idényre mondottak a szep­tember hónapra is vonatkozhatnak, hiszen pl. az 1899. évi, a magyar Felső-Dunán gátszakadással járó árhullám szeptem­ber 22-én 770 cm-rel tetőzött Budapesten. A 800 cm-t meg­haladó budapesti vízállásoknak a legutóbbi 50 évben össz­pontosult előfordulása már meggondolásra késztet. Szign ifi­káns éghajlat-változás kimutatására még nincs elegendő bi­zonyítékunk, és az is bizonyos, hogy 1501-ben - egybe­hangzó feljegyzések nyomán - vízhozamait is illetően a mostaniaknál nagyobb dunai árhullámról van tudomásunk, így nem lehet feladatunk az árvízi okok részletes feltárása kérdéseiben dönteni. Ennek ellenére, minden megtörtént ár­hullám hidrológiai adatait felhasználhatjuk a vízmennyisé­gében, tér- és időbeli meghatározottságában kialakult árhul­lámok levonulási törvényszerűségeinek - típusának, tartós­ságának, ellapulásának, stb. - megállapításra, az előrejelzés feltételeinek megfogalmazására, folyamatos pontosítására. 1. táblázat Tetőző vízállások a 2002. (1965 és 1954) évben Vízmérce Távols. tork.-tól fkrn Tetőzés Növe­kedés Vízmérce Távols. tork.-tól fkrn 2002. aug. 1965 1954 Növe­kedés Vízmérce Távols. tork.-tól fkrn nap cm cm cm cm Pozsony 1868,8 16. 990 914 984 + 6 Nagybajcs 1802.4 17. 880 780 784 + 96 Komárom 1768,3 18. 802 782 754 + 20 Esztergom 1718,5 18. 771 737 694 + 35 Nagymaros 1694,6 18. 707 682 641 + 25 Budapest 1646,5 19. 848 845 805 + 3 Dunaújváros 1580.6 19. 716 742 685 -26 Paks 1531,3 20. 859 870 852 -21 Baja 1479,7 21. 943 976 912 -33 Mohács 1446,8 22. 925 984 924 -59 Augusztus 8-11. között a Duna németországi és ausztriai (ezzel összefüggően az Elba csehországi) vízgyűjtőjén ha­talmas, tartósan fennmaradó légörvény alakult ki, amely helyben tartotta a csapadékot képző felhőket, amelyekből rövid idő alatt nagy vízmennyiségek kerültek a vízrendszer­be. A csapadékmennyiségek tételes kimutatása helyett a fo­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom