Hidrológiai tájékoztató, 2001

KÖNYV-MÚZEUMISMERTETÉS - Burján Balázs: Antal E.-Járó Z.-Somogyi S.-Várallyay Gy. (szerk.: Somogyi S.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon - Károlyi Judit: A mi múzeumunk

KÖNYV- ÉS MÚZEUMISMERTETÉS Antal E.-Júró Z.-Somogyi S.-Várallyay Gy. (szerk. Somogyi S.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések föld-rajzi és ökológiai hatásai Magyarországon - MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000, 302 p. A könyv célja a szerzők megfogalmazása szerint a folyó-szabályozó, árvízmentesítő és belvízlecsapolási munkálatok nyomán keletkezett ökológiai változásoknak és koronként különbözően értékelt következményeiknek, egy összefoglaló munkában való közzététele volt. Ennek a célnak a szerzők maradéktalanul eleget tettek. A kötet öt fő részre tagolódik. Az első - legterjedelmesebb - részben a szerzők az eddig felhalmozott ismereteket foglalják össze a Kárpátmedence folyószabályozások és ármentesítések előtti természeti viszonyairól, bemutatva éghajlatunk főbb sajátosságait (Antul E.), a folyóhálózatunk kialakulásának és természetes fejlődésének történetét (Somogyi S.), az alföldi növénytársulások eredeti ökológiai állapotát (Járó Z.), a talaj-képződési folyamatokat (Várallyay Gy.). A következő két - terjedelmét tekintve szűk, tartalmában vi-szont annál gazdagabb - részben történelmi áttekintést kaphat az olvasó az éghajlat hosszú idejű változásáról a Kárpát-medencében, a vízrajzi viszonyok mesterséges átalakításának társadalmi és gazdasági okairól, kezdeteiről, az előkészítő víz-rajzi felmérésekről, térképészeti munkálatokról, tervekről, a folyószabályozási-ármentesítési és lecsapoló munkálatokról. A mű címében is szereplő témával, a munkálatok földrajzi és ökológiai hatásainak feltárásával a IV. rész foglalkozik, bemutatva a felszíni és felszín alatti vizek állapotában tükröződő változásokat, a helyi klímamódosulásokat, az alföldi növény és talajtakaró átalakulásának menetét a vízrajzi változások tükrében. Az utolsó rész egy rövid összegző fejezet, amelynek fő feladata a lezajlott állandó és időszakos ökológiai-könyezeti változások mai megítélés szerinti pozitív és negatív hatásainak értékelése. A kötetet 48 oldalas általános, geológiai-geomorfológiai, vízrajzi, éghajlati, növényföldrajzi és talajtani felosztást követő, imponálóan gazdag irodalomjegyzék teszi teljessé, megkönnyítve ezzel a tárgykörben a részletesebb tájékozódást. Összegzésképpen megállapítható, hogy a kötet mind a tudomány, mind a gyakorlati élet szempontjából kiemelkedően fontos területet dolgoz fel. Ma már világosan látszik, hogy a további gyarapodásunk alapvető kérdései közé tartozik a természeti értékeinkkel való hatékony gazdálkodás is. Ezek között a vízgazdálkodás környezeti problémáinak megoldása napjaink egyik legsürgetőbb problémájává vált. Ennek a problémának a megoldásához a tudomány oldaláról igen jelentős támogatást nyújthatnak a szerzők azzal, hogy magas színvonalon, elméleti igényességgel megírt tanulmányaik nélkülözhetetlen ismeretté válnak a természeti viszonyok átalakulásának feltérké-pezéséhez. A könyv igen nagy érdeme, hogy mondanivalóját gazdag, értékes ábraanyag szemlélteti. Mind az ábrák, mind a képek elkészítése igényes, mindez az egész műnek választékosan szép külsőt biztosít. Nem utolsósorban ennek köszönhetően a munkát szakember és érdeklődő egyaránt szívesen forgathatja, a szakemberek kezében fontos segédeszköz, adatforrás lehet, az érdeklődőknek viszont tájékoztató, amelynek jelentős értéke van a közművelődés és a pedagógiai gyakorlat számára is. Burján Balázs A mi múzeumunk. 2001. október 9-én újra nyitotta kapuit a Magyar Vízügyi Múzeum Duna Múzeuma. Kényszerűen hosszúra nyúlt, hároméves szünet után felújítva, nagyszerű kiállítási anyaggal várja a látogatókat. A megnyitó ünnepségen Meggyes Tamás, Esztergom város polgármestere köszöntötte a megszépült intézményt és dr. Hajós Béla, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára értékelte az ágazat múzeumának munkáját. Az 1973 óta működő Vízügyi Múzeum egyre szaporodó gyűjteményének 1980-ban kapott épületet Esztergomban. A XVII. századi műemlék barokk épületében közel húsz éven át volt látható az ágazat történetét bemutató hagyományos kiállítás. Ez idő alatt nem csupán a vitrinek öregedtek el, hanem a nem múzeumi célokra épült helyiségek is problémát okoztak az egyedülálló gyűjtemény megfelelő feldolgozásában, tárolásában, bemutatásában - az átalakítás szükségessé vált. Ahogy alakultak a múzeum belső terei, úgy formálódott a benne készülő új kiállítás tervezete. Kaján Imre múzeumigazgató és dr. Deák Antal András főmuzeológus készítette el a kiállítás forgatókönyvét. Olyan múzeumot álmodtak meg, amit manapság az interaktív jelzővel szokás ellátni. Az új lépcsőházba lépve az emeletnyi magas aquamobil faszerkezete kerreg, csobog, zenél. Ez a régi vízimalmoktól ihletett építmény Borosházi Tamás ifjú mérnökember fantáziáját dicséri. A vízikerekekkel meghajtott tengelyek zászlókat vonnak fel, apró rajzokat pörgetnek, sípokat szólaltatnak meg, lepecsételik a belépőjegyeket. Az emeleti folyosón a hazai vízügyet szolgáló nagyjaink munkásságát bemutató tablók hullámzanak végig a falon. A részletekben gazdag táblák előtt megállva a feliratok Szabó Gyula színművész hangján meg is szólalnak. A folyosó a múzeum legszebb helyiségébe torkollik. Ez a faragott kőoszlopokkal díszített terem állandóan gyerekzsivajtól hangos. Ide, a játszószobába is Borosházi Tamás tervezte a különös alakú és sokfunkciós medencét. Lehet benne zsilipelni és szivattyúzni, hullámzást vagy örvényt előidézni, kipróbálni a vízemelőt vagy a búvárharangot. A játszvatanulás során felmerült kérdéseikre múzeumpedagógus segítségével kereshetik meg a választ. A múzeumi séta során a látogatók rövid összefoglalást kapnak hazánk vizeinek természetes állapotáról, szabályozásuk történetéről, kártételeikről és az elemi csapás sújtotta lakosság megsegítésére szervezett munkálatokról. Igazi különlegesség a Helikopter, ahol két helyszínen tehet a látogató virtuális utazást (Árvíz - 2(X)1 és Magyarország vizei felett). A Térképterem nagy újdonsága a falakat díszítő történeti térképek gyűrűjében az üvegpadló alatt elhelyezett űifelvétel Magyarországról. Itt mindenki megkeresheti szívének kedves városát, vidékét, sőt még a nagyobb épületeket és vízfolyásokat is megtalálhatják. A Vízellátás és csatornázás termében egy XIX. század végi kisváros utcáján végigsétálva a múzeumlátogató megtekintheti a föld alatt elhelyezett közműveket, a bérház ablakán benézve pedig láthatja, hogyan és mire használták a lakók a már csővezetéken érkező vizet. Végül a Vetítőteremben a magyar vizek legszebb tájairól készült rövidfilmeket nézhetnek meg az érdeklődök. Aki elfáradt a látnivalókban, a Pihenőpadon vizeinkről szóló verseket, zenét hallgathat. Aki pedig jobban el kíván mélyedni a történeti eseményekben és adatokban, annak az elektronikus információs rendszerek nyújtanak segítséget. A most befejezett fejlesztéseknek és a múzeumban folyó szakmai munka színvonalának köszönhetően az intézmény megpályázza a 2002. évi „Év Múzeuma" cím elnyerését. Hogy erre méltó a múzeum, kérjük jöjjön el hozzánk és győződjön meg róla! Címünk: 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2. sz. Telefon: +36-33-500-250, www.dunamuzeum.org.hu Nyitva tartás: május-október 10-18, november-április 10-16 óráig. Szünnap: kedd. Károlyi Judit Megnyitó ünnepség a múzeum belső udvarán (Fotó: Gyulavári József) 71