Hidrológiai tájékoztató, 2001

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2002-ben

1977. február 7. t Vendel Miklós (Sopron) hidrogeológus, petrográfus, egyetemi tanár, akadémikus. Fő szakterülete Sopron és környékének földtana, a hévforrások és karsztvizek közötti összefüggések vizsgálata, a Fertő tavi ásványvizek kutatása volt. (* Sopron, 1896. október 8.) 1977. február 17. A kulturális miniszter hozzájárult ahhoz, hogy az Országos Vízügyi Hivatal „Országos Vízügyi Levéltár" elnevezéssel, budapesti székhellyel szaklevéltárat alapítson. 1977. március 14-25. Az argentínai Mar del Plataban 116 ország, köztük Magyarország részvételével lezajlott az ENSZ Vízügyi Konferenciája, amelynek központi témái az édesvízi-készletek mennyiségi és minőségi kérdései voltak. A konferencia megállapította, hogy a vízgazdálkodási feladatok megoldásához átfogó, 10-15 éves tervezésre van szükség, s gyorsított ütemben be kell fejezni a lakossági vízellátási programokat. A feladatok nemzetközi összefogással történő megoldását segítve, meghirdették 1980-1990 között a Nemzetközi Vízellátási Decennium programját. 1977. július 14. t Dégen Imre (Gyöngyös), mérnök, államtitkár, az OVH elnökeként közel két évtizedig a szocialista korszak vízügyi szolgálatának kiemelkedő vezetője, a komplex vízgazdálkodás gyakorlatának megteremtője volt. (* Miskolc, 1910. november 8.) 1977. augusztus 13. Wendefy (Benda) László (Budapest) oki. mérnök, a földtan és földrajz egyetemi doktora, a műszaki tudományok doktora. 1941-től az országos felsőrendű szintezések kérdéskörével foglalkozott, majd vizsgálódásainak középpontjában egyre inkább a hazai vízrajzi térképezés és hidrológiai viszonyok történelmi alakulása álltak. A magyarság őstörténete, a régészet, geodézia, térképészet, technikatörténet stb. irányában kifejtett sokirányú érdeklődését számtalan cikke, tanulmánya és könyve tükrözi. Jelentősek hazai és külföldi levéltári kutatásai. (* Vasvár, 1904. augusztus 17.) 1977. október 1. A Minisztertanács a környezetvédelmi törvény alapján a környezetvédelmi tevékenységek összehangolására létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. A Minisztertanács koordináló, véleményező- és ellenőrző szerveként pedig megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács. 1977. november 1. Mátrában a Nagy-patak völgyében átadták a 190 m hosszú völgyzárógáttal 1 millió m" tárfogatúra kiépített Csórréti víztározót, valamint a hozzátartozó víztisztító művet, amelyek napi 3000 m' kapacitással a Mátravidéki Regionális Vízmű III. fejlesztési ütemének utolsó meghatározó létesítményei lettek. 1977. november 27. Ünnepélyes keretek között átadták a jugoszláviai Törökbecsei Duzzasztóművet, amely a Tisza hajózhatóságában, valamint a Bega-csatorna üzemeltetésében meghatározó szerepet játszik. 1977. december 9. Tavasszal befejeződtek a VIZITERV mérnökei által tervezett körösladányi vízlépcső építési munkálatai. A vízlépcső fő szerepe az volt, hogy vízhiányos időszakban a Tiszából vizet vezessen át a Körös-völgybe, továbbá gazdaságosabbá tegye a víz eljuttatását a felhasználási területre. A duzzasztó a Körösvölgyben már meglevő 17 km

:-es öntözésre berendezett területén kívül további 110 km

2-es térséget láthatott el öntözővízzel. A felsoroltakon kívül a vízlépcső, mint alapmű, gazdaságos fejlesztési lehetőséget teremtett a vízkészletnövelés és a hajózás számára is. A KEVIÉP kivitelezésében épült műtárgy próbaüzeme május 19-én megkezdődött, s az ünnepélyes átadásra Borbándi János miniszterelnök-helyettes jelenlétében december 9-én került sor. 1977. december 12. A Csongrád Megyei Tanács - 15 év alatt történő megvalósítást feltételezve - elfogadta az ATIVIZIG 1976-ban készített „Csongrád megye vízrendezési fejlesztési koncepciójú"-t. Az elfogadott terv a belvízrendszerek tényleges teljesítőképességének kétszeres növelését, a torkolati szivattyútelepek kapacitásának másodpercenként 26 m'-nyi bővítését, valamint 13 millió m' új tározókapacitás kiépítését irányozta elő. 1977. Országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították az 1,65 km

2-es tiszavasvári Fehérsziket, az ország legészakibb fekvésű szikes tavát. Ugyancsak országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a 10 km

J-es tiszadobi árteret (hullámteret), az 1846-ban itt megindított Tisza-szabályozás környékét, mint a töltés és az élő meder közötti ligeterdők, rétek, morotvák és mocsarak jellegzetes növény- és állatvilágának szinterét. Hasonló védettséget élvezett ettől kezdve a Balatontól délre elterülő Nagyberek, valamint a Gemenci Tájvédelmi Körzet is. 1977. A Kiskörei Vízlépcső üzemeltetési utasításának kidolgozásához a VITUK1 hidraulikai kisminta-vizsgálatokat végzett a különböző duzzasztási szintek és üzemi állapotok esetén kialakuló belső áramlások tisztázására. A tározó kismintája a budapesti Kvassay Jenő Hidraulikai Laboratórium nagycsarnokában épült meg. 1977. Ebben az esztendőben 946 millió m

3 szennyvíz igényelt volna tisztítást, de ennek csak 10%-a jutott kellően megtisztítva a befogadó vízfolyásokba. Összeállította: Fejér László Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény - Bp. 70