Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A legnevezetesebb hidrotermás területek és kovakiválásaik

Ország Egyesfiit Államok Chile Izland Uj-Zéland Oroszország Előfordulás Yellowstone Nemzeti Park Nevada Rotorua-Taupo terület Kamcsatka helye hidroterm. Norris Geyser Upper Geyser Beowawe Geiser el Haukadalúr Namaljall Waimangu Waiotapu Wairakei Gejzír völgy terület Basin Basin Tátio forrás Porcelan Echinus Beehive Old Small Névtelen Nagy fúrás Frying Champagne Gejzír Kis Kád vagy Terrace Gejzír Gejzír Faithful Gejzír Gejzír Gejzír göz Pan Lake Pool Gejzír Gejzír gejzír Spring Gejzír hömérsékl °C 93,5 93 98 92 98 97 94 260 59 73 100 97,5 94.5 Na*, K" 485 216 333,3 392,7 272 5045 275 200 677 1215 247 405 468 Ca" 2,1 4,9 3,9 1,5 2,0 269,2 0,9 1,2 17 0 12 II 20 Mg" 0,03 0,5 0,2 0,6 0 9,4 0 0 4 0 1,7 8.0 12 Cl 669 108 389 439 47 7750 127 18,2 953 1990 2,7 594 722 so. 31 337 27,1 15,2 97 358,8 108 78,5 262 119 II 98 109 HCO, 47 0 92 89,4 129 183,8 133 0 0 0 670 72 72 SiOj 654 278 304 383 449 501 823 428 448 191 281 323 pH 7,0 3,2 ­­­6,4 9,0 9,8 3,0 6,9 6,7 ­­ös'sz.só mg/l ­­­14,250 1152 ­2362 4156 1141 kiválási igen nincs gyenge közepes erőteljes közepes gyenge nagyon nincs igen közepes gyenge gyenge hajlam erőteljes kiválás gyenge kiválás erőteljes kiválási nagy kis kup nagy kis kup kis kup lapos kis kup nagy kisebb kis kup kis kup forma gejzírit mező lapos kovakup nagyobb kup lejtői kiválás kup /. táblázat. A tárgyúit hidrotermás területek érdekesebb hévforrásainak és gejzírjeinek vízkémiai összetétele kilépésnél a kiválás azonnal megkezdődik, de vannak olyanok, ahol fokozatosan növekszik, illetve lassan, elhúzódóan jelent­kezik. 2.3. A létrejött formákat és a rétegzettségi adottságokat az adott hidrotermánál a kiválási hajlam és annak dinamizmusán túlmenően még számos egyéb tényező is befolyásolja. Ezek a következők: a: a hidrotermák működésének sajátosságai. Ilyenek: a vízhozam nagysága, állandósága (hévforrás) vagy szakaszossága (gejzírek) és halmazállapota (pl. gőz, pára), b: a vízkilépések erózióbázishoz viszonyított helyzete (erózióbázi­son vagy felett), c: az éghajlat és ezen belül az évszakok és nap­szakok. d: a hidrotermák száma, egymáshoz viszonyított helyzete és távolsága, mert ezek lehetnek egyediek, csoportosak vagy tömegesek, e: a vízkilépések környezetének terepadottsá­gai (lejtő, sík alluviális felszín, kaidéra stb.) és morfológiai for­mák kiterjedése. 2.4. A kivált kova nagyságában-vastagságában jelentős különbségek tapasztalhatók. Megkülönböztethetők: nagy, közepes és korlátozott elterjedésű kovaterületek. A nagy for­mák lehetnek kovamezők, amelyek ott alakulnak ki, ahol kiter­jedt sík területen, pl. kaldérában - tömegesen törnek fel a hidrotermák. Méretükre jellemző, hogy esetenként az 1 km 2-t is meghaladják. Ilyen kovamező képződött pl. a Yellowstone Nemzeti Parknál a Norris medencében a Porcelain Basin nevű részen. Nagy és kiterjedt lejtői kovaüledékek keletkezhetnek abban az esetben, ha a hidrotermák az erózióbázis felett fakad­nak pl. völgyoldalban. A lejtőn rendszerint tetarátás-teraszos gejzírit válik ki és nagy területeket boríthat be (Beowawe). A nagy alakulati formák közé sorolhatók még azok a hatalmas (400-500 m 0-jű), rendszerint lapos kovadombok (Geyser Hill), amelyeket hasonlóan az előzőekhez egymás közelében feltörő nagy számú hidroterma közösen hozott létre. Közepes nagyságú kovakiválások ott keletkeznek, ahol a hidrotermák csoportosan törnek fel. A kovával borított területek nagysága kovamezők esetén ritkán haladja meg a 200x200 ni­es nagyságot. A hévforrások esetenként 40-80 m 0-jű és 5-10 m magasságú kovadombokat hoznak létre környezetükben. Abban az esetben pedig, ha az erózióbázis felett fakadnak a hidrotermák, akkor 200-300 m hosszúságban, kb. 50 m szé­lességben tetarátás lejtői típusba sorolható kovakiválások keletkeznek. Korlátozott területi elterjedésű kovalerakódások olt helyezkednek el, ahol rendszerint csak egy-egy hidroterma elkülönülten, a többitől önállóan tör fel. A kiválás nagysága környezetükben ritkán haladja meg az 50 m-t. Ezeknél is vál­tozatos formák keletkezhetnek. Megfigyelhetők kis kovaterületek, amelyek közepén forrás- vagy gejzírtölcsérek, esetleg változatos alakú gejzírkúpok képződtek. Lejtős területeken ezeknek torzult változatai vagy pedig tetarátás-tera­szos formák jöttek létre. 2.5. Érdekes kiválások tapasztalhatók még a feltörési helyek közvetlen környezetében is. A forrástölcséreket - krátereket vagy tavakat gyakran béleli ki a kova és veszi körül őket külön­böző magasságú kovakáva. Az előzőekben felsorolt kiválási típusok gyakran együttesen is jelentkezhetnek. A makrofor­mákon rendszerint jellegzetes mikroformák is képződnek. Megkülönböztethetők mikrotetaráták, továbbá különböző pl. borsókő, tű, tojás, vesés, pattogatott kukorica (popkorn) alakú kiválások is. Az ilyen formák képződését főleg a mikroorganiz­musokkal hozzák kapcsolatba. IRODALOM [1] Fournier. R.O. et al: A Field-Trip Guide to Yellowstone National Park. Wyoming, Montana and Idaho. Volcanic, Hydrothermal and Glacial Activity in the Region. US Geological Survey Bulletin, 2099. 1994. 1-46. [2] Houghton. B. F.: Geyserland. A guide to the volcanoes and geothermal areas of Rotorua. Guidebook 4. New Zealand. 1982. 1-48. [3] Hraborsky K.: A hévíz és gőzforrások hasznosítása Izlandon. Hidrológiai Tájékoztató, 1996. június 128-135. [4] Hróarsson. fí.-Jónsson. S.S.: Geysers and Hot Springs in Iceland. Reykyavik. 1992. 5-158. [5] Nolan. T. R.-Anderson. G. H.: The Geyser area near Beowawe. Eureka Coun­try, Nevada. US. Geological Survey Bulletin, 1934. 27. 215-229. [6] Scheuer Gy.: A Yellowstone Nemzeti Park (USA) hidrotermális területei. Hidrológiai Közlöny, 1996. 76. 4. 209-215. [7] Scheuer Gy.: Izland gejzírjei és egyes hidrotermális területei. Hidrológiai Közlöny, 1998. 78. 4. 209-213. [8] Scheuer Gy. et al: Új-Zéland gejzírjei és legismertebb hidrotermális területei. Hidrológiai Közlöny, 1995. 75. 4. 245-250. [9] Scheuer Gy. et at: A Chile-i el Tatio hidrotermális terület gejzírjei és hévfor­rásai. Hidrológiai Tájékoztató, 1996. okt. 39-42. [10] Schnütgen, A.: Island. DuMont Buchverlag. Köln, 1988. 9-161. [11] Schreier. C.: A Field Guide to Yellowstones Geysers, Hot Springs and Fumaroles. Wyoming Moose, 7-122. [12] Szentirmai L-né et al: Kamcsatka hévízei és gejzírjei. Hidrológiai Közlöny, 1993. 73. 2. 98-103. [13] Waring. G. A.: Thermal Springs of the United States and other Countries of the World. A. Summary. Geological Survay Professional Paper, 492. 1965. 1-125. [14] While. D. E.: Thermal Waters of Vulkánik Origin. Bulletin of the Geological Society of America, 1957. 68. 1637-1658. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom