Hidrológiai tájékoztató, 2001
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Uherkovich Gábor: Magyar hozzájárulás Skandinávia algavegetációja feltárásához
/. ábra. A tlélfinnországi Vantaanjoki és Keravanjoki folyók a xzerzö által vizsgált szakaszai; a mintavételi helyek üres körökkel jelezve 19 / Chlomcoccales-szervezetek. vizsgálatát. Mind ez utóbbi, mind az algaegyüttesek ilyen részletező vizsgálata új elemek voltak [4], Finnországi algavegetáció-kutatásaim második témacsoportját a Helsinki közelében levő folyókon végzett munkám tette ki. A folyóknak a torkolattól távolabb fekvő részen kezdtem a mintavételeket és olyan időütemezésbe vettem a következő mintákat, hogy az közelítőleg ugyanazon lefelé mozgó víztestből történjen. A merített minták algaegyüttesein teljes taxonómiai és mennyiségi elemzést végeztem = reptációs módszer. Ezeknél a vizsgálatoknál arra is gondoltam, hogy bázisadatokul szolgálhatnak a jövőbeli hasonló vizsgálatoknál, hozzájárulnak a folyó trofitási és szaprobitási állapota leendő változásai szabatosabb megítéléséhez. És erre azért is érdemes gondolni, mert Helsinki ivóvízellátása ezeknek a folyóknak a medervizén nyugszik. (Értesültem, hogy ezek az eredményeim a következő időszakban a fentiek értelmében hasznosultak is.) Az egyik vizsgált folyóban, a Vantaanjokiban a legfelső vizsgálati ponton 40400 ind./l volt az algaössznépesség és ez az érték a torkolatnál a 8 840 000-t ért el. A Vantaanjoki-ba Helsinkitől északra torkolló Keravanjoki-ban már északon is magas, 3 180 000 ind./l-es algaössznépesség volt kimutatható, Ke ro vonjok 7-8 7 1969 szigetvilág, az ún. sér-udvar sajátos biológiai problémáinak a kutatása folyik immáron több mint egy évszázada; kezdetben szerényebb kutatóállomáson, később nagyobb intézetben. Két sajátos téma feldolgozása adódik itt elsősorban: 1. A sziklaszigetek vízközeli sziklafelületén sok helyütt vannak kisebb-nagyobb sziklatöbrök. Ezekben esővíz gyűlik meg, de a partszegélytől való távolságuk arányában ehhez a hullámzáskor felcsapódó tengervíz is keveredik. így ezek a töbrök a szalinitás különböző fokozait képviselő „szabadföldi laboratóriumi tenyészhelyek". Ezek a töbrök többnyire egy vagy kevés algafaj tömegprodukciójával jellemzhetőek, de érdekes a „kísérőelemekként" jelen levő alganépesség is. Jómagam ezen algaegyüttesek eladdig kevéssé árnyatlan vizsgált Chlorococcales-csoportbeli fajainak taxonómiailag részletező tanulmányozásával kívántam itt egy hiátust betölteni. De az Utermöhl-féle metodikával az alganépességek egészét is - úttörő jelleggel elemzés tárgyává tettem [4, 10], Munkám során a Scenedesmus zöldalganemzetség több új taxonját is leírhattam e sajátos kisvizekből. 2. A Tvärminnei Intézet közelében egy másik, ökológiailag szintén érdekes hidrobiotóp-típus is kutatásra kínálkozik. A Svártan folyócska itt egy keskeny, hosszú öbölbe ömlik. Az öbölbe ömlésnél természetesen tipikus édesvízi élővilágnak ad otthont, de az öböl, a Pojowiek a tenger felé egyre sósabbá válik, ezzel itt a fokozodó szalinitás okozta ökológiai változások ideális körülmények között, tanulságos hossz-szelvényben vizsgálhatók. Egészen meghökkentő, hogy ebben a hossz-szelvényben van olyan zóna, ahol a nagy teleptestes Fucus tengeri barnamoszat és édesvízi forrásmohával (Fontinalis antipyretica) él együtt. Az öböl hossz-szelvényében az algaegyüttesek össznépessége vizsgálataim szerint a 20 000 ind./l értékről csak kevéssé, a 30 000-40 000-es értékekig emelkedett. Az algaegyüttesek teljes taxonómiai feldolgozásán túl itt is fokozott részletességgel végeztem az előzőleg innét nemigen kutatott Jarvenpöö kerava Til<f<urila 2. ábra. A Keravanjoki hosszában a fitoszesztonban bekövetkező főbb változások ábrázolása grafikonon /9/ tehát magasabb trofitási szintű állapotban indul útjára. Algaegyüttesét főleg Cyclotella-fajok tömeges jelenléte uralta. A következő mintavételi helyen egy ipari szennyezés hatására 756 000 ind./l-re zuhant le ez az érték és csak a Vantaanjoki-ba való betorkollása előtt emelkedett ismét - de most már a Pandorina morum elszaporodásával, tehát egy szaprobiológiailag kedvezőtlenebb állapotban - 3 110 000 ind./l összné-pességűvé. A két folyón végzett vizsgálatok 200 algataxonra hoztak adatokat, továbbá a mennyiségi cönózis-elemzések tisztázták a lefelé vonuló víztest alga-doniinanciaviszonyait. Ezek a vizsgálatok impulzusokat adtak az ottani egyetemi kurzusaimon részt vett hallgatóknak későbbi hasonló vizsgálatokhoz [9]. Svédországban ugyancsak többször végeztem kutatómunkát, illetve tartottam egyetemi előadásokat, továbbá előadásokat tudományos testületekben. Ottani munkásságom Uppsalához. és Lundhoz kötődik és mindkét város tágabb földrajzi térségében egy-egy kisebb folyó vizsgálatára is sort kerítettem. Az upplandi Fyrísán folyócskán, amely Uppsalán is keresztül folyik - annak ellenére, hogy a város egyetemén kiváló hidrobiológusok működtek - még senkinek sem jutott eszébe megelőzőleg érdemleges hidrobiológiái vizsgálatokat végezni. Ez is jelzi, hogy Skandináviában a folyók valóban a 51
