Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bakonyi Péter-dr. Alföldi László-dr. Starosolszky Ödön: A 2001. évi árvíz a Felső-Tiszán. Az MTA-MHT szakmai konferencia ajánlásai

de lényeges ellenjavallatok is ismertek. A mostanában folyó műszaki és gazdasági elemzések nyomán dönthető el, hogy a Vásárosnamény alatt 1889 óta töltésszakadás mentesen helytálló töltésrendszerünknek a meglevő jó alapokra felépítendő továbbfejlesztéséhez mit kell és mit lehet javasolnunk. IRODALOM Illés L. - Konecsny K.: Az erdő hidrológiai hatása az árvizek kialakulására a FelsőTisza vízgyűjtőjében. Vízügyi Közlemények, 2000. 2. hányi B.: A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények. 1948. 2-3-4. Korhely ].: A Tisza szabályozása. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó V.. Debrecen. 1937. Kvassay J.: A csekély esésű folyók szabályozásának alapelvei, különös tekintettel a Tisza völgyére. Magyar Mérnök és Építész Egylet. Budapest, 1889. Lászlóffy W.: A Tisza. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. Mosonyi E.: A Magyar Királyi Országos Öntözésügyi Hivatal 1942. évi jelentése. OntözésUgyi Közi, 1943. I. Somlyódy L. (szerk.): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási Tudományos Kutatócsoportja. Budapest. 2000. Somogyi S. (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete. Budapest, 2000. Szlávik L: Magyarország árvízvédelmének statégiai kérdései. Vízügyi Közlemények. 2000. 3-4. A 2001. márciusi árvíz a Felső-Tiszán. Hidrológiai Közlöny. 2001. 4. (melléklet) Vágás I.: A Tisza árvizei. Vízdok. Budapest, 1982. -: Folyók tetőző vízállásainak haladása az árhullámban. Hidrológiai Közlöny, 2000. I. -: A 2001. márciusi árhullám a Közép- és Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny, 2001. 4. (melléklet) A 2001. évi árvíz a Felső-Tiszán Az MTA-MHT szakmai konferencia ajánlásai Nyíregyháza, 2001. április 19. DR. BAKONYI PÉTER DR. ALFÖLDI LÁSZLÓ DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN az MTA Vízgazdálkodás-tudományi az MTA Hidrológiai Tudományos a Magyar Hidrológiai Társaság Bizottság elnöke Bizottság elnöke elnöke A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága, valamint Hidrológiai Tudományos Bizottsága, mint a vízzel, így az árvízvédelemmel is foglalkozó tudományos testületek és a Magyar Hidrológiai Társaság, mint szakmaitudományos civil szervezet szakmai konferenciát és fórumot rendeztek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a 2001. márciusi felső-tiszai árvíz kialakulásának, lefolyásának tudományos igényű elemzéséhez, a védekezés tapasztalatainak összefoglalásához és bemutatásához, a fejlesztési teendők meghatározásához. A rendezvény résztvevői együttérzésüket fejezték ki azokkal, akiket az árvízkatasztrófa következményei érintettek, akiknek elpusztult, kárt szenvedett lakóházuk, vagyonuk, akiknek az árvíz megzavarta békés, nyugodt életét. Tisztelegtek továbbá azok előtt, akik az árvízvédekezési, mentési, kiürítési munkákban helytálltak, akik szervezik és végrehajtják az újjáépítés nehéz feladatát. A rendezvényen elhangzott előadások és a fórum tapasztalatai, megállapításai alapján az MTA tudományos bizottságai és a Magyar Hidrológiai Társaság a következő ajánlásokat fogalmazták meg az állami szervek és a települési önkormányzatok részére a térségi és az országos árvízvédelmi fejlesztési feladatokkal kapcsolatban. 1. Javasoljuk elvégezni az árvízvédekezésben közreműködő állami és önkormányzati szervek együttműködési tapasztalatainak átfogó elemzését, kiértékelését, a szükséges fejlesztési teendők meghatározását. Javasoljuk a veszélyhelyzetben végrehajtandó kitelepítések jogi hátterének fejlesztését. 2. Véleményünk szerint minden szinten javítani kell az ország árvízi veszélyeztetettségével kapcsolatos tájékoztatási tevékenységet, fejleszteni a lakosság, a társadalom árvíztudatát. Javasoljuk, hogy az állami és önkormányzati szervek erre fokozott gondot fordítsanak, egyidejűleg hozzá kívánunk járulni az árvizekkel kapcsolatos kommunikációs feladatok teljesítéséhez. 3. Árvízvédelmi helyzetünk kulcskérdése a vízgyűjtőn felül fekvő országokkal a nemzetközi vízügyi együttműködés javítása. Javasoljuk, hogy ebben az illetékesek a jövőben építsenek az EU-csatlakozás nyújtotta lehetőségekre, az Európai Unió új vízgazdálkodási irányelveire, amelyek előtérbe helyezik az országhatárokon átnyúló, a vízgyűjtő területek egészére kiterjedő együttműködéseket, az integrált vízgazdálkodás megvalósítását. 4. Javasoljuk, hogy az illetékes állami szervek gyorsítsák fel az árvízvédelmi rendszer folyamatban levő fejlesztését az érvényes mértékadó szintekre és terhelésekre, figyelemmel az ártéri öblözetek differenciált biztonsági igényeire. A fejlesztések során a nagy értékű, sűrűn lakott árvízvédelmi öblözetek élvezzenek elsőbbséget és kapjanak kiemelt védelmet. 5. Örömmel nyugtázzuk, hogy folyik a tervező munka a Vásárhelyi-féle árvízvédelmi megoldások továbbfejlesztésére. Javasoljuk, hogy ennek keretében a. folytatódjanak az árvízszint-emelkedések okainak, a meteorológiai és hidrológiai tényezők alakulásának, a területhasználatokban bekövetkezett változásoknak és egyéb körülményeknek a feltárására irányuló vizsgálatok. Szükséges, hogy ezeket az elemzéseket a román, ukrán, szlovák és jugoszláv partnerek bevonásával, a Tisza-vízgyűjtő egészére végezzék el; b. az árvízi öblözetek lokalizációs terveinek megkezdett átdolgozását a 2001. évi felső-tiszai árvízvédekezési és lokalizálási tapasztalatok alapján folytassák; a beregi árvízvédelmi öblözet lokalizációs terve a magyar és ukrán területre a két ország szakértőinek közös munkájaként, mintatervként készüljön el; c. az árvízvédelem fejlesztési lehetőségeinek feltárása során valamennyi árvízmentesítési és kárcsökkentési módszert vizsgáljanak meg, törekedve a különböző eljárásokat optimálisan ötvöző, rugalmas műszaki megoldásokra. Az ország árvízvédelmi biztonságának javítása érdekében szükséges, hogy a tudomány is hozzájáruljon a megelőzés és az árvízvédekezés módszereinek és eszközeinek fejlesztéséhez. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Hidrológiai Társaság a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az alkotó munkában közreműködjenek. Budapest, 2001. április 25. 45 I