Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: Tatabánya és Tata területétől északra a Dunáig terjedő vízgyűjtő szennyezettségének új szempontok szerinti vizsgálatának időszerűsége

Tatabánya és Tata területétől északra a Dunáig terjedő vízgyűjtő szennyezettségének űj szempontok szerinti vizsgálatának időszerűsége DR. SIPOSS ZOLTÁN A Nemzetközi Természetvédelmi Szervezet a WWF akciót indított az Európa Unió folyóinak a szennyezéstől való mentesítésére és az árterek helyreállítására. A WWF európai édesvízi csoport vezetője Jane Madgwick kezdeményezte az „Élő folyókat Európának" jelszót. A cél érdekében további teendőkre kerül majd sor. Az előző idők hasznos adatai és tapasztalatai viszont mindig szükségesek lesznek a továbblépéseknél. Magyarország millecentenáriuma alkalmából Vitális Gy. ismertette a magyarországi elmúlt ezerév fontosabb hidrológiai helyzetét [22], A jelen és a jövő sok környezetvédelmi feladatot ad (1. ábra). 1. ábra. Potenciálisan szennyezett talajvizes terület vázlata Negyedidőszaki képződmények: I. Árterület. 2. Lösz, 3. Homok. 4. Kavics, 5. Édesvízi mészkő. 6. Pliocén édesvízi mészkő, 7. Pannon agyag, H. Beszivárgás a triász mészkőbe, 9. Folyó és patak. It). Város és köziég liarára. A Tatabánya környéki ipari szerkezetváltás melléktermékeként a más jellegű kémiai és biológiai összetételű üzemi hulladéka is szennyezi a Dunát. Tata és Tatabányától északra fekvő területeket közvetve érinti a városi és ipartelepi, a lakossági és a mezőgazdasági hulladékok szennyezése. A talaj és a mélyebben fekvő kőzetek még tartalmazzák az előző idők szénbányászatának, mészégetésének, alumínium feldolgozásának és a mezőgazdaság erősebb kemizálásának szeny-nyezettségét. Ugyanakkor már megjelentek az új üzemek más jellegű szennyezései. Ezért megfigyelőállomások létesítése, majd az adatok elemzése szükséges a szűrési lehetőségek megállapításához. A mesterséges szűréseken kívül jelentős a kőzetek szűrőképessége [II]. A jól ismert törési rendszer a felszíni szennyezést a felső fiatalabb korú kőzeteken keresztül juttatja a karsztrendszerbe. A karsztvíz eredeti áramlási iránya a Duna felé mutat, majd a vízemelés nemcsak vízszint süllyedést okozott, hanem irányváltozást is. A bányáknál a nagymértékű vízemelés megszűnése után kezd visszaállni az eredeti állapot [4, 7, 14, 23]. A szennyeződés nyoma a fedőkőzetek természetes szűréseinek ellenére is mutatkozhat az ivóvizet is adó karsztvízben. A Gerecse nyugati peremén a jura mészkő a triász karsztrendszerhez tartozik, míg a krétában a homokkő gyenge víztartó, de az anyagmárga vízrekesztő. A hasonlóan peremi és néhány m vastagságú eocén tarka agyag és márga fedőként vízrekesztő. Vízföldtanilag nem jelentős. A 200 m vastagságot is elérő oligocén homokosabb „Mányi formáció" rétegvizet is tárolhat. Regionálisan gyenge vagy rossz víztartó és vízrekesztő [9, 17, 18]. Peremeken hiányának oka az infraoligocén denudáció is lehet [8]. Kőzetei különféle mennyiségben nátrium-szulfátos vizet tartalmaznak és ehhez jön az utólagos szennyeződés. A legelterjedtebb képződmény a területen az oligocént is fedő, a 200 m vastagságot is elérő pannóniai csökkent-sós vizű tengeri rétegek, amelyet vékony negyedidőszaki takaró bont. A Neszmély környéki pannóniai homokos kavics jó víztárolót kivéve a felső-pannoniai agyagos homokrétegek kevés vizet tárolnak. A mélyebben települő agyagosabb képződmények inkább vízrekesztők [21]. A vizek vegyi jellege Na HCO,. Néhol erősebben szenynyezett a fedő talajvízből. Közvetlenül érik a nitrátosodás és az egyéb különféle szennyezések a felső talajt a negyedidőszaki képződményekkel együtt [I, 12]. Legtöbb szennyezést és hulladékot a folyó és patak hordalék, valamint a talaj gyűjtik össze [20], A folyókban és a patakokban megjelentek a nehézfémek. Északról a Vág folyó vegyi hordaléka ömlik a Dunába. A talajban a löszből származik a magnéziuniszulfátos víz. A negyedidőszaki képződmények a néhány m-től a 10 m vastagságot is meghaladva löszből, homokból, ártéri agyagból és a Duna partszegélyén 10 m vastag teraszkavicsból állnak. A Duna melletti kavics összlet felső része finom homokba és iszapos agyagba megy át. A terasz partiszűrésű kút kiképzésére alkalmas, bár a szennyeződés itt is megjelenik [3, 21]. A talajszennyben több az As, Cd, Cr, Cu, F, Hg, Ni, Pb, Sn, Zn elem. Az erőművi hőszenny befolyásolja a víz élővilágát. A Duna mellékét a DANREG program térképezése a legújabb vizsgálatokkal kiegészítette [15]. A pliocén, illetve többségében negyedidőszaki mészkő szöveteiben és repedéseiben kalciumos típusú vizet tárol [16]. Az új vizsgálatokban a minél tökéletesebb földtani és vízkészlet prognózisok ismerete mellett az újonnan fellépő minőségi környezetvédelmi igényeknek és előírásoknak kell eleget tenni [13, 19]. A bányászati és nagyipari hulladék anyagok lehetőleg biztonságos elhelyezése, a kármegelőzés, a kármentesítés és a bizonytalanságok értékelésénél egyre finomabb módszerek kidolgozását hozták lére [2, 10], Erre vonatkozólag EU követelmények is vannak [5]. A kőzetekben tárolódott szenynyezett folyadékoknak és illó anyagoknak kezelésében különleges munkálatokat végeznek. Külön figyelmet érdemel a halastavak vizsgálata. Puzder T. a szennyezett kőzeteket a gazdasági szempontok figyelembevételével is vizsgálja, hogy milyen alkalmas technológiát érdemes alkalmazni [12]. A talajvízben és a folyóvizekben megjelenhetnek szennyezett szerves anyagok is. A károk- megelőzésére, mentesítésére és helyreállítására NATO programok is készültek [6], 37 punaalm»S Nasitjly SlOmo'ot