Hidrológiai tájékoztató, 2001

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gerse József: Települési folyékony hulladék - településtisztasági szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok

Települési folyékony hulladék-településtisztasági szolgáltatás folyamatos biztosítása érdekében szükséges intézkedések megtételére vonatkozó javaslatok GERSE JÓZSEF Fővárosi Teli'püléstis'/.tasiíííi l'

s Környezetvédelmi Kft. 1948-ban jött létre a Szervestrágya Gyűjtő és Talajerőgazdálkodási Nemzeti Vállalat, melynek feladatát képezte a lakosságnál keletkező fekália összegyűjtése és szerves trágyaként történő újrahasznosítása. Az akkori gazdasági viszonyoknak és politikai irányvonalaknak megfelelően alakult ki a megyei vállalati rendszer, mely egy, vagy esetleg több megyében ilyen irányú tevékenységet fedett le. A vezetékes vízhálózat nagy volumenű kiépítését követően a fekália talajjavítóként történő hasznosítása a magas víztartalom, valamint a háztartásokban megjelenő különböző mosószerek és mosogatószerek miatt közvetlenül, az addigi gyakorlatnak megfelelően nem volt alkalmazható. A folyékony települési hulladékok a szennyvízcsatornával el nem látott területeken egyidejűleg létesített zárt, vagy szikkasztó rendszerű házi szennyvíztárolókban keletkeznek. A keletkező szennyvíz mennyisége és minősége a lakosság életszínvonala és életmódja szerint változó. A keletkező települési folyékony hulladékot az erre szakosodott gazdasági társaságok és egyéb formájú vállalkozások szállítják, illetve szállíthatják a helyi önkormányzat által kijelölt helyekre. Az 1980-as évek közepétől a településtisztasági szolgáltatást az akkori szakmai felügyeletet gyakorló minisztérium piacosította, így az ilyen jellegű vállalkozásokat minden komolyabb ellenőrzés nélkül végezhette az, aki legalább egy szippantó gépjárművel rendelkezett. Az akkori „vállalkozói szabadság" miatt, a szakhatóságok ellenőrzése nagyvonalúan történt, sőt egyes esetekben csak a több tízéves múlttal rendelkező településtisztasági szolgáltató vállalatokra terjedt ki. Az ellenőrzések nagyvonalúsága miatt a 90-es évek kezdetén létrejött vállalkozási lehetőségek nagy részben felhígították a vállalkozók azon körét, akik az ilyen irányú tevékenységüket a mindenkori érvényben levő közegészségügyi, környezetvédelmi és hatósági előírások figyelembevételével kívánták elvégezni. A kialakult rendezetlen folyamatok létrejöttéhez hozzájárult a 4/1984 ÉVM sz. rendelet, mely kötelezővé tette a szippantási tevékenységet, mind a lakosság, mind egyéb gazdasági társaság részére, de nem rendezte a szippantott szennyvizek lerakásának helyi szabályozását, illetve nem tartalmazott kötelezettséget a helyi Tanácsok többségének részére. Az önkormányzatok feladatáról szóló törvény, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évben megjelent XL1II. sz. törvény ezt a hiányosságot már pótolta. A települési folyékony hulladékokban a legkülönfélébb mikroorganizmusok, kórokozók (vírusok, baktériumok, bél féregpeték) vannak. Megfelelő körülmények között a kórokozók hosszabb ideig (napok-hónapok) életképesek maradnak, onnan a talajba, a talajvízbe kerülhetnek és közvetlen érintkezés útján is fertőzéseket okozhatnak. A folyékony hulladékok, illetve azok bomlástermékei a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezését eredményezhetik. Az elszennyezett talaj felszíne, majd a talaj is és a szennyező anyagok belekerülhetnek a talajvízbe, illetve a közeli felszíni élővizekbe. A szerves anyagokat tartalmazó szennyvizek bomlásának végtermékei talajszennyezést, illetve a vízminőség romlását okozhatják. A talajra, illetve a felszíni vizekbe kerülő szervesanyag-tartalmú folyékony hulladékok bomlása során jellegzetes, bűzös gázok keletkeznek (ammónia, hidrogénszulfid, metán stb.) melyek a levegőt szennyezik, és kellemetlen a szaghatásuk. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos konkrét feladatokat a 2280/1999. (XI. 5.) számú Kormányhatározat írta elő, a korábbi években meghatározott feladatokkal egyetértésben. Kidolgozásra került az 1999-2002. évek közötti időszakra vonatkozó középtávú gazdasági stratégia, ehhez kapcsolódik a szennyvíztisztításról szóló 91/27 l/EGK irányelv, valamint a hazai szabályozás rendszere a települési csatornázottságra vonatkozóan. A hazai jelenlegi csatornázottság 50% körülire becsülhető, figyelembe véve azt a tényt, hogy az egyes régiók csatornázottsága jelentősen eltér egymástól, amely visszavezethető az adott térség fejlettségére, ipari ellátottságára, valamint a hazai vízbázis védelme érdekében hozott kormányszintű intézkedésekre. A Központi Statisztikai Hivatal „Kommunális ellátás fontosabb adatai" című kiadványa szerint a vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma 9,542 millió fő, a csatorna szolgáltatásban részesülő lakosság száma 5,364 millió fő. Ugyanezen kiadvány értelmében a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya országosan 91,4%, míg ezzel szemben a szennyvízcsatornával ellátott lakások száma az országban 49,1%. A fenti adatokat az 1999. évi tényhez hasonlítva, a vízellátásban részesülők aránya 6,5%-kal, a szennyvízcsatornával ellátott lakások aránya pedig 7,5%-kal emelkedett. A korábban említett európai uniós csatlakozási irányelveket, valamint a csatlakozáshoz szükséges feladatokat figyelembe véve az elkövetkezendő tízéves időszakban a csatornával ellátott ingatlanok és az ehhez szükséges szennyvíztisztító kapacitás jelentősen emelkedik, de rövid távon a 70% körüli érték megvalósulása a reális, a 100%-os csatornázottság megvalósulását semmi nem indokolja, figyelembe véve a helyi egyedi szennyvíztisztítókat, valamint az egyes települések terepadottságait. A fenti tényadatokat, valamint a rendelkezésre álló információk alapján prognosztizálható számokat és adatokat figyelembe véve az elkövetkezendő tízéves időszakban csökkenő menynyiségű és utána stagnáló mennyiségű települési folyékony hulladék szakszerű, az érvényben levő közegészségügyi és környezetvédelmi előírásokat figyelembe vevő elszállítására és előírás szerinti ártalmatlanítására lesz szükség. A Központi Statisztikai Hivatal „Kommunális ellátás fontosabb adatai" című kiadványában a települési folyékony hulladék mennyiségére vonatkozó adatok nem irányadóak, tekintettel arra, hogy a statisztikai felmérés az országban levő települések csekély részére terjedt ki, feltételezhetően az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése miatt. A településtisztasági szolgáltatás megfelelő ellátása érdekében három pont meghatározása szükséges: - Az ingatlantulajdonosnak, az ingatlan bérlőjének területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek elszállíttatása az erre a feladatra jogosult, megfelelő engedéllyel rendelkező vállalkozók igénybevételével. - Az elszállított szennyvizek előírás szerinti fogadására alkalmas létesítmények megvalósítása, a szennyvíztisztítótelepeken, vagy egyéb helyeken. 18