Hidrológiai tájékoztató, 2001

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: Visszaemlékezés az Országos Balneológiai Kutatóintézetben az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóságnál és a Középduna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál végzett fürdőügyi munkámra

Visszaemlékezés az Országos Balneológiai Kutatóintézetben, az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóságnál és Középduna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál végzett fürdőügyi munkámra DK. CZIRÁKY JÓZSEF Távol Budapest zajától, a 80. évemet taposva tekintek vissza a fürdőügy - elsősorban a gyógyfürdőügy - területén 1942 és 1988 között végzett munkámra. A visszaemlékezés - különösen dátumokra - aránylag könnyű volt, mivel jelentéseim, dolgozataim 1952-69 között évenként bekötve, a többiek kötés nélkül állnak a szekrényben. Mivel lényeges, hogy az ember honnan indult el a tudómányos pályára, erről is megemlékezem. Vas megyében, Celldömölkön [11] születtem vasutas családból. Édesapám hat éves koromban meghalt. Édesanyám négyünket nevelt fel sok nehézséggel és szeretettel a családi házunkban. Az elemi iskola öt és a polgári iskola négy osztályának jó eredménnyel történi elvégzése után 1936-41 között bejáró diákként - néha a német katonák által őrzött olajszállító vonat vagonjának fékező fülkéjében utazva - Pápán a bencés reálgimnáziumban tanultam. A tanulás mellett cserkész voltam, sportoltam vitorlázó géppel repültem - és önképzőköri díjakat nyertem. Büszke voltam, amikor először - mint VII. osztályos tanulónak - a cikkem alá [9] kinyomtatták a nevemet. Megismertem gróf Széchenyi Istvánnak a „kiművelt emberfő" fontosságáról vallott nézetét és elhatároztam - bár anyagi alapom hiányzott -, hogy jogi és műszaki ismereteket sajátítok el. 1941 őszén Budapestre utaztam és dr. Magasi Artúr tanár úr és volt bencés iskolatársaim segítségével albérleti szobához és menzához jutottam. A Műegyetemre iratkoztam be. mert tudtam, hogy ott a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSrE) tagjaként repülni lehet. A jól sikerült geológiai vizsga után dr. Papp Ferenc (Feri bácsi) - akkor még adjunktus úr - megismerve helyzetemet az Ásvány- és Földtani Tanszéken munkát (rajzolás, könyvtár rendezés stb.) adott és támogatott haláláig. Bekapcsolódtam a Tanszék keretében működő Forráskutató Osztály munkájába. A Szent Imre (ma Rác) Gyógyfürdő hévforrásainak vízhozamát és vízhőmérsékletét mértem hetenként. Büszke voltam, amikor Feri bácsi átnyújtotta az 1942-ben megjelent [ 12] Budapest meleg gyógyforrásairól szóló könyvét a következő dedikációval: „Cziráky József kedves munkatársamnak a szerző". Kedves emlékként ma is őrzöm a könyvet. Feri bácsi lett példaképem, mert egy alkalommal - számomra hihetetlen ügybuzgósággal - a Szent Imre Gyógyfürdő Nagyforrásának barlangjában fényképezett, félkézzel egyensúlyozva. Javaslatára beléptem a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályába és eljártam a Tudományegyetem Szabó-termében tartott ülésekre. Időközben kedvezményesen megtanultam autót vezetni, vitorlázó- és motoros géppel repültem az MSrE-ben. A háború előtt négy érvényes félévem volt a Műegyetemen, de a vizsgákkal adós maradtam. 1944 tavaszán a Műegyetemet - index aláírás tekintetében - bezárták és ősszel bevonultam katonának a repülőkhöz Tapolcára. Itt volt katonatársam Illés György - későbbi MHT elnök - aki a háború után segítségemre volt. Számomra a II. világháború a bajorországi Pocking lágerében ért véget, ahol megfogadtam, hogy mérnöki tanulmányaimat befejezem - ha lehet. Jeligém volt: „Szilárdság az elhatározásban és rugalmasság a kivitelben". A háború után - mivel tapasztaltam, hogy a Műegyetemhez pénz és idő kell - 1946-ban beiratkoztam a budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karára, de a végbizonyítványt 1950-ben már mint az ELTE Jog- és Közigazgatástudományi Karának hallgatója kaptam meg, mert közben volt a „fordulat éve". Bencés diákok tanításából és forrásmérési díjakból éltem. Az 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által kiállított „Nos Rector" szerint „cum laude" doktoráltam a „Korreláció számítások a Duna vízállása és a Szent Imre Gyógyfürdő forrásainak vízhozama között" című statisztikai disszertációval, melyet - dr. Varga István professzor úr javaslatára - jutalomban részesítettek. A gyógyforrásmérésnek eredményét a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályában 1948. okt. 27-én ismertettem és dr. Salamin Pál - akkor még adjunktus úr - segítségével a Hidrológiai Közlönyben is megjelent (H. K. 1949/11-12.). A Tata környéki források vízhozamáról már az önálló Magyar Hidrológiai Társaság 1950. június 14-én tartott ülésén számoltam be. Budán 1947-1950 között hetenként vizsgáltam az „Apenta" és a „Ferenc József' telepek keserűvizes kútjainak vízsűrűségét és vízhőmérsékletét. A mérési eredményeket dr. Vendl Aladár [17] geológus professzor úr is megemlítette könyvében. 1952-től az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet (ORFI) szervezetében működött Országos Balneológiai Kutató Intézet (OBKI) tudományos munkatársaként mint „Hidrogeológiai Osztály" dolgoztam a Szent Lukács fürdő [4] emeleti szobájában. Vezetőm dr. Schulhof Ödön [3] tanár úr, a nemzetközileg elismert balneológus volt. Ő volt 1952-54 években a Magyar Hidrológiai Társaság Balneológiai Szakosztályának elnöke [19] és én titkára voltam. 1952-ben [8] részt vettem egyes budapesti gyógyforrások összefüggés vizsgálatában. Időközben összegyűjtöttem egy írógépre valót és ettől kezdve a kiszállási jelentéseket, a tanulmányaimat és a Hidrológiai Tájékoztató három tartalomjegyzékét (1961-80, 1981-90 és 1991-2000) magam gépeltem. Dr. Papp Ferenc professzor úr pénzt biztosított a mérnökhallgatók részére vidéki ásvány- és hévízvizsgálatokhoz. Az Országos Balneológiai Kutató Intézet Hidrogeológiai Osztályának jelentéseit a Hidrológiai Közlöny ismertette 1953-1971 között. A vizsgálatokban résztvevők közül többen ma már a hidrológia kiváló képviselői. Az OBKI munkatársaként kaptam a feladatot a hévízi forrástó krátervizsgálatának megszervezésére (1. kép). A nehéz búváros forráskrátervizsgálat (H. K. 1954/5-6.) alapja volt a későbbi - könnyű búvárok által történt - forrásbarlang feltárásának. Jogi ismereteimet használtam fel a kutakra vonatkozó jogszabályok értelmezésénéi (H.K. 1954/9-10.). 1954-1956 közöt/. kép. A Hévízi-tó vizsgálata (1H53) 14