Hidrológiai tájékoztató, 2000
EGYÉB - Magyar Hidrológiai Társaság Elnökök és Főtitkárok arcképei
meg az egy évtizeddel korábbi értéket. Az eredmények arra utaltak, hogy mindkét medence a megengedhetőnél több tápanyag terhelést kapott. A Keszthelyi-öbölben végzett korábbi kutatások során azt tapasztalták: az algásodás már annyira gátolta a fény behatolását a vízbe, hogy két méter mélyen már alig volt fotoszintézis. 1976. május 18. t Bauer Jenő (Budapest) balneológus. Az 1930-as évek közepétől a budapesti gyógyfürdők ügyeivel foglalkozott, s részt vett az Üdülőhelyi és Gyógyhelyi Bizottság munkájában. 1950-től a budapesti műegyetem Ásvány- és Földtani tanszékén dolgozott, s közel száz cikkében és tanulmányában foglalkozott a hazai gyógyfürdők mellett a finn rendszerű szauna fürdők magyarországi meghonosításával. (* Budapest, 1912. Január 24.) 1976. május 24. A Szolnok melletti ipari műemlékké nyilvánított Milléri Belvízszivattyú-telepen ünnepélyesen megnyitották a Közép Tisza vidék vízgazdálkodásának történetét bemutató állandó kiállítást. Az egykori, 1895-ben épült gőzüzemű belvíz-szivatytyútelep maga is technikatörténeti érdekességnek számít. 1976. június 3. t Németh Endre (Budapest) mérnök, egyetemi tanár a budapesti Műegyetem I.sz. Vízépítési Tanszékének volt professzora. Vasútvonalak, bányaüzemek, halastavak, valamint vízellátó rendszerek tervezése mellett mérnöki tevékenységének főbb témáit az alföldi öntözésének kérdései, továbbá az öntözés és öntözőrendszerek kialakítása és megvalósítása jelentették. Jelentős szakirodalmi munkássága mellett éveken keresztül szerkesztette az Öntözésügyi Közleményeket, valamint a Vízügyi Közleményeket. (* Pécs, 1891. november 19.) 1976. június 14. t Lampl Hugó (Budapest) mérnök, a cement, illetve a beton vízépítészeti alkalmazásának tudományos kutatója. 1926-ban a Tassi Vízlépcső építésénél elsőként alkalmazta a talajvízszintsüllyesztéses alapozást és az öntőtornyos betonozást. Több országos jelentőségű nagyműtárgy építését vezette. 1942-1948 között az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökeként tevékenykedett. A XX. század egyik legkiválóbb vízépítő mérnöke volt. (* Budapest, 1883. április 10.) 1976. június 21. t Vitális Sándor (Budapest), Kossuth-díjas geológus, a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) elnöke. Diplomájának megszerzése után mintegy negyedszázadon át a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. geológusa, ahol bányageológiával, készletbecsléssel, és új lelőhelyek felkutatásával foglalkozott. 1953-tól egyetemi tanárként korának egyik legelismertebb szaktekintélye. Nevéhez kapcsolódik az Alföld földtani újratérképezésének és hidrogeológiai felvételének szervezése. A MHT-nak tizenhét éven át volt ismételten megválasztott elnöke. (* Selmecbánya, 1900. április 13.) (t Budapest, 1976. június 21.) 1976. július 1. Hatályba lépett a Kormány 8/1976. sz. rendelete az SImértékrendszer bevezetéséről. 1976. július 1. Az OVH elnökének rendelkezése alapján (az OVH-VIKÖZ és a VSZSZI összevonásával) megalakult a Vízgazdálkodási Intézet (VGI), s Szentendrén, a Vízgazdálkodási Intézet szervezeti keretein belül megkezdte működését a vízügyi szolgálat számítóközpontja. 1976. augusztus 13. Légifelvételeket készítettek a Keszthelyi- és a Szigligeti-öbölről, amelyek alapján első ízben szerkesztették meg a két vízfelület hínártérképét. A későbbiek során az egész tóról készült hasonló felvétel és ennek eredményeképpen jelent meg 1978-ban a Balaton átfogó hínártérképe. 1976. október 20. t Jolánkai Gyula (Budapest), mérnök, országos jelentőségű vízügyi létesítmények tervezője, az ENSZ segélyprogram szakértője, a Duna-Tisza-csatorna eszmei tervének elkészítője, a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei beruházásának központi vezetője. (* Ószivác, 1906. november 15.) 1976. december 3. A Középdunavölgyi VIZIG-nél átadták a „Zagyva-Tarna Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer"-t, amely lehetővé tette a vízgazdálkodási folyamatok számítógéppel vezérelt távmérését. 1976. Megjelent Jócsik Lajos: „Környezetünk védelmében" című könyve. 1976. Elkészült Csongrád megye vízrendezési terve. Tekintettel arra, hogy a megye területének több mint a fele a tiszai mélyártérben fekszik, az 1960-as évek közepe óta súlyos belvízkárok érték az itteni mezőgazdaságot. Ennek hatására a megyei párbizottság javasolta, hogy a vízügyi igazgatóság készítse el a belvízrendezési tervet. Az elkészült programot, amely többek között a belvízlevezető csatornahálózat sűrűségét az addiginak (0,63 km/km 2) háromszorosára kívánta emelni, 1977. decemberében a megyei tanács jóváhagyta. A munkák végrehajtása érdekében az OVH az V. ötéves tervi belvízrendezési hitelkeretének felét Csongrád megyére összpontosította. 1976. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a 84.409/1976.SZ. határozatában a Vízkutató és Fúró Vállalat tevékenységi körét kiegészítette a gyógy- és ásványvíz-termelés, palackozás, fogalmazás, valamint a gyógyiszap-termelés és forgalmazás biztosításával. Összeállította: Fejér László 90
