Hidrológiai tájékoztató, 2000
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK
tényleges napi feladatnak tekinthető. A dolgozatban, a gyakori hasznosítást célzó, máshol is alkalmazható javaslatokat tesz. Ténylegesen otthonosan mozog a hidrogeológiai és a számítógépes világban, ez különösen a szivárgáshidraulikai számítások terén figyelhető meg. Dolgozata rendkívül igényes kidolgozású, rengeteg önálló gondolatot, számítást és munkát tartalmaz. A dolgozat messze az átlagost meghaladó szakmai szintet és kiforrott szakmai látásmódot tükröz. II. díj Borsónyi Péter (Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási Tanszék) „A norvégiai Nidelva folyó öko-hidraulikai modellezése " Napjaink vízgazdálkodásában egyre kiemelkedőbb szerepet kellene betöltenie az ökohidraulika és ökohidrológiai szempontjainak. Ezért nagyon figyelemreméltó a pályázó témaválasztása. A pályázó a diplomamunkát logikus, jól követhető felépítésben, szépen kivitelezve készítette el. Az eredmények szemléltetését jól kidolgozott ábrák, grafikonok segítségével oldotta meg. A mintaterületen jelentkezett magas vízállások miatt a mintafajok megfigyelésére nem volt lehetőség, így a pályázó általános adatok segítségével végezte el a modellezést. Célszerű lenne a megfigyelések, számítások folytatása, akár magyar mintaterületen is. Az ökológiai szempontból fontos jövőbeni megfigyelések elvégzése és az adatok feldolgozása során érdemes lenne bevonni biológusokat, ökológusokat is, így a különböző szempontok, szemléletmódok összeütköztethetők és a felmerülő problémák közösen megoldhatók lennének. III. díj Kovács Gergely (Budapest Műszaki Egyetem, Vízellátás-Csatornázás Tanszék) „Felszín alatti vizek sérülékenységének értékelése transzportmodellek és GIS felhasználásával " A felszín alatti vizek sérülékenységére vonatkozó vizsgálatok eredményei jól használhatók a vizek védelmével, illetve a bekövetkezett szennyezések felszámolásával kapcsolatos tevékenységek tervezése során. A pályázó által a diplomamunkában bemutatott elméleti háttér, módszertani leírás részletes, korrekt. A részletes vizsgálatra kiválasztott terület sérülékenységére vonatkozó megállapítások helyesek, a számítások eredményeivel összhangban vannak. A szimulációs számítások eredményeinek bemutatása szemléletes. Fontos új eredménynek számít az a megállapítás, hogy a talajvíz sérülékenysége szempontjából a felső talajréteg típusa a döntő, amelynél a 0,01 mm hatékony szemátmérőjű iszapos kőzetek jelentik a kritikus határt. A pályázó által bemutatott értékelések és GIS-szel készített térképek alkalmasak a területtel foglalkozók számára előzetes következtetések levonására, illetve megfelelő alapot adnak további feladatok meghatározására. III. díj Németh Nóra (Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Környezet- és Tájgazd. Int.) „Vizes területek (wetlandek) szerepe a vízminőség-védelemben " A dolgozat a vizes területek vízminőség védelmi szerepét elemzi külföldi és hazai konkrét példákon keresztül. Az ez irányú feltáró, elemző és összegző munka hasznos, és a további vizsgálatok kiindulópontja lehet. A hazai alkalmazások kérdéskörében a dolgozat előremutató és sok tekintetben irányadónak tekinthető. A dolgozat kiemelkedő színvonalú, jól tükrözi a pályázó széles látókörét, kellő komplex szemléletét. A pályázó elemzőkészsége magas szintű, az általa megállapított összefüggések alaposak és szakszerűek. III. díj Tóth Katalin (Miskolci Egyetem, Bányamérnöki Kar) „A hódmezővásárhelyi geotermikus energiarendszer termelő kútjai és visszasajtoló kútja működésének modellezése " A pályázó a hévízhasznosítás szempontjából rendkívül időszerű és jelentős témát ragadott meg. A vízügyi és környezetvédelmi rendelkezések alapján ui. a befogadóba csak rendkívül szigorú feltételek betartása esetén engedhető meg az elhasznált hévíz bebocsátása. A leggazdaságosabb, egyben legcélszerűbb megoldásnak a visszasajtolás tekinthető, mely még a felsőpannóniai tároló rétegekbe nem megoldott. A dolgozat magas színvonalú önálló szakmai munkát tükröz, mely jól ötvözi a geotermikus energiával kapcsolatos elérhető adatokat és információkat a saját gondolatokkal és számításokkal. III. díj Weisz Márta (Veszprémi Egyetem) „Fémionok fizikai és kémiai formájának meghatározása balatoni üledékmintákban " A pályázó színvonalas diplomamunkájában időszerű és gyakorlati szempontból igen fontos témával foglalkozik, amelynek keretében ismerteti a Balatonba torkoló vízfolyásokból és a kikötőkből gyűjtött üledékekben levő fémionok fajtáit, mennyiségét és kémiai formáját. Az elvégzett vizsgálatainak eredményei alapján megállapítja, hogy a balatoni befolyók és a kikötők üledékekbe mely fémionok kerülnek elsősorban az üledékébe alkotó kőzetekből, és melyek az antropogén források hatásaiként. A diplomamunka magas színvonalú, a pályamű több része az átlagos egyetemi szintet meghaladó szakmai ismereteket tükröz. A pályamű felépítése logikus, világos fogalmazású és jól érthető, az ábrái szemléletesek, jól tükrözik a mondanivalót. Egyetemi kategória Dicséret Bartos Mónika (Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Környezet és Tájgazd. Intézet) „A Bánki-tó vízmennyiségi és vízminőségi összefüggéseinek elemzése" Bóka Péter (Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgépek Tanszék) „Acsa község vízellátásának megoldása regionális vízmű-rendszerekről" Ladányi Roland (Miskolci Egyetem, Bányamérnöki Kar) „A mezőkövesdi volt szovjet laktanyák szénhidrogén szennyezésének kérdései" Molnár Ildikó (Miskolci Egyetem, Bányamérnöki Kar) „Holtágak a Bodrogközben" Sinka Brigitta (Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Környezet és Tájgazd. Intézet) „A Merzse-mocsár vízpótlásának vízmennyiségi és vízminőségi vonakozásai" Turi Norbert (Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Környezet és Tájgazd. Intézet) „Tervezze meg Aparhant település közcsatornába nem kerülő háztartási vagy háztartási jellegű folyékony hulladékának elhelyezési technológiáját" Vörös Róbert (Budapesti Műszaki Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) „Energia és energiaköltség optimalizálás a Kecskeméti l-es számú vízmű-telep üzemére " Főiskolai kategória I. díj Csonka Rita (Ybl Miklós Műszaki Főiskola) „Kiszáradási folyamat vizsgálata a Duna-Tisza közének déli részén " A szakdolgozat készítője helyesen közelítette meg a bonyolult kérdéskört, és magas színvonalon vizsgálta a kiszáradási folya74