Hidrológiai tájékoztató, 2000

TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Adatok Délkelet Ázsia karsztvízből kivált mésztufa előfordulásaihoz

vegyes típusú mésztufa képződik, mert a vízeséseknél bevonatos tufa válik ki, míg a vízfolyásokban egymás alatti tufagátak sora keletkezett. Az ország maláj-félszigeti részen elhelyezkedő a Surat-Thani tartományhoz tartozó a Thaiföldi-öbölben fekvő nagyobb karsztos sziget Ko Samui vízfolyásaiban és vízeséseinél kivált mésztufák említésre méltóak. Jelentős karsztos területek vannak még a legdélibb területeken is. így a Trang és Satun tartományban, ahol számos vízeséshez kapcsolódó mésztufa ismeretes. Ezekből kettőt ismertetünk az 1.táblázatban. 2.1.3. Malájzia A keskeny Maláj-félsziget déli elvégződésénél fekvő ország területén is folytatódnak azok a hegyvonulatok, amelyek földtani felépítésében a karsztosodott paleozóos mészkövek is jelentős szerepet játszanak. Ezekből a karbonátos kőzetekből számos karsztforrás fakad, amelyek mészanyagából sok helyen mésztufa halmozódott fel. Ezek közül a következő ötöt emeljük ki. Az ország legészakibb részén fekvő Perils tartományban fakadó barlang forrást említjük meg, mert ez mésztufa gátakat hozott létre, amelyek mögött keletkezett duzzasztott tavak kedvelt fürdőhelyek. Az Andaman tenger-i szigetek közül pedig a Langkawit emeljük ki, ahol 2 vízesésnél is képződik mésztufa. Az ország középső részén pedig a Pahang tartomány karsztosodott mészkőterületeinek három legjelentősebb vízesését indokolt felsorolni, mert ezeknél is változatos kifejlődésű mésztufa halmozódott fel. 2.1.4. Laosz Ebben az országban is igen gyakoriak a karsztosodott mészkövek, amelyek kisebb-nagyobb elterjedésben megszakításokkal végig követhetők az országon. Nevezetesek többek között a látványos karsztosodásuk és egyéb karsztos jelenségekben való gazdagságuk miatt a Sam Neua-Vieng Xai-i, Luang Prabang-i, a Khammuan-i mészkő vidékek, de Dél-Laoszban is jelentős előfordulások vannak (Atepau). Túlnyomórészt az ezekhez kapcsolódó mésztufa előfordulásokat közöljük az 1. táblázatban. 2.1.5. Kambodzsa Az ország déli-délkeleti részen fordulnak elő a legismertebb karsztos kőzetek, amelyekhez kapcsolódva mésztufa felhalmozódások ismeretesek. 2.1.6. Vietnám Laoszhoz hasonlóan Vietnámban is a kínai határtól kezdve a karsztosodott mészkövek megszakításokkal végig követhetők az országon egészen a Thaiföldi-öbölig, ahol érdekes toronykarsztos szigethegyeket alkotnak (Ha Tien). Az ország legnevezetesebb és legnagyobb összefüggő karsztosodott mészkő területe Hanoitól északkeletre a kínai határ mentén található, amelyhez tartozik a Halong Bay-i világhírű toronykarsztos szigetvilág is, ahol a sziklafalak igen gazdagok mésztufa függönyökben és egyéb változatos formájú kiválásokban. Észak Vietnámban nevezetesek még a Song Da folyó környezetének karsztos területei is. Az ország középső és déli részén levő karsztvidékek közül a Danang-i és a Buu Long- Mountain indokolt megemlíteni. Az 1. táblázatban főleg e karsztos területeken felhalmozódott mésztufa előfordulásokat vettük figyelembe. 2.2. Hátsó-indiai szigetvilág ismertebb mésztufa előfordulásai A Hátsó-indiai szigetvilág több mint 20.000 kisebb-nagyobb szigetből áll. Ezek közé tartoznak olyanok is, mint Borneo és Szumátra, amelyek a világ legnagyobb szigetei közé tartoznak. E szigetvilágon három állam és egy szultánság osztozik. (Fülöpszigetek, Malájzia, Burnei és Indonézia). A szigetvilág főleg az aktív vulkánokról ismert, de ezek mellett a különböző korú karsztos kőzetek is jelentős elterjedésben ismertek, amelyek karsztos megjelenésformákban gazdagok, sőt egyes esetekben nagyságuk (barlangok) érdekes kifejlődésük (kúp, toronykarszt) miatt nevezetesek. Az ezekhez kapcsolódó karsztvizekből kivált ismert édesvízi mészkő előfordulásokat az 1. ábrán tüntettük fel, helyüket és megnevezésüket pedig a 2. táblázatban. 2.2.1. Fülöp-szigetek A szigeteken végig következő hegyvonulatokhoz kapcsolódva kisebb-nagyobb megszakításokkal változó elterjedésben különböző korokban képződött karsztosodott mészkövek ismeretesek. Egyes szigeteken uralkodó kőzetféleség a mészkő (Palawan, Cebu), de a legnagyobb szigeteken (Luzon, Mindanao) is jelentős elterjedésben ismeretesek. A mészkő területeken a trópusi karsztosodásra jellemző karsztformák fejlődtek ki, amelyeknek egyik megnyilvánulásaként keletkeztek a karsztvizekből kivált mésztufák is. A 2. táblázatban különböző szigetekről hat előfordulást vettünk figyelembe. 2.2.2. Malájzia Borneo északi a Malájziához tartozó részén a Sarawak és Sabah tartományokban előforduló mészkő területek közül világhírű, illetve nevezetes (Niah, Gunung Mulu). E karsztos területek közül a Sabah-i tartományban levő Madai karsztvidék mésztufáit emeltük ki. 2.2.3. Indonézia. Az Indonéz szigetvilág is gazdag édesvízi mészkövekben, amelyek részben karsztvizekből, részben pedig hévforrásokból váltak ki. A karsztvízből képződő mésztufákat úgy választottuk ki, hogy az ismertetés megközelítően az egész szigetvilágra kiterjedjen. Természetesen a táblázatban felsoroltakon túlmenően még számos előfordulás ismeretes. A 2. táblázatban 19 előfordulást sorolunk fel. Ezek közül 12 a nagy szigetek (Borneo, Szumátra, Jáva, Irián) karsztos területein rakodtak le, míg a többiek olyan kisebb szigeteken képződtek, amelyeknek földtani felépítésében részben vagy egészben a karsztos mészkövek meghatározó szerepet játszanak. A legtöbb előfordulást Sulawesiről soroltunk fel, mert e szigeten a karsztos mészkövek jelentős elterjedésben ismeretesek és ezért a mésztufák is igen gyakoriak. Végül megjegyezzük, hogy ahol egy adott karsztos területen több helyen vált ki a karsztvizekből mészanyag, ott konkrét megnevezés nélkül adunk jellemzést ezekről a táblázatban. IRODALOM Balázs D.: Indonézia karsztbarlangjairól. Karszt és Barlang. 1967.1-II, 7-10. Balázs D.: Karst Regions in Indonesia. Karszt és Barlangkutatás Évkönyv, 1968. 1963-67. 3-61. 72