Hidrológiai tájékoztató, 2000

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés dr. Vitális Sándor hidrológiai-vízföldtani munkásságára, születése 100. évfordulóján

mokrankai híd közelében, az út kanyarulatánál van. Húsz méter magasságban az út feletti homokkőhasadékból bugyog ki a forrás. A vizet a közeli kis fürdőbe vezetik. Orosz- és Német-Mokra között Kruhli-telepnél a baloldali hegyoldalból, homokkőből bugyog ki gyenge vasasvíz, és a közelben még két más helyen is. Egy további forrás Német-Mokra községtől északnyugatra ott fakad, ahol a völgy már északkelet felé kanyarodik." Az „Ökörmezőés Tuchla" 11/XXIX (Magy. 1912) című térképlap területén található vastartalmú források: „Mármarosmegye vastartalmú forrásokban bővelkedik, melyek „Borkút" néven a vidéken ismeretesek. Térképünk területén két vasas forrás van délre a Prohudnja pataktól, Ökörmezőtől keletre. Északnyugati irányban található egy másik vasasforrás Szolyma község mellett a Nagyág völgyében és folytatva ugyanazon irányt, a Repinka patak völgyében a Djilok hegy északi, nyugati és délkeleti oldalán. Vastartalmú forrás van még Óhalatin mellett, továbbá Majdankán, valamint Felsőbistre mellett a Nagyág-völgyben. A Talabor-völgyben pedig a Csorna-Rika mellékfolyó völgyében két forrásága közelében a vadászlak mellett bugyog ki egy vastartalmú forrás." A „Die Umgebung von Berezna und Szinevér" [Berezna és Szinevér környéke] 12/XXIX (Magy. 1916) című térképlap területén a Talabor és a Nagyág menti hatalmas kavicsteraszokról tesz említést. A Szepességben végzett térképezési munkái során a következő hidrológiai megfigyeléseket tette. Posewitz Tivadar még keletindiai utazása előtt, szülőföldjét tanulmányozva, magángeológusként közzétette „A diluvialtó Igló város völgyében" (Földtani Közlöny, 1878) című dolgozatát, melyben leírja, hogy a Hernád völgyének Igló térségi szakaszán és annak szegélyén a régmúltban egy ma már kiszáradt nagy tó volt, melynek határát a földtani térképen is ábrázolta. „A Branyiszkóhegység délnyugati része Szlatvin és Vojkóc táján" (Évi Jel. 1908) című jelentésében leírja, hogy „Területünk fővize a Hernád folyó. Ebbe torkollik északról jövet több hegyipatak, úgy mint a Studena, Jasenovec és Hrisóc, míg dél felől a jelentékenyebb szlovinkai patak ömlik Krompach közelében a Hernádba." A használható ásványosvizek közül megemlíti, hogy „Szlatvin táján, valamint Vojkóc mellett ásványos vizek bugyognak elő a törmeléktakaró alól. A főforrás Szlatvin községben van; vize jelentékeny kiviteli cikk. A község északi végén van a második, jelentéktelen forrás. Északi irányban tovább haladva egy betemetett forráshoz érkezünk, míg a Kvasna patak mellett (a kápolna közelében) erős forrás van, melyet a nép gyakran felkeres. A negyedik, illetőleg ötödik forrás Vojkóc községben a patak mellett bugyog elő." A „Felvételi jelentés 1913. évről" (Évi Jel. 1913) című jelentésben ismerteti a Hernád folyó terjedelmes kavicsteraszait, melyek kb. 300 m magasságban terülnek el. „A Tarcavölgye Eperjes és Kassa között " (Évi Jel. 1914) című jelentésében megemlíti, hogy „Eperjes maga ó-holocén síkon fekszik." A Hernád völgyében Tapolcsány és Tihany falu mellett említ ó-holocén teraszokat. * * * Befejezésül dr. Papp Károly professzor által írt nekrológjából [5] idézek: „

Posewitz Tivadar dr. megjelenésében végtelenül szerény tudós lévén, soha a nyilvános szereplést nem kereste, semmiféle kitüntetést vagy címet el nem fogadott, pedig széleskörű tudása, bámulatos nyelvismerete hazánk legkiválóbb vezető férfiai sorában jelölte volna ki helyét. Csak a munkának élt egész életében." Dr. Vitális György IRODALOM [1] Kenyeres Ágnes főszerk.: Posewitz Tivadar. - In Magyar Életrajzi Lexikon, második kötet L-Z Második változatlan kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 437. [2] Kubassek János: Posewitz Tivadar. - In Balázs Dénes szerk.: Magyar utazók lexikona. Panoráma, Budapest, 1993. 309-310. [3] Litschauer Lajos: Dr. Posewitz Tivadar halála. - Bányászati és Kohászati Lapok, L. 65. 1917. 478. [4] Lóczy Lajos: I. Igazgatósági Jelentés. - Az intézet tudományos élete és nevezetesebb eseményei. -A Magyar Kir. Földtani Intézet Évi Jelentése 1916rót. I. rész. Budapest, 1917. 9-35. [Posewitz Tivadar 10-11.] [5] Papp Károly. Titkári jelentés, a Magyarhoni Földtani Társulat 1918. február hónap 6-án tartott 68-ik közgyűlésén. - Földtani Közlöny, XLVIII. 1918. 7185. [Posewitz Tivadar 83-84.] [6] Szinnyei József. Posewitz Tivadar. - Magyar írók élete és munkái. XI. kötet. Popeszku - Rybay, Budapest, 1906. 75-76. [7] Thirring Gusztáv: A magyar turistaügy halottjai (dr. Róth Márton, dr. Posewitz Tivadar). - Turisták Lapja, XXIX. 1917. 35-36. Emlékezés dr. Vitális Sándor hidrológiai - vízföldtani munkásságára, születése 100. évfordulóján Dr. Vitális Sándor Kossuth-díjas geológus, a föld- és ásványtani tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, életét és munkásságát számos nekrológ [1,6, 7, 8], megemlékezés és életrajz [2, 3,4,5, 9, 10] taglalja. A jelen sorok keretében a hidrológiai - vízföldtani munkásságára kívánunk - a nyomtatásban megjelent közleményei alapján emlékezni. Vitális Sándor - mindenki által hozzáférhető - hidrológiai, illetve vízföldtani témájú közleményeit két csoportra bontva ismertetjük. Az első csoportba a gyakorlati geológusként köz* Előadásként elhangzott a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti és a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya 2000. március 27-i közös rendezésű szakülésén. zétett szakcikkei (I.), a második csoportba a Magyar Hidrológiai Társaság elnökeként elmondott, minden esetben érdekes és értékes szakmai anyagot, illetve gondolatot tartalmazó elnöki megnyitói és megemlékezései (II.) tartoznak. I. Gyakorlati szakcikkek A „Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai" (Hidrológiai Közlöny [a továbbiakban HK] 1933/ című dolgozata a Mecsek hegység északi oldalán Mánfa község határában, 1927-28-ban mélyített szénkutató fúrásban 1928. január 17-én 318 m mélységben, középső-triász dolomitban, illetve mészkőben feltárt hévízforrásról számol be. A 35 °C hőmérsékletű víz hozama 400 m-ben kb. 1500, 415 m-ben kb. 2000 l/p volt. 5