Hidrológiai tájékoztató, 2000
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Havassy András-Kiss Gábor: Források természetvédelmi szempontú kataszteri nyilvántartása
TEREPI JEGYZÓKÖNYV Forrás neve: Csorgó-forrás Kód:. Vízhozam: 10 l/perc Mérés módja, helye : köbózés. közvetlenül a forráskifolyóban Mérés módja Vízhőmérséklete: 11.7 °C MULTILINE P-4 Levegő hőmérséklete: -4.2 °C elektromos hőmérő pH: 7 pH papír Elektromos vezetőképesség: 334 MS/cm MULTILINE P-4 Oxigén telítettség: 67 % 7.1 mg/l MULTILINE P-4 Egyéb: lúgosság 2,8 mmol/1 keverék indikátor, titrálás A forrásmedence alján a viz feláramlására utaló „ buzgárok "folyamatosan észlelhetők. Mintaszáma: Fénykép készült • nem készült El Dáyum: 1999 év 01 hó 29 nap 12 óra 15 perc Vlzhbzam: 21 l/perc Mérés módja, helye: köbózés. közvetlenül a forráskifolyóban Mérés módja Vízhőmérséklete: 11.7 *C MULTILINE P-4 Levegő hőmérséklete: 13.3 . *C elektromos hőmérő pH: 6,93 MULTILINE P-4 Elektromos vezetőképesség: 335 MS/cm MULTIUNE P-4 Oxigén telítettség: 57.5 %. 6.1 mg/l MULTIUNEP-4 Egyéb: lúgosság 3 mmol/1 keverék indikátor, titrálás A vízben tarajos gőték élnek (5). A „ buzgárok " továbbra is észlelhetők Mintaszáma: 101 Fénykép készült • nem készült El Dátum: 1999 év 03 hó 31 nap 10 óra 00 perc típusosság, földtani jelentőség, élőhelyi jelentőség, kultúrtörténetijelentőség és víznyerési helyek. Részletesen lásd: Havassy A. - Barkó O. 2000. A forrásokat veszélyeztető tényezők (4. ábra) A forrásokat számos emberi tevékenység veszélyezteti. Ezek közül a legfontosabb a kommunális célú vízhasznosítás, a turisztikai célú foglalás, a különböző szennyezések, a bányászat és a vadászati célú dagonyakészítés. Az egyik legfontosabb és legáltalánosabb veszélyeztető tényező a források foglalása. Részletesen lásd: Barkó O. 2000. Kiegészítő adatok (5. ábra) A kiegészítő adatok között kell felsorolni a csatolt mellékleteket. Itt kell feltüntetni az adatfelvevő nevét, elérhetőségét és az adatlap lezárásának dátumát is. A forrásról lehetőség szerint dátummal ellátott fényképet kell készíteni. Ez részben a terepi azonosítást segíti, másrészt hosszabb idő elteltével a forrás esetleges változását szemlélteti. Terepi jegyzőkönyv (6. ábra) A javasolt jegyzőkönyvben a források legfontosabb, terepen mérhető jellemzőit tüntettük fel. Nyolc azonos egységből áll, melyekben minimálisan a keretes részt (vízhozam) és a dátumot kell kitölteni. A lapon nem szereplő, de mért jellemzőket (lúgosság, keménység, megfigyelt fajok stb.) az egyéb rovatban lehet feltüntetni. Javasoljuk, hogy az egyes méréseket mindig azonos módon végezzük, az eredmények így lesznek valóban összehasonlíthatók és alkalmasak jellemző értékek számítására. Minden mért adat mellett fel kell tüntetni a mérés módját is. A mintából laboratóriumban készült mérések eredményei mellékletként csatolhatok. A vízhozam adatokat az adatlap 2.10-es részére át kell vezetni. Ha egy hónapban egy forrást többször mérünk, akkor az egyes mérési adatok a jegyzőkönyvben külön jelennek meg, de a vízhozam táblázatban (2.10) a havi átlag kerül feltüntetésre. Ezekből az adatokból kell év végén éves átlagot, a kataszteri lap lezárásakor pedig jellemző hozamot számolni. 30
