Hidrológiai tájékoztató, 2000

DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Tóth Katalin: A hódmezővásárhelyi geotermikus energiarendszer termelőkútjai és visszasajtoló kútja működésének modellezése

ból megfelelő, akkor a téli üzem idejére a hatóság engedélyezzen magasabb határértékeket. A gyökérmezős és a nádastavas rendszerek még újnak számítanak Magyarországon (néhány éve üzemelnek), és a szennyező anyagok mérését is ritkán végzik, ezért csupán néhány, vízminőségi paraméterre vonatkozó mérési adat áll rendelkezésünkre. így hosszútávú változásokat lehetetlen tanulmányozni, és ilyen jellegű következtetéseket sem vonhatunk le a jelenlegi telepek működése alapján. Egy-egy telepen folynak vizsgálatok (pl. a szügyi telepen a szerző kutatásai), azonban ennél lényegesen többre lenne szükség. Szükséges lenne a meglévő telepeken - mind a befolyó, mind az elfolyó víz esetében - legalább vízminőségi paraméterek (BOIs, KOIcr, TSS, NH4-N, TN, PCh-P, TP) rendszeres mérése és az így kapott adatok feldolgozása. így folyamatosan ellenőrizhető lenne a telepek működése. Olyan monitoring rendszert kellene kiépíteni, mely összesítené és feldolgozná az egyes telepek mérési eredményeit, és ezáltal lehetőséget biztosítana a hosszútávú változások megfigyeléséhez, értékeléséhez, és a további tervezés alapja lehetne. Bár Magyarországon még újnak számítanak a bemutatott eljárások, úgy tűnik, egyre inkább a figyelem központjába kerülnek és elfogadottá válnak. IRODALOM [1] Bardócziné, Székely E. (1995): A nádgyökér-szerepe a szennyvíztisztításban; Hidrológiai Tájékoztató, 1995. Október, 12-15. [2] BrixH. (1987): Treatment of wastewater in the rhizosphere of wetland plants - The root zone method. In: The 13" Biennial Conference, 17-22 August 1986, Rio de Janeiro, Water Science and Technology, Vol. 19., 107-118. [3] Brix H. (1993): Wastewater treatment in constructed wetlands: System design, removal processes and treatment processes. In: Moshiri, G.A. (ed.), Constructed wetlands for water quality improvement, Lewis Publisher, USA. [4] Brix H. (1994): Use of constructed wetlands in water pollution control: Historical development, present status, and future perspectives. Water Science and Technology, Vol. 30., No.- 3., 325-333. [5] Gampel T. (1991): Természetes rendszerekben végzett szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei. Kézirat. [6] Hammer D. A. (1989): Constructed wetlands for wastewater treatment: Municipal, industrial and agricultural. Lewis Publishers, Chelsea. Michigan. USA. [7] KTM (1996): Környezetkímélő és természetközeli szennyvíztisztítási eljárások alkalmazásának, elterjesztésének lehetőségei Magyarországon, Budapest. [8] Metcalf and Eddy, Inc. (1991): Wastewater engineering: Treatment, disposal, retuse, Civil Engineering Series, McGraw-Hill Inc., Singapore, 1334-1352. [9] Reed, S. C.; Crites, R. W.; Middlebrooks, E. J. (1995): Natural systems for waste management and treatment, McGraw-Hill Inc., New York. [10] Szilágyi F. (1993): Domestic wastewater treatment by natural systems. World Bank report, Budapest. [11] US Environmental Protection Agency (1987): Report on the use of wet lands for municipal wastewater treatment and disposal, EPA 430/0988005, USA. A hódmezővásárhelyi geotermikus energiarendszer termelőkútjai és visszasajtoló kútja működésének modellezése* TÓTH KATALIN Mátrai Erőmű Rt. Diplomatervem feladata a hódmezővásárhelyi geotermikus közműrendszert hévízzel ellátó kutak egymásra hatásának modellezése volt, amelyet ARV analitikus modellel végeztem el. A Hódmezővásárhelyi Geotermikus Közműrendszer Hódmezővásárhely hazánk egyik legelőnyösebb geotermikus adottságokkal rendelkező területén épült város. A hévíz hasznosítása 1954-ben kezdődött a Városi Strandfürdő területén fúrt hévizes kúttal. A geotermikus közműrendszer kiépítése előtt 1984-ben létesült a Mátyás utcai kút, amely az azonos nevű lakótelepet látja el fűtési- és használati meleg vízzel. 1994-ben a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt. és a szegedi AQUAPLUS Kft. közös beruházásában az általuk létrehozott GEOHÓD Kft. fővállalkozásában kezdődött egy, KözépEurópában egyedülálló geotermikus közműrendszer kiépítése. A projekt célja a döntően helyi, környezetbarát energiahordozóval minél nagyobb arányban kiváltani a földgázüzemű fűtőművek primer energiahordozóját. Ezt a célt a fűtési hőenergia szükséglet jelentős hányadának geotermikus energiával történő biztosításával lehet megoldani. Egy másik hasznosítási lehetőség a hideg ivóvízből gázzal előállított HMV hévízzel való pótlása. A geotermikus közműrendszer négy különálló hálózatból áll, amelyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Hálózatok: Kórházi fűtőmű, Oldalkosár fűtőmű, Hódtó fűtőmű, Mátyás fűtőmű. A közműrendszer működési sémáját az l.ábra szemlélteti. * Az 1999. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában II. díjat nyert diplomamunka kivonata. Fűtési rendszer: Régen a Kórházi kútból kikerülő hévízzel történt a Kórház, a Móricz úton 32 lakás, a Polgármesteri Hivatal és a Gimnázium melegvízfűtéssel és direkt HMV-vel való ellátása, majd ezek után a még mindig 55-65 °C hőmérsékletű vízzel a Városi Strandfürdő medencéit töltötték fel radiátoros hűtést követően, egy részét pedig leengedték a HódtóKistisza csatornába. Az új geotermikus hőrendszerrel a Kórházi hévízkutat váltották ki, amelyet a továbbiakban inkább gyógyászati célokra kívánnak felhasználni. A három új fűtőmű (Oldalkosár úti, Hódtói és Mátyás úti) látja el a Mátyás úti lakótelep, a Hódtói lakótelep, az Oldalkosár úti lakótelep, a Móricz utcai 32 lakás, a Kórház, a Polgármesteri Hivatal és a Gimnázium fűtését, majd ezután a három hőközpontot megjárt víz a Városi Strandfürdőbe jut, amellyel a medencéket töltik fel, fűtik az öltözőket, illetve a fel nem használt vizet visszasajtoló rendszerre engedik. A fűtési rendszer 40 ezer GJ hőenergiát szolgáltat. 1 m' víz mozgatásának villamos energia igénye 0,5-0,7 kWh. HMV-rendszer: A HMV ellátására közvetlenül hévíz kerül felhasználásra. Ehhez a műszaki megoldáshoz olyan kút szükséges, amelynek kifolyási hőmérséklete min. 45°C, valamint víz-minősége ivóvíz minőségű vagy legalábbis annyiban tér el attól, amennyit az ANTSZ megengedhetőnek tart. Ezeknek a feltételeknek tesz eleget az Oldalkosár úti- (1306 m, 80 m7h, 52°C), valamint a Hódtói (1106 m, 80 mVh, 42°C) HMV kút. A fűtőművekhez 3 bar-ral érkező HMV-t egyedi nyomásfokozással juttatják a lakótelepi hálózatba. A Kórháznál a HMV fogadása a központi kazánház bojlerében történik. A HMV rendszer évente 220-230 ezer m' vizet szolgáltat. 19