Hidrológiai tájékoztató, 1999

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Szabady János: 115 éves a győri ivóvíz-hálózat (A Vezetékes Vízellátás Napja, 1999. jún. 10.)

riak voltak a járványok. A vízműre már az 1700-as években is igény volt, de csak az 1883-as, nagy kolera járvány után született döntés arról, hogy mindenképpen egészséges ivóvízzel kell a várost ellátni. Hol volt az első vízbázis? Kiskút térségében, ahol a kavicsréteg alatt jő minőségű, egészséges ivóvizet találtak. 1883-ban részvénytársaság alakult, megindult az építkezés. Először a Rába gyár előtti víztorony (1. kép) épült meg, majd egy 12 km hosszú vízvezetéket építettek, így 1884-től megindult 1. kép Az 1884-ben épült víztorony Győr egészséges ivóvíz ellátása. A második, révfalui víztornyot 1910-ben építették. Ez ma ipari műemlék, már nem üzemel. A Rába gyárral szembeni viszont ma is működőképes, a város ipari vízellátását szolgálja. Hogyan történt a szennyvíz-elvezetés megoldása? A.- szennyvíz elvezetése még korábban felmerült mint az ivóvízellátás. A Győr várát építő olasz építőmesterek gondoltak arra, hogy a Káptalandomb szennyvízét kivezessék a belvárosból. A vezetékes víz kiépítése után megnőtt igény volt a csatornák építésére, de a szennyvíz a folyókba (Rába, KisDuna) ment be szűrés nélkül. Ma már ez nem így van, és bízunk abban, hogy rövid időn belül megoldódik a bácsai szennyvíztisztító végleges kiépítése. Egészséges a győri vízbázisok vize? Az egész Kisalföldön a víz jó minőségű, ezt a szakemberek is elismerik, de a vízkezeléssel foglalkozni kell. A nyersvizet kezelni, szellőztetni kell. A legfontosabb a vas- és mangántalanítás. Klórt nem használunk, semmilyen ártalmas anyag nem kerül a vízbe. Ez nem minden vízműnél van így, van ahol még klórral kezelni kell a vizet. Győr ma honnan nyeri az egészséges ivóvizet? 133 mélyfúrású kútból. A Szigetköz kavics-rétegében levő vízre az utókor is számíthat. Révfaluban a századforduló körül kutakat fúrtak, ezekből történik mai napig Győr és környékének vízellátása. Az elmúlt két évtizedben kiépült Szőgyénél egy jó minőségű vizet adó vízmű. A révfalui és a szőnyei vízmű szolgáltatja ma Győr és környéke ivóvíz ellátását. Van Győrben egy 4000, és egy 2000 köbméteres víztorony, de a város ellátását megnyugtatóan a Ménfőcsanak és Győrújbarát közötti 10.000 m3-es tároló biztosítja. A vizet megfelelő kezelés és tisztítás után szivattyúkkal juttatjuk a tárolóig, és onnan gravitációsan jön vissza Győrbe. Mi a helyzet megyei szinten? A Győri Vízmű Vállalat 1951-ben jelent meg a Szigetköz fővárosában. A Mosonmagyaróvári Vízmű a műszaki feltételek hiánya miatt először patronálásra kérte fel a nagyobbik testvért, majd megtörtént az összeolvadás is. Az akkor még csak községi rangot viselő Csornán 1963-ban kezdték meg tevékenységüket a győri szakemberek. Átvették a kádfürdő, a hozzá tartozó gépház és a századfordulón épült csatornahálózat üzemeltetését. A községi vízellátást a közterületen fúrt artézi kutak biztosították, az ötven köbméteres tározó, s a mindössze 158 folyómétemyi vezeték a fürdőt és a tiszti lakásokat szolgálta. A régió negyedik jelentősebb településén, Kapuvár városában 1968-ban indult meg a vízszolgáltatás. A rendszer gyors győri segítséggel, egy mélyfúrású kút és egy víztorony létrehozásával vált biztonságossá. A 60-70-es években a településeken gomba módra nőttek ki a víztárolók és állami támogatással kiépült az egész régióban a vezetékes vízellátás, ami mára 100 százalékos. A Pannon-Víz Rt. a megyei szükséglet 70 %-át fedi le, de már Veszprém megyéből is vannak csatlakozási igények. Úgy gondolom, a társaság stabil működése és technikai fejlettsége miatt keresnek minket. A társaság kezelésében levő ivóvízvezeték teljes hossza egyébként Szőgyétől-Szuezig érne el. A győri székhelyű vízmű - a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat - 1995-ben alakult át részvénytársasággá. A Pannon-Víz Részvénytársaság Győr és a régió, (a Szigetköz, a Hanság, a Rábaköz és a Sokorótáj) kilencvenöt önkormányzatának közös akaratából jött létre 1995-ben. A társaság közel háromszázezer ember ivóvízellátásáért felelős. Tevékenységi körébe tartozik sok más mellett az ipar vízellátása, a térség szennyvizeinek elvezetése és tisztítása, a fürdők üzemeltetése és a hévízkincs hasznosítása. Az alapítók névadáskor a római tartomány, Pannónia történelmi hangulatú, patinás nevét illesztették a víz szó elé, ám a megalakulás, pontosabban a jogelőd vállalat átalakulása nagyon is praktikus okok miatt történt meg. A múlt a sokmilliárdos vagyon mellett egy nagyobb kincset, a bőséges és kiváló minőségű vízbázist adta örökségül a részvénytársaságnak. A szolgáltatást, a védelem, a működtetés huszonnegyedik századi igényekhez történő igazítása most kezdődhetett meg. Összeállította: Szabady János 70