Hidrológiai tájékoztató, 1999

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: Beszámoló a harmadik Duna-medence konferenciáról (Kolzsvár, 1998. szeptember 24-27.)

tanulmányt a közelmúlt aszályos éveinek jellemzői alapján. A Maros vízgyűjtőjén ugyancsak együttes munka keretében a felszíni és a felszín alatti vízkészletet vizsgálták és 1990-től a vízfelhasználás jelentős mértékű csökkenését állapították meg (Bálint Gyula és Török Imre György). A Duna-medencében 5 ország 10 nagy tározójával az USA, a Budapesti Műszaki Egyetem 2-2 és a VITUKI kutatója (Bálint Gábor) foglalkozott előadásában. A Duna-deltában és a Feketetenger partján a Duna vizének mennyiségi és minőségi változását Podani Mircea és Podani Carmen vizsgálta. A Tiszavölgyi holtágak rehabilitációjával Schreffel Rudolf és Takács Istvánná, egy másik azonos témájú előadásban pedig Fekete Endre és Boga Tamás László foglalkozott. Az elhangzott előadások a jelenlegi állapotot körvonalazták és felvázolták a jövőbeni feladatokat. Hovány Lajos a Vajdaságban a mesterséges tavak és a gyűjtőcsatorna kapcsolatát vizsgálta. Ugyanezen a területen a kisebb vízfolyások minőségéről (Putaric Veronica et al.) és a Duna-Tisza-csatorna vízminőségét a hévíz befolyásolásáról (Stojilkovic D. et al.) tájékoztatták az előadók. Román kutatók az árvíz megelőzésénél a hidrológiai előrejelzésről (Stanescu Viorel AI et al.), az árvízvédelmi együttműködésről a Maros közös érdekeltségű szakaszán (Kováts Gábor), a Felső-tiszai árvízvédelmi riasztó és előrejelző rendszer komplex fejlesztéséről (Bodnár Gáspár et al.), a vízhozammérésről (Domahidi László György és Kiss Attila), a hidrometeorológiai információcseréről magyar-román relációban (Domahidi László György) és Magyarország határvizi kapcsolatairól Búzás Zsuzsanna jelentett be előadást. A kárpáti típusú ivóvíz új szemléletű osztályozási formáját különböztette meg előadásában Újvári József és támogatja az ivásra alkalmas víz vezetéki szállítását, főként gravitációs megoldásokkal. Erdély vízellátásáról Sorocovschi Victor és Mac loan, Arad és környékének felszíni és felszín alatti vizeiről Florin Dumescu számolt be. Jánoshalma és térségének kritikus vízháztartási jellemzőinek okairól Péter Balázs előadása tudósított. Időszerű témát dolgozott fel Török József „A Marosi hordalékkúp vízbázisvédelme" címen. A Békési-süllyedék arzéntartalmú ivóvizének kiváltására létesült az 1978-1981 között 12 db 80-100 ezer mVd kapacitású vízmű. A nagy vastagságú homokos víztároló képződmény miatt a vízbázis sérülékeny, s ennek megvédésére 95 vízmegfigyelőkút épült, s védőidom és védőterületek fejlesztése még folyamatban van. E munka folytatását a Maroson túli területen Cucui Teodora és Moldovan Stela végezte. A kutatás eredménye teljes azonosságot mutatott. Jugoszláv szerzői együttes (Dragica Stojiljokovic et al.) az intenzív felszín alatti víz kitermelésének következményeit vizsgálta a bácskai területen. A nyomásviszonyok csökkenése mellett a vízminőség változását is rögzítették. „A vízi környezet védelme" szekció igen gazdag programjában a jugoszláv kutatók vizsgálatai bizonyították, hogy a mellékfolyók nem befolyásolják a közepesen sós, kevés Na-tartalmú Morava vízminőségét (Gordana Sekularac et al.). Kondor Éva és Vili mi László a Sajó vizének minőségével és az ivóvízellátásban való felhasználási lehetőségével foglalkozott. Budapest ivóvízellátásáról és a vízbeszerzéséről Varró Sándor számolt be. Igen részletes tanulmányban mutatta be Wisnovszky Iván a főváros parti szűrésű kútjainak szennyeződési formáit és az alkalmazott tisztítási módokat. A két előadás jól kiegészítette egymást. Beszámoló hangzott el Nyugat-Szerbia felszín alatti vizeinek minőségéről (Gordana Sekularac et al.), a nagy arzéntartalmú felszín alatti víz előfordulásáról a Pannon-medencében (Csalagovits Imre et al.), a vizek védelméről a Dél-Nyírségben (Juhászné V. Margit), az Észak-Dunántúli Vízmű Rt. területén a vízbázisok vízminőségi védelméről (Dosztál István et al.), sérülékeny vízbázisokon lévő törzshálózati kutak vízminőségi vizsgálatáról (Kárpáti Zoltán et al.) A debreceni szennyvizek hatását a Toco patak vízminőségére Pádár István és Juhász Attila vizsgálata. Pogány Andrei a szennyvíztisztító-telepek legkedvezőbb műszaki kialakítását ismertette előadásában. Hévíz-témával elsősorban a hazai kutatók jelentkeztek a konferencián. A hévizek hasznosításáról Korim Kálmán és Pataki Nándor jelentett be előadást. Új adatokkal gyarapították eddigi ismereteinket a hévizek organikus alkotóiról (Sajgó Csanád et al.) és a Pannon-medence nátrium-hidrogén-karbonátos hévizek nyomelemeinek geokémiájáról a kutatók (Vető István et al.). A környezeti hatástanulmány készítésének tartalmi és formai követelményeit Sámi Lajos dolgozata mutatta be. A szegedi geográfusok környezetvédelmi munkájáról, különösen a Maros felső szakaszáról Tóth Imre számolt be. A kétnapos konferencia után a harmadik napon a felső KisSzamosra telepített ivadéknevelő és a Marisel-i vízerőmű bemutatására vállalkozott Pándi Gábor docens és műszaki kísérője. Megtudtuk, hogy a korábbi parti szűrésű kutakra telepített vízmű csak kis kapacitással működik és Kolozsvár tágabb környékével együtt a felszíni vízkivételi műből kapja a szükséges vízmennyiséget. A tározók kialakításáról és általában a felső Kis-Szamos hidroenergetikai rendszeréről több, korábban megjelent tudósítás is tájékoztat [1,4], éppen ezért annak részletes ismertetésétől eltekintünk. A kirándulás utolsó állomásán, Tordaszentlászlón hangulatos magyar étteremben búcsúebéden látta vendégül a résztvevőket a konferencia rendezője. Dr. Dobos Irma IRODALOM [1] Bognárné Bevíz J ' Beszámoló az 1986. évi erdélyi terepbejárásról. Mérnökgeológiai Szemle. 36. 1988. március, 209-221. [2] Geszter Ö.-né: „A Kárpát-medence vízkészlete és vízi környezetvédelme" kongresszus ajánlásai. Hidrológiai Tájékoztató, 1995. október, 46-48. [3] Geszler Ö.-né: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1996. évi tevékenységéről. Hidrológiai Tájékoztató, 1997. április, 46-48. [4] Góg /.: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei Területi Szervezetének 1987. évi erdélyi tanulmányútjáról. Hidrológiai Tájékoztató, 1988. október, 38-41. [5] Raum L:. A víz és a vízi környezetvédelem a Kárpát-medencében kongresszus ajánlásai. Hidrológiai Tájékoztató, 1997. október, 40. 60