Hidrológiai tájékoztató, 1999

TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Dr. Uherkovics Gábor: Amazónia algavegetációjának magyar kutatása

(JS) és algaegyütteseikben főbb vonásaikban a Rio Negro algavegerációjára emlékeztetnek. Ezen vizek többségéről én hoztam az első adatokat az algológiai szakirodalomban. Amazónia folyóvizeiben gyakran meglelhető Actinella nemzetségbeli kovamoszatokról (egyetlen szimmetria-tengelylyel sem rendelkező kovamoszat nemzetség!), így pl. az Actinella mirabilis-iő\ sikerült „kinyomoznunk", hogy eredendően kisebb őserdei patakokban rövid kocsonyanyélen lerögzülve élő szervezet, de onnét elszabadulva és az egyre nagyobb vízfolyásokba kerülve, a potamoplanktonban is tovább szaporodnak. E szervezet legfinomabb morfológiai részleteit is sikerült elsőként tisztázni raszter-elektronmikroszkópos technikával [7]. A Rio Negrotól több vonásban eltér pl. a Rio Tapajós, egy általam részletesen vizsgált „áttetsző víz". Ez a folyó a maga 2100 km-es hosszával és átlagosan 6500 m3/sec vízhozamával az Amazónásznak - a Rio Madeira után - második legnagyobb jobboldali mellékfolyója. Szignifikánsan kevesebb benne a „savanyúvízi szervezet", de algaegyütteseiben a Desmidiales szervezetek és a savanyú vizeket kedvelő kovamoszatok még mindig szembeötlőbbek, mint a mérsékeltövi folyókban. 2. ábra. Jellegzetes kovamoszatok a Rio Negro és mellékvizeiből [9] 1. Rhizosolenia eriensis f. gedanensis, 2. Rhizosolenia eriensis var. europaeá, 3. Eunotia bactriana, 4-5. Eunotia robusta, 6. Eunotia robusta var. tetraodon, 7. Actinella mirabilis, 8. Rhizosolenia longiseta, 9. Actinella brasiliensis, 10. Eunotia robusta var. tatraodon, 11. Actinella punctata, 12. Pinnularia braunii forma, 13. Eunotia sp. (E. pseudopectinalis?), 14. Eunotia triodon. 52