Hidrológiai tájékoztató, 1999

TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Járay György-Szabó László: A településtisztasági szolgáltatás fejlesztése és eredményei a fővárosban

valamint a természeti környezet védelmével összefüggésben e tevékenységek kiszámítható, biztonságos és ellenőrizhető ellátása céljából 1995-ben az Országgyűlés megalkotta az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló XLII. törvényt, mely többek között tartalmazza a településtisztasági szolgáltatás kötelező közszolgáltatási keretekben történő szabá* lyozását is. 1995. évi XLII. törvény l.§. (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzat által szervezett, a települési folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását és ártalommentes elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatással ellátott területen levő ingatlan tulajdonosa, használója az ingatlanon keletkező folyékony hulladék elhelyezéséről - a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon - a helyi közszolgáltatás igénybevétele útján köteles gondoskodni. A törvény felhatalmazása alapján a Fővárosi Közgyűlés megalkotta a 38./1998. (VII.16.) számú önkormányzati rendeletét a település folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról. A rendelet előírta a kötelező közszolgáltatást nyújtó szolgáltató kiválasztásának szabályait, illetve rendelkezett a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről is. A rendelet alapján a Fővárosi Közgyűlés pályázatot írt ki a kötelező helyi közszolgáltatás ellátására, melyet az FTSzV Kft. által képviselt 12 vállalkozást tömörítő konzorcium 10 évre nyert el. A Közgyűlés felhatalmazása alapján 1998. július 31-én a fenti időtartamra közszolgáltatói szerződést kötött a Fővárosi Önkormányzat és a konzorcium képviselője, az FTSzV Kft. Az együttesen pályázatot nyert szolgáltatók „Együttműködési megállapodás"-t kötöttek, melyben a közszolgáltatás ellátására egyetemleges felelősséget vállaltak. Az együttesen pályázók a rendelkezésre álló kapacitásuk, az addigi piaci részesedésük figyelembevételével közösen megállapodtak a főváros közigazgatási területén keletkező települési folyékony hulladék rendszeres összegyűjtésének, elszállításának és ártalommentes elhelyezésének rendszeréről. A 2. táblázat a pályázatban megadott és a ténylegesen teljesített adatokat szemlélteti. A kötelező közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók köre igen széles. A szolgáltatók együttműködésének kell összecsiszolódnia és fejlődnie, miközben a jelenleg jogosulatlan szolgáltatók kiszorulnák a piacról. A közegészségügyi és környezetvédelmi szempontok mellett az átlátható és ellenőrizhető közszolgáltatás megvalósítása volt 2. táblázat Kommunális szolgáltatási tevékenységek alakulása a konzorcium megalakulásától 1998. szeptember 1. - 1999. május 31. (adatok m'-ben) szeptember október november december január február március április május Rákoskert Sz. Bt. 866 1600 1007 1053 683 665 670 791 803 Czigány Ernő 1793 1560 1151 678 651 776 732 562 397 Papp Mihály 1892 1435 1790 1718 1577 1544 2521 1801 1346 Faragó Pál 2364 2252 2041 1934 1400 1662 2229 573 1962 Holecska Bt. 2367 1923 2025 2591 2404 2261 2828 1747 1752 Városkút Kft. 2426 4519 5103 3885 2771 2395 3015 2979 3387 Szilágyi és T. Kft. 2739 2417 2392 2399 3658 2708 3050 2947 5590 Dimer Kft. 2875 4161 3561 3785 3211 3560 4364 3898 3670 Jager Kft. 3171 3319 3316 3141 2960 2795 4252 3675 3256 SZÍVÓ Kft. 4016 3917 2862 3839 2337 2887 2938 4062 4139 Pónus Bt. 5583 5364 4128 4883 3501 3191 3857 3770 3557 FTSZV Kft. 20240 18172 20088 18680 16573 16465 22621 20750 18445 a rendelet megalkotásának egyik fontos célja, mely csak a csatornaszemekbe történő leürítőhelyek számának csökkentésével, új koncentrált leeresztőhelyek egyidejű létesítésével valósítható meg. A meglevő 5 koncentrált leeresztőhelyen kívül további leeresztőhelyek létesítése szükséges. 1986-ban a főváros területén 143 db leeresztésre kijelölt hely volt, melyet 1992-ig a sorozatos lakossági panaszok nyomán 80ra csökkentettek. Ezeknek a száma jelenleg 38 db. Ez a leeresztési mód közegészségügyi és környezetvédelmi szempontokból kifogásolható, és elsősorban a szaghatás miatt, lakossági panaszok forrása. Továbbá a közterületen kijelölt csatornaszemekbe történő leürítőhelyeken leeresztett szennyvizek mennyisége és minősége is ellenőrizhetetlen. A szennyvízleeresztés környezetre gyakorolt kellemetlen hatásának megszüntetése, a leeresztett szennyvíz menynyiségének és minőségének ellenőrzése - így a meglevő csatornahálózat védelme - érdekében a főváros Közgyűlése lehetővé tette a főváros XVII. kerületében az első korszerű leeresztőhely megépítését. A létesítmény a XVII. kerületi Tóimalom utcában valósult meg, és - a vonatkozó előírásokat figyelembevéve - a következő feladatokat elégíti ki: • teljes szagtalan szenny vízleeresztés, • telep technológiájának számítógépes vezérlése, műveletek naplózása, • leeresztett szennyvíz mennyiségének mérése, regisztrálása, • leeresztett szennyvíz minőségének mérése, regisztrálása, • a leeresztett szennyvíz mechanikai előkezelése, a finom és durva frakciójú szennyezések kiszűrése (finomrács, homok fogó), annak víztelenítése és tömörítése, • a közcsatornába nem engedhető paraméterű szennyvíz leeresztésének gépi letiltása, erről jegyzőkönyv kiadása. A telep technológiai berendezése Ro 3.3 típusú HUBERROTOMAT 7 mm-es finomráccsal, szűrt anyagmosóval, szemétpréssel, szennyvíz pH mérővel és vezetőképességmérővel, indukciós mennyiségmérővel, PLC vezérlőberendezéssel rendelkezik. A biofilter immissziós berendezése 400 m3/h teljesít30