Hidrológiai tájékoztató, 1999

TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: A Velencei-tó meiobentosz faunájának vizsgálata 1998-ban

Az iszapminták állategyüttesei között minden évszakban és minden víztájon jelentős volt a planktónikus fajok sűrűsége (3. táblázat). Különösen sok volt mind az üledékben, mind annak felszínén a hideg vízkedvelő Cyclops vicinus. E rákocska nyáron lárvaként (IV. copepodit stádium) un. „resting stage" állapotban vészeli át a melegvízi időszakot az üledékben és ősszel e stádiumból fejlődik tovább egészen az ivarérettségig. így érthető nagy nyári sűrűsége az iszapban. 3. táblázat Tipikusan üledéklakó állatok aránya (%) a meiobentoszban gy-hgy.idő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 98.05.20 100 10 0 65 57 62 91 98.07.16. 82 0 77 77 53 8 41 98.09.17. _ 42 76 100 28 96 100 Magyarázat: „-„ = nem volt állat Shirayama [8] által a vízminőség jellemzésére felállított indexet (Nematoda/Copepoda) alkalmazva egyértelművé vált, hogy a Német-tisztás (l.gy.h.) és a Mélyvíz (4.gy.h.) „kedvezőtlen" vízminőségi területek, mivel az index a Nematoda arányba tolódott el és nagyfokú szervesanyag szennyezést jelent. (4. táblázat) A Cladocera/Copepoda egyedszám arányból viszont az a következtetés vonható le, hogy egy nyári (4.gy.h.) és egy őszi (2.gy.h.) kivételtől eltekintve mindenütt a Copepoda-k uralkodtak a Cladocera-kka) szemben, azaz a víziszap határ életfeltételei nem kedvezőek az ágascsápú rákok számára. 4.táblázat Nematoda/Copepoda egyedszámarány a hét gyűjtőhelyen gy-hgy.idő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 98.05.20 Néma Cop Cop 1,33 0,50 0,20 3,50 98.07.16. 3,47 Cop 0,85 12,00 0,79 Cop 0,35 98.09.17. Cop 2,60 Nema 0,38 1,00 Magyarázat: Cop = csak Copepoda volt, Nematoda nem Néma = csak Nematoda volt, Copepoda nem - = mindkét állatcsoport hiányzott A három évszakot együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a meiobentosz fajainak és fajcsoportjainak száma kicsi az üledékben (5. táblázat), egyedül a Kajak-pálya (ö.gy.h.) taxonszáma haladta meg a 10-et, a többieké 4 és 7 között mozgott. Az 1997-98 évi eredmények összevetése azt mutatja, hogy a taxonszám az utóbbi évben 2-4-szer lett kisebb (6.t áblázat). Ugyanakkor az egyes víztájakon 3-7-szeresére megnőtt az egyes fajok sűrűsége (7. táblázat), azaz szegényes fajösszetételű, de nagy egyedsűrűségű meiofauna alakult ki. E jelenség megértéséhez, magyarázatához a következő évek vizsgálatai fognak csak segítséget nyújtani. 5. táblázat. Faj és fajcsoportok száma a gyűjtőhelyeken az egész vizsgálati periódus alatt gyűjtési helyek neve faj szám Német-tisztás 7 Lángi-tisztás 6 Vendel-tisztás 4 Mélyvíz 5 Hosszú-tisztás 6 Kajak-pálya 11 Fürdető 7 6. táblázat. Faj és fajcsoportok száma 1997-98-ban a gyűjtőhelyeken, a teljes vizsgálati időszakban gyűjt.helyek neve faj és fajcsoport gyűjt.helyek neve 1997 1998 Német-tisztás 17 7 Lángi-tisztás 17 6 Kajak-pálya 21 . 11 Fürdető 30 7 7.táblázat. Meiobentosz fajok egyedszáma 1997-1998-ban (e/dm

2; átlagos érték) a különböző gyűjtési helyeken gyűjt.helyek neve 1997 1998 Német-tisztás 102 315 Lángi-tisztás 137 135 Kajak-pálya 117 860 Fürdető 259 115 IV. Összefoglalás A minőségi és mennyiségi adatok, valamint az egyedszámarányok összevetéséből egyértelműen kitűnik, hogy 1998-ban az „üledéktájak" közül legjobb „üledékminőséggel" a Hosszútisztás (5.gy.h.) és a Kajak-pálya (ő.gy.h.) rendelkezett, míg a legrosszabbal a Német-tisztás (l.gy.h.). A többi négy a két .kategória" között helyezhető el. 1998-ban a fajok és fajcsoportok száma az előző évhez képest 2-4-szer kisebb volt, ugyanakkor a meiobentosz állatok száma egyes helyeken 3-szor 7-szeresére emelkedett a korábbiakhoz képest. IRODALOM [1] Andrikovics, S. (1973): Vergleichende hydroökologische und zoologische Untersuchung einiger Laichkrausgemeinschaften des Velencer Sees. - Opusc. Zool. Budapest, 12,1-2, 21-32. [2] Bérezik, Á. (1961): Einige Beobachtungen bezüglich der horizontale Verteilung des makrobenthos seichter „pannonischer" Seen. - Acta Zool. Hung., 7/1-2, 49-72. [3] Bérezik, Á. (1967): Zur Populationdynamik des Makrobenthos im Velencer See. - Opusc. Zool. Budapest, 6/2, 247-265. [4] Bratán M. (1991): AVelencei-tó 1989. évi vízgazdálkodása - Vízügyi Közi., 73, 22-33. [5] Györe K. (1985) Three ostracod species from Lake Velence new to the fauna of Hungary - Miscnea zool. Hung., 3, 65-72. [6] Reskóné Nagy M. (1997): Hidrobiológiái és anyagforgalmi kutatások a Velen cei-tavon és vízgyűjtőjén - Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, Székesfehérvár, Kutatási jelentés. [7] Reskóné Nagy M., Ponyi J., Szitó A. (1999): A Zooplankton, a meio- és makro zobentosz mennyisége, faji összetétele a Velencei-tóban - Hídról. Közi., sajtó alatt [8] Shirayama, Y. (1988): Features of the responses of the meiobenthic community to high organic-matter debt. - Biological monitoring of Environmental pollution. Tokai Univ. Press, 91-94. [9] Szilágyi F., Szabó Sz,, Mánoki M„ Tóth L. (1989): A műszaki beavatkozások hatása a Velencei-tő vízminőségére - Vízügyi Közi., 71,437-451. 28