Hidrológiai tájékoztató, 1999

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csath Béla: A magyarországi vízkutatás és az Országos Földtani Főigazgatóság kapcsolata

1. táblázat. A kútfúróipar államosítása (1946.03.26. - 1954.06.30) vízkútfúrás fejlődése már egyértelműen figyelemmel kísérhető volt. Nagyjelentőségű kormányintézkedés volt a 2/1952 MT sz. és a 2072/1952 HIM (Helyi Ipari Minisztérium) sz. rendelet, melyek részletesen szabályozták a mélyfúrási kutak vízjogi engedélyezési eljárását. (1949-1952-ig nem voltak vízjogilag engedélyezve a kutak.) 1953. márciusában a kútfúró iparág felügyelete a megalakult Országos Földtani Főigazgatóság (OFF) hatáskörébe került. (1. táblázat) A főigazgató dr. Reich Lajos volt, itt dolgozott többek között Budai László is. Ez időszakban lépett életbe 1953. december 14-én a MNOSZ 5199-53 számú kútszabvány, mely tartalmazta már az államosítástól eltelt időszak két fő célját: a szükséges vízmennyiség minél kisebb mélységből való biztosítását, azaz a kismélységű kutak fokozatosabb építését, valamint a minőségi munkát, azaz a kútépítésnél helyes béléscsövezést és szűrőzést (a kellő idejű teljesítményű tisztítószivattyúzás végzését), a termelésbe bekapcsolt rétegek kompresszorral történő helyes és megfelelő mértékű biztosítását, valamint a kútfej kiképzését. Az OFF rövid ideje (jó 1 éves) alatt eredményt is tudott felmutatni, melyet a kivitelező vállalatokon kívül a főhatóság céltudatos és kitartó irányító, ellenőrző munkája tett lehetővé. (Egy adat a változásra: 1949-ben 1 m'/perc vizet 12,5, 1953 végéig 4,4 db mélyfúrási kútból lehetett kitermelni.) 1952 után vett lendületet a kimondottan hévízfeltárási célú kutak építése a Magyar Állami Földtani Intézet (MAFI) vízföldtani osztályának szakvéleményezésével. A fúrások sorát a gyopárosi 520 m-es kút nyitotta meg 1953-ban, melyet a hódmezővásárhelyi (1096 m; 1953) követett. Ez utóbbi fúrásnál alkalmazták 1953. december l-jén az elek19