Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

KÖNYVISMERTETÉSEK - Dr. Vitális György: Pécsi Márton: Szerkezeti és váztalajképződés Magyarországon

tanfolyamok tanárai, akik országos tapasztalatokkal rendelkeznek a korróziós jelenségekről és a megelőzés gondjairól. Demjén Géza: Korróziós jelenségek és azok kezelése a vízellátó és szennyvízelvezető rendszerekben című előadásában főleg a mikroorganizmusok szerepéről adott tájékoztatást a korrózió kialakulásában. A kétnapos konferencia valamennyi előadása gyűjteményes kiadásban is megjelenik 1998. júniusban 2.500,- Ft-os beszerzési áron. Franczia Tamás - Csernyánszky László KÖNYVISMERTETÉSEK Pécsi Márton: Szerkezeti és váztalajképződés Magyarországon. Tekintettel a deráziós - korróziós - domborzatalakulásra, talajhordalék- és üledékképződésre a negyedidőszak során. (296 oldal, 120 ábra, 113 fénykép, 1 táblázat) Szerk.: Keresztesi Zoltán és Keresztesi Zoltánné. Az angol összefoglalót: Balkai Bálint fordította. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézet kiadása, Elmélet - módszer - gyakorlat 57. Budapest, 1997. Megrendelhető vagy megvásárolható: az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Könyvtárában. 1388 Budapest, Pf.: 64.: 1062 Andrássy út 62. Tel.: 111-6838. Ára: 600,- Ft. Dr. Pécsi Márton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet ny. igazgatója az 1962-ben megvédett akadémiai doktori értekezését rendezte sajtó alá ebben a nagy gonddal szerkesztett, gazdag ábra és képanyaggal ellátott mutatós kiadványban. A könyv rendkívül sokrétű ismeretanyagot tartalmazó és tömör fogalmazású, hazai viszonylatban ilyen részletességgel egyedülálló fejezetei gyakorlatilag mindent felölelnek, amit a témában, illetve a témához kapcsolódva ismerni és tudni kell. A bevezetés és problematikában megírja, hogy a „Jelen dolgozatomban elsősorban a hazai domborzat negyedkori fejlődésmenetéből azokat a folyamatokat szeretném részletesebben vázolni, amelyeket a korábbi hazai és külföldi geomorfológiai kutatások során csak vázlatosan vagy egyáltalán nem érintettek." Vázolja a geokriológia néhány nevezéktani problémáját, megadja a derázió és korrázió fogalmát, majd térképen szemlélteti a magyarországi lösz elterjedését és a periglaciális jelenségek gyakoribb típusait. A könyv három főfejezetből áll: Első fejezet „A fagy hatása a periglaciális formák, üledékek és a talaj képződésének folyamatára síkságokon és enyhe lejtőkön", a második fejezet „A lejtők alakulása a (periglaciális) deráziós-szoliflukciós folyamatok működése során", míg a harmadik fejezet „Kiegészítő jegyzetek" címet viseli, majd az „Összefoglaló tézisek" következnek. A nagy anyagban tallózva, a hidrológiával foglalkozó szakemberek számára csak szúrópróbaszerűen emelek ki néhány mozzanatot. Az első fejezetben felhívja a figyelmet, hogy „A szerkezeti talajok kialakulásához, egyéb tényezők mellett, igen döntő a megfelelő mennyiségű víz jelenléte a talajban. Ez a feltétel pedig az ártéri szintben levő vagy annál valamivel magasabb, alacsonyabb teraszokban és hordalékkúpokban volt leginkább adott." Bemutatja és rendszerezi mind az alacsony, mind a magasabb és idősebb teraszok, hordalékkúp-teraszok, a sík és enyhe lejtőjű homok, továbbá agyag-, homokos agyag, majd a mészkő és dolomit felszínek pleisztocén talajfagy jelenségeit, majd a szerkezeti talajaink genetikáját. A kavics, homok és törmelék összletek formai elhelyezkedése mind a talajvíz mozgását, mind annak feltárását befolyásolja. A második fejezet a lejtők lepusztulása és a lejtős felhalmozódások folyamatainak tárgyalása során rámutat, hogy a lejtős talajpusztulás folyamatának ismerete mind az intenzív mezőgazdasági termelés, mind a közlekedési és ipari létesítmények tervezése, illetve építése során feltétlenül figyelemre méltó. A fejezet tárgyalásának fő szempontja: „a különböző kőzetminőség esetén - figyelembe véve a reliefenergiát és az éghajlati kitettségét - milyen lejtőformák alakulnak ki." így az első alfejezetben foglalkozik a kifagyás hatására történő lejtőpusztulással, a kőzettörmelék felhalmozódásával a lejtőn, a szoliflukciós lejtőletarolódással, a szoliflukciós üledékfelhalmozódás típusaival, a deráziós szoliflukcióval, a deráziós völgyek szerepével a lejtők alakításában, a deráziós völgyek üledékeivel, a lejtősen rétegzett üledékek kialakulásáak folyamatával, a defláció szerepével a lejtők alakításában, a csuszamlás és a suvadás lejtőformáló tevékenységével, az égtáji kitettség és a kőzettani viszonyok hatásával a lejtők alakulására, valamint a negyedidőszaki tektonikus mozgások hatásával a lejtők fejlődésére. A „Deráziós szintek, hegylábfelszínek" című második alfejezet néhány hazai tájegység területéről szemlélteti a deráziós és krioplanációs morfológiai szinteket, a deráziós szintek és a völgyszimmetria összefüggését, a krioplanációs - deráziós teraszokat, a hegylábfelszínek helyzetét és kapcsolatát az eróziós szintekkel, valamint a hegylábfelszíneket. Vázolja a hegy lábfel színek képződésének problémáit és a domborzat alakulását a periglaciális folyamatok hatására. A lejtők lepusztulása, illetve a lejtős törmelék felhalmozódások folyamatának, valamint a morfológiai formák ismerete, felismerése és figyelembevétele mind a vízszerzéshez, mind a vízutánpótlódás lehetőségeinek számbavételéhez nyújthat segítséget. A „Kiegészítő jegyzetek" című harmadik fejezet magyarázatokkal és gyakorlati példákkal szolgál a könyvben leírt fogalmak eredetéről és nevezéktanáról. Az „Összefoglaló tézisek"-ben hazai példákon összefoglalja a síkságok és enyhe lejtők talajaira, a periglaciális folyamatok felszínalakító és üledékfelhalmozó szerepére a lejtőkön, a deráziós domborzat és üledékképződésre, valamint a magyarországi hegylábfelszínek képződésének problémáira vonatkozó megfigyeléseit. A könyvben való részletes elmélyedés számos további gondolatébresztő lehetőséget rejt magában, melyek a hidrológiai munkálatok során is eredményesen alkalmazhatók. Dr. Vitális György 64