Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Papp Ferenc: A Víz Világnapja '98

Az ünnepi előadás után volt a kiírt pályázatok eredményhirdetése, díjkiosztása és a díjnyertes képzőművészeti alkotásokból rendezett kiállítás megnyitása. Az általános iskolások kategóriájában a sándorfalvi Dobó Éva, a középiskolások között a szegedi Rátky Attila végzett az első helyen. A középiskolások „vizes" dolgozatai közül Kárpáti Zsuzsának, a szegedi Tömörkény István Gimnázium tanulójának „A vizek zenéje" című munkája tetszett legjobban a zsűrinek. Megnyitottuk a megújult Újszegedi Vízügyi Emlékhelyei is, ahol ettől az évtől kezdve erdei iskola is működik a Délalföldi Erdészeti Rt. támogatásával. Benke György Szolnok A Víz Világnapja alkalmából szervezett szolnoki rendezvények március 16-án egy nagyszabású konferenciával kezdődtek, melyet a' Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály szervezett, és melynek témája volt „A természetvédelem és a vízgazdálkodás kapcsolata az Alföldön ". Dr. Nagy István vízügyi igazgató megnyitó előadásában kiemelte az Alföld természetvédelmi területeinek jelentőségét és a különböző szakterületek közötti párbeszéd fontosságát. Megállapításait jól bizonyította az a 14 természetvédelmi és vízgazdálkodási szakember, akik ezt követően 6 kiemelt jelentőségű területről (Hortobágyi Nemzeti Park, Rakamazi nagymorotva. Borsodi mezőség, Tisza-tó, Kiskunsági Nemzeti Park és a Tisza hullámterei) tartottak igen érdekes előadásokat. Csikai Csaba (Természetvédelmi Hivatal) a természetvédelem szempontjából értékelte a kialakult kapcsolatokat. Megjegyezte, hogy hazánk - földrajzi állapotából adódóan - a vizes élőhelyek szinte teljes sorozatával rendelkezik. Ma még ezek nagy része megfelelő állapotban van, vagy aránylag kis költségráfordítással jó állapotba hozható. A magyar természetvédelem kiemelten kezeli a vizes területek védelmét, jelentősebb vizes élőhelyeink többnyire valamilyen védettséget élveznek, a helyitől a nemzetközi szintig. Dr. Hajós Béla helyettes államtitkár (Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) a vízgazdálkodással összefüggő kérdésekről tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra. hogy a víz az ökológiai körfolyamatnak egy olyan része, természeti eleme, amelybe az emberi életfeltételek javítása érdekében beavatkozunk. A beavatkozás gyakorlatilag minden területre kiterjed, és mindig más és más igény kielégítése érdekében történik. Az igények közül az első volt az ármentesítés, vagyis az életbiztonság megteremtése, ami az Alföldön egybeesett a Tisza szabályozásával. A közelmúlt prioritási listáján előkelő helyen állt az urbanizációhoz és az iparosodáshoz kapcsolódó közműves vízellátás, a vízminőségi problémák kezelése, valamint a melioráció, az élelmiszerellátásban jelentős szerepet játszó területek használhatóvá tétele. Napjainkban az egyéb társadalmi igények mellett egyre nagyobb jelentősége van a környezeti- és természeti értékek megőrzésének, a korábbi vizes élőhelyek rehabilitációjának. A konferencia dr. Váradi József (Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium) zárszavával fejeződött be, aki kiemelte a rendezvény témájának aktualitását, a gazdasági és ökológiai rendszer egymást kiegészítő szerepét. A két terület együttműködését konstruktívnak nevezte, és felhívta a figyelmet. hogy a vízügynek, az idősebb tudományterület okán, kellő intelligenciával, figyelemmel és alázattal kell fordulnia a természetvédelem felé. Szolnokon is nagy sikere volt a „Víz és a négy évszak" címmel meghirdetett gyermekrajzpályázatnak, melynek eredményhirdetésére március 19-én a Napsugár Gyermekházban került sor. A rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye volt dr. Mosonyi Emil Németországban élő akadémikusnak, a világ egyik legismertebb vízügyi szakemberének március 23-i előadása. A szolnoki Technika Házában napjaink legkényesebb vízügyi témájáról beszélt „A dunai vízlépcsők és a közvélemény befolyásolása" címmel. A szépszámú hallgatóság nagy érdeklődéssel figyelte ismertetőjét, melyet - amint azt megjegyezte - számára szokatlan témában, nem matematikai összefüggésekről, hidraulikai modellekről, hanem az emberi félrevezetések magasiskolájáról kellett tartania. Az április 2-i rendezvény témájában is szorosan kapcsolódott a világnapi jelszóhoz. A „Felszín alatti víz, a láthatatlan kincs" című konferenciát Társaságunk Szolnoki Területi Szer\'ezete és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szervezte a Technika Házában azzal a céllal, hogy megismertessék a hallgatósággal a felszín alatti vizekkel foglalkozó szakemberek, hatóságok, intézmények feladatait és munkáját. . Dr. Szilárd György (OVF) üdvözlő szavai után dr. Nagy István (KÖTIVIZIG) nyitotta meg a rendezvényt, megemlítve a felszín-alatti vízkészletnek a térség vízellátásban betöltött jelentős szerepét és lehetőségeit. Barabás Imre (KÖTIVIZIG) ismertette a Vízügyi Igazgatóság működési területének geológiai felépítését, részletesen taglalva a pliocén és pleisztocén kori képződmények fejlődéstörténetét, földtani viszonyait. Cseriné Krajcsi Edit (KÖTIVIZIG) beszámolt az 1995-96ban végzett teljes körű hévízkút és hévízmű felülvizsgálat eredményeiről. Vona Ferenc (KÖTIVIZIG) az igazgatóság területén levő közüzemi vízműkutak összefoglaló bemutatásával tájékoztatást adott azok koráról és mélységbeli megoszlásáról. Mizere Istvánné (KÖTIVIZIG) hozzászólásában a közüzemi vízművek üzemeltetésével kapcsolatos kérdéskört taglalta, és legnagyobb problémaként a vízszolgáltatók megnövekedett számát jelölte meg. Kovács Gyuláné (MOL Rt.) a környezetvédelem aktuális kérdéseiről beszélt a privatizáció tükrében. Összehasonlította a jelenlegi helyzetet és lehetőségeket a rendszerváltozás előttiekkel. Tóth Tamás (KÖTIVIZIG) tájékoztatást adott a távlati vízbázisok, valamint a sérülékeny földtani környezetű ivóvízbázisok biztonságba helyezésének kérdéseiről, megemlítve a Vízügyi Igazgatóság bonyolításában jelenleg is folyó kormányzati beruházások pillanatnyi állását. Váriné Szöllősi Irén (KÖTIVIZIG) talajvízszintek változásáról beszélt, bemutatva az elmúlt évtizedekben, ezen belül az utóbbi 7-8 évben a hidrometeorológiai viszonyok változását és hangsúlyozva a „közműolló" szűkítésének fontosságát. Békési István (KÖTIVIZIG) ábrákon mutatta be a sekélymélységű rétegvizek és a talajvíz minőségének alakulását. Felhívta a figyelmet az engedély nélküli kútfúrások veszélyeire, majd a vízkészletjárulék bevallásával, befizetésével kapcsolatos aktuális kérdéseket taglalta. Dr. Beregi László (KÖTIKÖF) előadása a „nemzeti kármentesítési program" kérdéskörét vázolta, megemlítve, hogy a felügyelőség területén is vannak felszámolásra váró környezeti károk, valószínűleg több is, mint azt korábban gondolták. Dr. Szilágyi György (OVF) zárszavában országos áttekintést adott a szakágazat jelenlegi helyzetéről, majd röviden beszélt az európai integrációból adódó többletfeladatokról, a vízbázis60