Hidrológiai tájékoztató, 1998 június
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Európa ismertebb édesvízi mészkövet felhalmozó hévforrásai
4. kép. Kis édesvízi mészkőkúp Gánóczjnál (Szlovákia) 7. kép. Pjatvigorszki édesvízi mészkősziklák (Oroszország) 5. kép A Ruzsbach-fürdői kráter forrás (Szlovákia) 6. kép. Forráskúp egykori krátere Feredőgyógynál a rómaiaktól átalakítva (Erdély) hévforrások is, amelyek környezetükben jelentős nagyságú (600x80 m-es kiterjedésű) édesvízi mészkőkúpot hoztak létre. 8. Oroszország. A leghíresebb ásvány- és gyógyvizek a kaukázusi területeken fordulnak elő. A legjelentősebb mészképző hévforrások Pjatyigorszkná\ találhatók [13]. A forrásműködés a lerakódott édesvízi mészkövek kormeghatározása alapján már a felső-pliocénben megindult. így a mai források több mint 2,5 millió éve törnek fel ezen a helyen. A hévforrások az erózióbázis felett fakadnak különböző magasságokban, ezért az egyidejű mészképződésben jelentős szintkülönbségek tapasztalhatók. így a travertínó összlet szétválasztása és kormeghatározása az egyes geomorfológiai szintek (teraszok) felhasználásával problematikus. A legszebb előfordulások a Forró-hegyen vannak (7. kép). IRODALOM [1] Boni C.-Colacicchi R.: I travertini della valle del Tronto. Mem. Soc. Geol. Imliano. 1966. 5. 315-339. [2] Buccino G. el al.: I travertini della bassa valle del Tanagro (Campania) studio geomorfologico, sedimentologico e geochimico. Boll. Soc. Geol. It.. 1978. 97. 18.617-646. [3J Chefetz H. S.-Folk R. L: Travertines: Depositional Morphology and the bacterially constructed constituens. Journal of Sedimentary Petrology, 1984. 54. 1. 289-316. [4] Cipriani N. et al.: I travertini di Rapolano terme. Mem . Soc. Geol. Italiano , 1972. 11. 31-46. [51 Franko O. et al.: Tvorba a klasifikacia mineralnych vod zapadnych Karpat. Bratislava, 1975. 104-188. [6] KovandaJ.: Kvaterni vapence Ceskoslovenska. Antropozoikum. Praga, 1971. 7-217. [71 Messini M.~di Lollo G.C.: Acque minerali del mondo. Roma, 1957. [8] Pálfy M.: A Marosvölgy jobb oldalának geológiai alkotása Algyógy környékén. Földtani Közlöny, 1907. 37 468^181. [9] Prícajan A.: Apele minerale si termale din Romania. Bukarest, 1972. 13-286. [10] Scheuer Gy.: A mediterrán országok legismertebb édesvízi mészkő előfordulásai és összehasonlításuk a hazai adottságokkal. Mérnökgeológiai Szemle, 1992 40. 133-160. [11] Staub M.: A gánóczi mésztufa lerakódása. Földtani Közlöny, 1893 23. 185-191. [12] Steiner W.: Die Faziesanalyse in der Travertinforschu^g. Zeitschrift für geologische Wissenschaften, 1979. 7. 443-446. [13] Szentirmai L-né et al.: Vízföldtani megfigyelések a kaukázusi Mineralnije Vodinál. Hidrológiai Tájékoztató, 1992. okt. 36-39. [14] Szirtes L: Franciaország gyógyvizei. Hidrológiai Tájékoztató, 1968. június 106-110. [151 Waring G.A.: Thermal Spings of the United States and other Countries of the World. A. Summary. U. S. Geological Survey Professional Paper, 492. 1965. 107-154. 45
