Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Európa ismertebb édesvízi mészkövet felhalmozó hévforrásai

3. ábra. Az acquasantai travertínó képződés folyamata és a hévforrások feltörési helyeinek áthelyeződése a völgybevágádással [11 I. Vízalatti hévforrások; la. erózióbázis felett fakadó forrás, 1b. új víz alatt fakadó forrás, lc. elapadt forrás vízvezető járatai; 2. Teraszkavics; 3. Fekükőzet; 4. Tavi típusú travertínó; 5. Tetarátás lejtői típusú travertínó kialakulásának eredményeként hatalmas travertínó előfordulások jönnek létre. Az ország keleti oldalán, Marche tartomány déli részén a Trontó folyó völgyében. Acquasanta Terme-né\ és Ascoli Piceno-néX is hatalmas édesvízi mészkő-előfordulások jöttek létre a felső-pliocéntől kezdve napjainkig [1]. A travertínó elterjedését és képződésének vízföldtani folyamatát a 2-3. ábrán szemléltetjük. Megállapítható, hogy a hévforrások a völgybevágódás révén Aequasantanál (D jelű szelvény) 3 teraszon hoztak létre travertínót, míg máshol csak egy vagy két travertínó szint képződött (A, B szelvények) a teraszokon. Továbbá a források a folyóvölgy mélyülését késleltetve követték, ezért összefogazódva - összekapcsolódva különböző édesvízi mészkő típusok jöttek létre bizonyítva azt, hogy a vízföldtani viszonyok alakulása döntően befolyásolja a mészképződés folyamatát. Toscana is igen gazdag hévforrásokban és az ezeknél képződött édesvízi mészkövekben. Ezek közül a san-filippo\ és a rapolano'i travertínókat említenénk meg, ahol már a pleisztocénben jelentős felhalmozódások keletkeztek [7., 15]. A4, ábrán a Rapoláno környéki előfordulásokat adjuk meg, az 1. képen pedig a híres Terme San Giovaninál még ma is képződő travertínó gerinc egy részét mutatjuk be. 3. Görögország. A Balkán-félsziget déli államában két előfordulás igen jelentős. Az első Termopiile-nél van és itt a hévforrásoknál ma is igen erőteljes a mészkiválás. A travertínó az egészen fiatal történelmi időkben feltöltődött tengerparti síkságon halmozódik fel. A feltörő vizek környezetükben esetenként kis kúpokat hoztak létre [10]. A másik előfordulás a Lutra Edipszh-í, ahol a hévforrások kb. 700 m hosszban közvetlenül a tengerparton fakadnak és rakják le mészanyaguk egy részét (2. kép). A források nagy oldott sótartalmúak, nátriumkloridos típusúak, ezért a tengerből történő vízutánpótlódással hozhatók összefüggésbe. E két hévforrás bizonyítéka annak, hogy nátriumkloridos vizek is halmoznak fel édesvízi mészkövet ha jelentős oldott kalcium-hidrogénkarbonáttal is rendelkeznek. 42