Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

MEGEMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Emlékezés Bodoky Mihály, Bodoki Károly, Bodoki Lajos és Bodoki Kálmán hidrológiai munkásságára

Emlekezes Bodoky Mihály, Bodoki Karoly, Bodoki Lajos és Bodoki Kálmán hidrológiai munkásságára Emléktábla avatás és névadás az erdélyi Bodok községben A Bodoki-hegység nyugati oldalán, az Olt völgyében fekszik Bodok (Sepsibodok) község, melyről már 1232-ből vannak adatok. Bodok község is híres borvizes forrásairól. Égvényes (alkáliák, lúgos természetű anyagok összefoglaló neve) vasas savanyú ízű Maliid-fonás vizét először csak helyi fogyasztásra használták, majd a szomszédos településeken. Később mázatlan cserép korsókban Sepsiszentgyörgy és Brassó piacaira vitték. 1868 óta palackozzák a bodoki ásványkincset. Jelenleg naponta 40-50.000 liter „Matild-forrás" vizet (1. kép) M 1. kép. A bodoki Matild-forrás víz-védjegy jellegű ábrája palackoznak, és ezek nagyrészét Bukarestbe szállítják, de jut belőle a Kárpátokon kívüli területekre, és még Konstancába is. Bodok községben született 1782-ben Hemer Mihály. A bodoki Henter család tagjai, tősgyökeres székely nemesemberek, akik az Apor törzsből származnak, ahonnan háró Apor Vilmos a Győrött mártírhalált halt püspök is származott. A henter nem német, hanem ősi, már kihalt magyar szó, a ma is meglévő „hent" tő egyik származéka. Jelentése disznóölő hentes lehetett. Ilyen nevű székely emberek ma is élnek Bodokon. Hemer Mihály apját. Mártont 1783-ban Börvely község (Szatmár vármegye) református lelkészének választották meg. Ekkor Bodoki Henter Márton székely földiéit hívta ide, kik közül számos család telepedett itt meg. A Hemer?k székely nemességét Szatmár vármegye 1832. december 10-én tartott közgyűlésen hirdették ki. Mihály két fiútestvére - József.és Márton - falusi nótárius (jegyző, íródeák) lett. Ő - a fiúk között a középső - műszaki pályára lépett, geometriái tanult és földmérő diplomát szerzett 181 l-ben. Abban az időben, amelybe Bodoky Mihály belenőtt, nagyon nagy szükség volt mérnökökre, mert akkor láttak hozzá a területek vízrendezéséhez, megkezdték a folyók hajózhatóvá tételét a kereskedelem érdekében, rendezték a területhatárokat. Az egyetemről kikerült fiatal Bodoky Mihályi 1812-ben Békés vármegye „hiteles" földmérőjévé, azaz mérnökévé választották. Ebben az időben Gyulán, illetve Békés vármegyében ő volt az első, egyben az egyetlen mérnök. (Előtte Csongrád és Csanád megyékkel közös mérnök - Vertics József - látta el a műszaki feladatokat.) Bodoky Mihály nem használta a Henter nevet, y-nal írta nevét, mint geometra szerepel tervein, levelein, a hozzá küldött hivatalos iratokat így címezték: Nemes, Nemzetes és Vitézlő Bodoky Mihály Úr. Bodoky Mihály elsődleges feladata volt, hogy kimérje a községek és mezővárosok határvonalát, és hogy jogilag is tisztázza a vitás kérdéseket. Működési területe a Körösök vízrendszere volt. Szinte minden megyei vízfolyással foglalkozott. Mindig voltak sürgős vízépítési feladatai. Bodoky Mihály munkássága alatt következtek be, az 1816. és 1830. évi nagy árvizek, amikor fél évig volt elöntve a Körösök-Berettyó vidéke. Ekkor nem került sor állami irányítású munkavégzésre, de felgyorsultak a szabályozási munkák. A birtokosok, vármegyék saját költségükön végeztek némi munkákat. Munkálkodása alatt készült el Huszár Mátyás nagy jelentőségű felvétele és terve a Körösök-Berettyó vidékéről. E terveket a legmagasabb fórumon is elfogadták, megvalósításukra azonban anyagi fedezet nem volt, így Békés vármegye továbbra is saját költségén és saját közmunkaerejével végeztette a vízrendezési munkákat. Ezek a feladatok mind Bodoky Mihályra hárultak. A vizek „lefutását" gátló malmok lebontására tett javaslatot, helyi jelentőségű csatornákat ásatott, töltéseket emelt, medertisztításokat végeztetett, folyóátvágásokat kezdeményezett. A medertisztításnál egyik jellemző módszere volt például az elfajult meder felszántása azzal a céllal, hogy az így fellazult üledéket a víz sodrása továbbvigye. A lassú, kis esésű Körös folyóknak nem volt elegendő sodrása, sebessége. A vízsebesség növelése érdekében javasolta a kanyarok átvágását. Fontosak voltak Bodoky Mihály munkái, mert kisebb árvizek ellen védelmet nyújtottak, a mocsaraktól elvágta a tápláló ereket, ezek így kiszáríthatóvá váltak és növelték a termőterületeket. 3