Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: A szennyvizekkel és a tárolókőzetekkel kapcsolatos néhány probléma a Duna mentén Győr és Esztergom között

a között megtalálható Beszédes 1826. és 1827. évi esetmérése, amely tartalmazza kereken 250 m távolságban levő keresztszelvények fenékmélységét és földszintjét. Az esetmérés adatait a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság számítógépre vitte, így a rendelkezésre álló átszámítási kulcs segítségével ezek az adatok VO szintre átszámíthatók. A Veszprém megyei Levéltárban található Sárvíz térkép abban tér el a közismert Besz.édes-fé\e térképektől, hogy tartalmazza többek közt a Sárvíz hossz-szelvényét is, bejelölve a kis-, közép- és nagyvizeket. Található anyag még a hidraulikai számításra is, ezek segítségével a bevezetőben említett hiány pótolható. Az alappontok közül a székesfehérvári már nincs meg, az alsó párkányt már átépítették, valószínű megváltozott a terepszint is, így a méréseket megismételni nem lehet. A két alappont közötti mérés eltérése 2 cm-en belül van, ezzel a mérési pontatlansággal meg kell, hogy elégedjünk. A szennyvizekkel és a tárolókőzetekkel kapcsolatos néhány probléma a Duna mentén Győr és Esztergom között DR. SIPOSS ZOLTÁN Az infrastruktúra kiépítése és használata közben a csatornázási rendszerek meghibásodhatnak és a sérült, repedezett részeken a szennyvíz elszivárog, és elfolyik a talajba. Ezután ez a szennyvíz a nem csatornázott területek szennyezésével együtt mutatkozik 1111. A talaj kőzettani tulajdonsága, valamint a morfológiai, rétegtani és tektonikai helyzete befolyásolja az elterjedést [8]. A szennyvizek leggyakoribb összetevői között megtalálható az arzén [3] és a nitrát [1]. A szennyvizet vezető betoncsöveket és a fémanyagú csatornákat korrózió érheti [11]. Ezt belülről a szennyvíz is elősegítheti. Ezenkívül a csatornákat külső hatás is éri a különféle talajokba és kőzetekbe ágyazódva. A tárolókőzet különféle kémiai összetétele is a szennyvízzel együtt jelentkezhet. Az oligocénkori agyagos területeken Lábatlan és Esztergom között a jelentősebb szulfátos vizek a magasabb fekvésű helyekről a negyedidőszaki laza üledékekbe terjednek tovább [10, 14, 15], A miocén és pannóniai kőzetek Lábatlantól nyugatra szulfát tartalomban szegényebbek [4, 5]. A szulfát káros hatású a beton építményekre és csövekre. A partiszűrésű kutak a Duna jobb parti helyeken a „védett vízbázisok területén" vannak. A ne-gyedidőszaki homokos-kavicsos üledékbe telepített kutak talajvízét is befolyásolja a kőzetekből és a magasabb helyekről, valamint a szétterjedt szennyvízből bekerülő vegyi anyag [2, 7, 15, 18]. A Győr és Esztergom közötti Duna jobb part melletti területeken a rétegvizek arzéntartalma az As mg/l = <12,5. Ez jobb, mint pl. a Kisalföldön [3]. A nitrátos szennyezettség vizsgálatánál ugyanazok a problémák jelentkeznek, mint már az előzőknél. Az idősebb földtani képződmények a domboldalról a patakok és egyéb vízlefolyások által szennyezik a mélyebben fekvő fiatalabb földtani üledékeket [13]. A partmenti alacsonyabb fekvésű negyediddőszaki rétegekben a finomabb szemcsés képződményeken keresztül a nitrát mélybejutása lassú. A vízadó elérése 20 év is lehet. A repedéseken keresztül gyorsabb [12, 18, 19]. A Duna tisztábbá tételét a folyóba jutó vizek előzetes tisztításával és szűrésével lehet elérni. A teljes szennyvíztisztító rendszer kiépítését legjobban Öllős Géza munkáiból ismerhetjük meg [11]. A szennyvizek ártalmainak megelőzésére, illetve csökkentésére szennyvíztisztító műveletekre van szükség. Ha az ipari szennyvizekben nagyon felszaporodnak a nehézfémek, a szerves anyagokat tartalmazó iszapok, a kalcium, nátrium, nitrát, karbonát, szulfid és a pH, akkor az befolyásolhatja a szennyvíztisztító-telepi berendezéseket is [11]. A terület fiatal üledékeinek kifejlődéseit és szerkezetét vizsgálva a geofizikai mérések is hozzájárulnak a víztároló rétegek megismeréséhez [6, 17]. A Duna jelentősége a hajózás fejlesztésének hatására felértékelődik |9. 16], A hajózható folyók szennyezettségének tisztítása a gyakorlatban látványos eredményeket mutatott. Pl. Angliában a Temze vize néhány évtizede még nagyon szennyes volt. Szinte nem volt benne növényi és állati lény. Néhány évvel a tisztítás után újra megjelentek a vízben az új élet nyomai. Ma már kb. 70-féle növényi és állati élőlény van a folyóban. Ilyen reményekkel álljunk hozzá a folyók és a part melletti területek szennyezettségének tisztításához. IRODALOM [ 1

1 Alföldi L.: A felszínalatti vizek nitrátszennyeződésének problémái. A földalatti vizek nitrátos elszennyeződésének megelőzése ankét anyaga. Magyar Hidrológiai Társaság kiadványa. Bp. 1983. 7-21. [2] Balogh K.-Hajduné Molnár K.: Homokok-homokkövek. In Balogh K.: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó, Bp. 1991. 102-157. [3J Csalagovits /.: Az arzénes rétegvizek ismert és lehetséges elterjedése a településeken mért legnagyobb As-tartalom alapján. A MÁFI Évi Jelenlése az 1992-1993. évről 1. Bp. 1996. Térképi melléklet 2. [4] Fodor T.-né-Kleb B.: Magyarország mérnökgeológiai áttekintése. A MÁFI alkalmi kiadványa. Bp. 1986. [51 Hámor G.-Jámbor Á.: A magyarországi középső-miocén. Földtani Közlöny, 101. 2-3. 1971. 91-102. [6] Hobot J.-Dudás J.: A Kisalföldi medence fiatal üledékeinek szerkezete regionális geoelektromos mérések alapján. Geophysical Transactions 1994 ELGI. 39. 2-3. 1995. 115-137. [7] Jámbor Á.-Bérczi 1.: Durvatörmelékes kőzetek. In Balogh K.: Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó. Bp. 1991. 73-101. [8] Juhász J.: Hidrogcológia. Akadémiai Kiadó. Bp. 1976. [9[ Károlyi Z: A vízi utak és a vízi közlekedés kölcsönhatásai. Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése, Székesfehérvár, 1991. pótkötet. Magyar Hidrológiai Társaság kiadványa, 1991. Bp. 39^t4. [10] Nagyné Gellai Á.: Oligocén foraminiferák Dorog környékéről. A MÁFI Évkönyve. LV. 3. 1973. 419^495. [111 Öllős G.: Szennyvíztisztító-telepek üzemeltetése I—II- Akadémiai Kiadó, Bp. 1994-1995. [ 12] Révész l.-Szabáné Drubina M. et al.: A vízi ülepedésű pélitek. In Balogh K . Szedimentológia II. Akadémiai Kiadó. Bp. 1991. 181-227. [13[ Scharek P.: Alluvial Plains. A Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Állami Földtani Intézet közös előadóülésén elhangzott 1997. november 17-én. Sajtó alatt. [141 Siposs Z: Földtani formációk vízföldtani jellemzése. Oligocén formációk. MÁFI Adattár. Ter. 14532. Kézirat. Bp. 1985. [15J Ubell K.: A folyó- és talajvíz összefüggése a Duna mentén. Hidrológiai Közlöny, 44. 5. 1964. 193-200. [16] Vágás /.: Káros volt-e a múlt századbeli Tisza-szabályozás? Hidrológiai Tájékoztató, 1988. április, 51-53. [17] Vitális Gy.: A Dunazug-hegység hévvízeinek vízföldtana és természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesítő. XXXI. I. 1982. 67-81. [18] Vitális S.: Duna jobb parti terraszok Dunaalmás-Esztergom között. Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentései az 1933-35 évekről, IV. 1565-1582. [19] Völgyesi /.: A Szigetköz és környezetének szivárgás hidraulikai modellje. A Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztályának előadóülésén elhangzott 1997. október 21-én. Sajtó alatt. 38