Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Hrenkó Pál: Erdélyi József folyósebesség mérése a pozsonyi hajóhídnál

forgatott rendszerűvé, mely ásványvizet tartalmaz ugyan, de a víz gyógyászati hasznosítása nem elsőrendű és gazdaságosan üzemeltethető. A leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy a fürdők gondjaik­nak megoldására önmaguk képtelenek. A 121/1996. Korm. rendelet végrehajtása a fürdők biztonságos vízminőségét, víz­takarékos üzemét csak a vízforgató berendezések beépítése eredményezheti. Ennek érdekében társadalmi összefogás szük­séges. Csak így őrizhető meg a fürdők jótékony funkciója, ide­genforgalmi vonzereje. Pup Vilmos Magyar Fürdőszövetség Műszaki Szakbizottság elnöke TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK Erdélyi József folyósebesség-mérése a pozsonyi hajóhídnál HRENKÓ PÁL A bemutatott kéziratos térképen nem a szokásos térképszéli díszítőrajzot látjuk, hanem gondosan megrajzolt mérési jelenetet, hidrometriai dokumentumot. A térkép címe: „Quer Profile der Donau bei Presburg in den im Situation Plane angezeigten 4 Puncten samt Geschwindigkeit Messung" (Duna­keresztmetszetek Pozsonynál a helyszíni térkép által mutatott négy szelvényben sebességméréssel.). Alul a Duna pozsonyi szakaszának vázlata a mérőhelyek négy szelvényének jelölésé­vel. A középső (III.) a pozsonyi hajóhídnál (Schiff Brücke) volt. A lap felső részeit a mérési adatokkal kiegészített meder­keresztmetszeti rajzok töltik ki, a mérés leírása és a betűjelek magyarázata a jobb szélen olvasható. A térkép igazi becsét a mérési jelenet rajza adja. A vízmérő csizmában, kiskabátban, fején kalappal áll a pozsonyi új hajóhí­don (jobb szélen). Erősen tartja a hajó orrához illesztett mérőru­dat, amelynek a víz sodrása ellenében függőlegesben tartását csónakban fekvő segédmunkás biztosítja. A rúd alján a vízben van a sebességmérő, a W-betűvel jelölt Woltman-számy (Wolt­manische Flügel). A rúdhoz erősített gyűrűkben a futó zsinórral emelgetve működteti a mérnök. Reinhard Woltman forgóműves műszeréről, illetve annak Huszár Mátyás által módosított példányáról lehet szó. Régies típusú, egy fogaskerékkel működik, alsó peremhuzalja nem ívelt, viszont a mérés rúddal folyik, nem kötéllel, amit Huszár Mátyás korábban javasolt. A térkép ismertetését nem találtam, feltehetően feldolgozat­lan. Pedig fontos lehet, mert kapcsolódhat Huszár Mátyás tudományos és technikatörténeti tevékenységéhez. Ugyanis Bendefy László szerint „ 1831. ápr. 28-án jelenti Keczkés Károly, hogy a Huszár Mátyás által tervezett hydrometrikus szárnyat megvizsgálta, kipróbálta és igen jónak találta" (Szintezési munkálatok Magyarországon, Bp. 1958. 98.). Fejér László még tovább ment alapvető művében: „Az idő mégis elégtételt adott Huszárnak... feltehetőleg Franz C. Hau­ranth pesti műszerésszel - elkészíttette a Woltman-szárny általa javított példányát, melynek költsége 32 forint 39 krajcárra rúgott" (Vízügyi történeti füzetek 13. 1986. 27-28.). Huszár műszere tehát létezett, a főigazgatóság csináltatta meg és próbáltatta ki. Ugyanez a főigazgatóság készíttette a térképet is. Mivel még a Keczkés-féle próbamérés (1831. ápr. 28.) és az Erdélyi-térkép kelte (1831) is megegyezik, kézenfekvő, hogy a vízmérő a szóban forgó próbamérést dokumentálta térképén. A vízmérő Erdélyi József (Tolna, 1776. aug. 28. - Pest, 1850. nov. 19.) földmérő és vízépítőmérnök. Oklevelét 1800-ban kapta a pesti egyetem mérnökképző intézetében (Institutum Geometrico Hydrotechnicum). Kezdettől fogva a Vízi és Építészeti Főigazgatóság alkalmazásában állt. Első térképe 1804-ből még másolat a Felső-tiszai sóútról. A Fiumei Kor­mányzóságon mémöksegéd, a Zágrábi kerületben Varasdon egy évtizedig már vezetőmérnök. A Szávától helyezték a Dunához. A Pozsonyi-kerület igazgatómérnökének nevezték ki. Itt készítette a bemutatott térképet. Pozsony vármegye táblabírája lett. Másfél évtizeden át főként a Dunát mérte. Utoljára 1836­ban nézett szintezőműszerébe Magyarfalván a Morva folyónál. 1837-ben nyugalomba ment. Hydrotechnikai jegyzetek című művét 1840-ben adta ki. Fiához, Trencsén vármegye főor­vosához költözött. Végül Pestre jött, eredeti Verebélyi családi nevére tért át, ugyanis az Erdélyi név atyja nevelőapjáról maradt rá. Mintegy 30 vízrajzi térképe között számunkra a bemutatott lap különösen értékes, de a jeles királyi hígász életműve ennél többre érdemes. Az ábrát lásd a 26. oldalon! 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom