Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Hrenkó Pál: Erdélyi József folyósebesség mérése a pozsonyi hajóhídnál

forgatott rendszerűvé, mely ásványvizet tartalmaz ugyan, de a víz gyógyászati hasznosítása nem elsőrendű és gazdaságosan üzemeltethető. A leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy a fürdők gondjaiknak megoldására önmaguk képtelenek. A 121/1996. Korm. rendelet végrehajtása a fürdők biztonságos vízminőségét, víztakarékos üzemét csak a vízforgató berendezések beépítése eredményezheti. Ennek érdekében társadalmi összefogás szükséges. Csak így őrizhető meg a fürdők jótékony funkciója, idegenforgalmi vonzereje. Pup Vilmos Magyar Fürdőszövetség Műszaki Szakbizottság elnöke TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK Erdélyi József folyósebesség-mérése a pozsonyi hajóhídnál HRENKÓ PÁL A bemutatott kéziratos térképen nem a szokásos térképszéli díszítőrajzot látjuk, hanem gondosan megrajzolt mérési jelenetet, hidrometriai dokumentumot. A térkép címe: „Quer Profile der Donau bei Presburg in den im Situation Plane angezeigten 4 Puncten samt Geschwindigkeit Messung" (Dunakeresztmetszetek Pozsonynál a helyszíni térkép által mutatott négy szelvényben sebességméréssel.). Alul a Duna pozsonyi szakaszának vázlata a mérőhelyek négy szelvényének jelölésével. A középső (III.) a pozsonyi hajóhídnál (Schiff Brücke) volt. A lap felső részeit a mérési adatokkal kiegészített mederkeresztmetszeti rajzok töltik ki, a mérés leírása és a betűjelek magyarázata a jobb szélen olvasható. A térkép igazi becsét a mérési jelenet rajza adja. A vízmérő csizmában, kiskabátban, fején kalappal áll a pozsonyi új hajóhídon (jobb szélen). Erősen tartja a hajó orrához illesztett mérőrudat, amelynek a víz sodrása ellenében függőlegesben tartását csónakban fekvő segédmunkás biztosítja. A rúd alján a vízben van a sebességmérő, a W-betűvel jelölt Woltman-számy (Woltmanische Flügel). A rúdhoz erősített gyűrűkben a futó zsinórral emelgetve működteti a mérnök. Reinhard Woltman forgóműves műszeréről, illetve annak Huszár Mátyás által módosított példányáról lehet szó. Régies típusú, egy fogaskerékkel működik, alsó peremhuzalja nem ívelt, viszont a mérés rúddal folyik, nem kötéllel, amit Huszár Mátyás korábban javasolt. A térkép ismertetését nem találtam, feltehetően feldolgozatlan. Pedig fontos lehet, mert kapcsolódhat Huszár Mátyás tudományos és technikatörténeti tevékenységéhez. Ugyanis Bendefy László szerint „ 1831. ápr. 28-án jelenti Keczkés Károly, hogy a Huszár Mátyás által tervezett hydrometrikus szárnyat megvizsgálta, kipróbálta és igen jónak találta" (Szintezési munkálatok Magyarországon, Bp. 1958. 98.). Fejér László még tovább ment alapvető művében: „Az idő mégis elégtételt adott Huszárnak... feltehetőleg Franz C. Hauranth pesti műszerésszel - elkészíttette a Woltman-szárny általa javított példányát, melynek költsége 32 forint 39 krajcárra rúgott" (Vízügyi történeti füzetek 13. 1986. 27-28.). Huszár műszere tehát létezett, a főigazgatóság csináltatta meg és próbáltatta ki. Ugyanez a főigazgatóság készíttette a térképet is. Mivel még a Keczkés-féle próbamérés (1831. ápr. 28.) és az Erdélyi-térkép kelte (1831) is megegyezik, kézenfekvő, hogy a vízmérő a szóban forgó próbamérést dokumentálta térképén. A vízmérő Erdélyi József (Tolna, 1776. aug. 28. - Pest, 1850. nov. 19.) földmérő és vízépítőmérnök. Oklevelét 1800-ban kapta a pesti egyetem mérnökképző intézetében (Institutum Geometrico Hydrotechnicum). Kezdettől fogva a Vízi és Építészeti Főigazgatóság alkalmazásában állt. Első térképe 1804-ből még másolat a Felső-tiszai sóútról. A Fiumei Kormányzóságon mémöksegéd, a Zágrábi kerületben Varasdon egy évtizedig már vezetőmérnök. A Szávától helyezték a Dunához. A Pozsonyi-kerület igazgatómérnökének nevezték ki. Itt készítette a bemutatott térképet. Pozsony vármegye táblabírája lett. Másfél évtizeden át főként a Dunát mérte. Utoljára 1836ban nézett szintezőműszerébe Magyarfalván a Morva folyónál. 1837-ben nyugalomba ment. Hydrotechnikai jegyzetek című művét 1840-ben adta ki. Fiához, Trencsén vármegye főorvosához költözött. Végül Pestre jött, eredeti Verebélyi családi nevére tért át, ugyanis az Erdélyi név atyja nevelőapjáról maradt rá. Mintegy 30 vízrajzi térképe között számunkra a bemutatott lap különösen értékes, de a jeles királyi hígász életműve ennél többre érdemes. Az ábrát lásd a 26. oldalon! 25