Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - KÖSZÖNTÉS - Dr. Vitális György: A 125 éves Magyar Földrajzi Társaság köszöntése

A 125 éves Magyar Földrajzi Társaság köszöntése* Tisztelt Elnökség, Tisztelt Ünnepi Közönség! A Magyar Hidrológiai Társaság elnöke, Starosolszky Ödön dr. felkérésére és megbízására a 45 évvel fiatalabb, az idén 80 éves Magyar Hidrológiai Társaság részéről tisztelettel és szeretettel köszöntöm az idősebb testvért, a 125 éves Magyar Földrajzi Társaságot és a jelenlevő ünneplő gyülekezetet. Nagy időkre és nagy idők tanúira emlékeztet a mai ünnep és amikor a vízzel sokoldalúan foglalkozó magyar hidrológus szakembereket összefogó Magyar Hidrológiai Társaság részéről ebben az ünnepi órában abban a megtiszteltetésben lehet részem, hogy az Önök társaságát köszönthetem, akkor elsősorban azoknak a geográfusoknak, illetve a geográfiát művelőknek a személyiségét kívánom néhány mondatban feleleveníteni, akik részint mint korunk legkiválóbb szakemberei, részint mint a Magyar Földrajzi Társaság érdemes tagjai a felszíni vizekre vonatkozó megfigyeléseik közzétételével maradandót alkottak. A geográfus - a hidrológiával foglalkozók számára is jó alapés összehasonlító adatokat szolgáltatva - nem hagyhatja figyelmen kívül a Föld felszínét behálózó vízfolyásokat és a mélyedésekben helyet foglaló tavakat, tengereket. így említem meg Fényes Elek (1807-1876) munkásságát, aki a „Magyarország leírása I. rész Magyarország általánosan" (Pest, 1847) a „Vizek" címszó alatt (pp. 11-16) ír a tengerről, a tavakról, mocsárok és lápokról, a folyó vizekről, valamint a csatornákról, érzékeltetve a 150 évvel ezelőtti hazai vizek állapotát. Hun fa Ivy János (1820-1888) „A Magyar Birodalom természeti viszonyainak leírása" Harmadik kötet (Pest, 1865) IV. szakasz „A magyar birodalom vízrajzi viszonyai" című I. fejezetében részletesen leírja a források (pp. 142-170), II. fejezetében a folyóvizek (pp. 170-489), III. fejezetében a tavak és mocsárok (pp. 489-496) helyzetére vonatkozó, máig is eredményesen hasznosítható ismereteket. Fénylő üstökösként emelkedik ki a kutatók sorából id. Lóczy Lajos (1849-1920), akinek hidrológiai munkásságáról a Hidrológiai Tájékoztató 1995. októberi számában szóltam. „A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" teszik fel a koronát hazai hidrológiai tevékenységére és nem kevésbé jelentősek „A khinai birodalom folyói és tavai" című írásában közzétett kelet-ázsiai megfigyelései. Stein Aurél (1862-1943) saját tapasztalatai alapján vitatta Belső-Ázsia kiszáradásának kérdését, a Lop-nor tó problémáját. Cholnoky Jcnő( 1870-1950) először a Műegyetem vízépítési tanszéke tanársegédje, majd id. Lóczy Lajos ajánlására Kínába ment, ahol tanulmányozta a Kínai-alföld nagy folyóinak deltavidékét, felderítette a Sárga-folyó és a Jangce mederváltozásainak okait, körülményeit, feldolgozta a deltavidékek hidrográfiáját. Naplójában sok vízépítményt ábrázolt. Itthon id. Lóczy Lajos asszistenseként résztvesz a Balaton tudományos vizsgálatában és tanulmányozásában. A „Magyar föld magyar faj - Magyar földrajz - Magyarország tájrajza" I. kötetében közzétett „A magyar éghajlat és a folyók vízjárása" (pp. 343370) című írása is tanúsítja a téma iránti elkötelezettségét. Gr. Teleki Pál (1879-1941) a „Magyar föld magyar faj Magyar földrajz - A magyar munka földrajza" című Princz Gyulával együtt írt II. kötetében „Az országnak vízzel való ellátása" alfejezetében (pp. 115-140) többek között bemutatja az ország természeti vízellátásának jellegét, a hegyvidékek és lapályok forrásait, az alföldi artézi kutakat, a bányavizek, hévforrások, gyógyvizek helyzetét, ír a Duna és a Tisza szabályozásáról. „A magyar medencék állóvizei" című alfejezetben (pp. 141-155) többek között ír az eltűnt tengerekről, a mocsarakról, a Balaton eredetéről, a Fertő és a Hanyságról, az alföldi szikes tavakról. Princz Gyula (1882-1973) hidrológiai munkásságát többek között a „Magyar föld magyar faj - Magyar földrajz - Magyarország tájrajza" I. kötetében a „Folyóvizek hálózatának kialakulása" című fejezete (pp. 189-225) reprezentálja. A hazai geográfusok hidrológiai munkásságára vonatkozó, a teljességre való törekvés nélkül kiemelt néhány példa, önmagában is méltóképpen reprezentálja azt a nagyszabású tevékenységet, melynek eredményeire a Magyar Hidrológiai Társaság szakemberei is mind a múltban, mind a jelenben és várhatóan a jövőben is megbízhatóan támaszkodhatnak. Ezért igen nagy örömünkre szolgál, hogy a 125 éves Magyar Földrajzi Társaság szakgárdája a jövőben is odafigyel a víz földrajzára vonatkozó megfigyelések a Magyar Hidrológiai Társaság szakemberei számára is hasznosítható eredményeinek közzétételére. „A víz az élet"így szólt a Víz Világnapja egyik jelmondata. A vízzel, mint az élet vizével való foglalkozást mind a Magyar Földrajzi Társaság, mind a Magyar Hidrológiai Társaság a maga szakterületén a jövőben is vállvetve végzi és ehhez kívánunk ünneplő társegyesületünknek további eredményes munkálkodást. . Dr. Vitális György * Elhangzott a Magyar Földrajzi Társaság alapítása 125. évfordulója alkalmából rendezett konferencia ünnepélyes megnyitóján 1997. május 20-án a Magyar Tudományos Akadémián 3