Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - AJÁNLÁSOK - Modernizációs Charta 1997

csak összeszerelő üzemeket telepítenek hozzánk, amely szolgailag követi a kintről küldött gyártási sablont, akkor az marad egyetlen vonzerőnk, hogy nálunk kevesebb bért kell fizetni a munkásnak. Tehetség Nemzetközi versenyhelyzetben vagyunk. Eladható árut kell exportánunk, hogy olajat és rezet vásárolhassunk. Minőségi munkát kell végeznünk. Ezért társadalmi felelősségünk a tehetségek felkutatása, bátorítása, kibontakoztatása, eredményeik méltánylása. A tehetséggondozást állami feladattá kell nyilvánítanunk, ehhez a megfelelő kereteket kell biztosítani. De nem csak pénzről van szó. A tehetség szeret többet tanulni, jobbat alkotni. A magyar iskola jó voltát, nemes hagyományainak kontinuitását bizonyítja, hogy számunkhoz képest sok hazánkfia kapott Nobel-díjat, aratott sikert külföldön, alakította az emberiség kultúráját és történelmét. Fiaink-leányaink tudományos diákolimpiákról is hoznak aranyérmeket. Nemzetközi fölmérés ismerte el, hogy az 1970-es, 1980-as években a tizenéves magyar diákok természettudományos átlagtudása világelsők közt volt, messze előzve nálunk gazdagabb nyugati országokat. Nem szabad hagyni, hogy ma percemberkék tündöklése elhomályosítsa a tanítás és tanulás Magyarországon hagyo-mányos tiszteletét. A társadalom nem mindig öleli keblére a tehetséggel megáldott (megvert?) „nehéz embereket". A magyar Nobel-díjasok pályájuk ívét nem itthon írták le. A magyar társadalomnak is meg kell még tanulnia, hogy tűrje a másságot, „új idők dalait," gondolatok és ötletek szabad áradását, mert változó időben régi sablonok avultával - valamelyik új gondolat válik majd be. Az eredményt pedig észrevenni, becsülni, tisztelni kell. A magyar fiatalok közt ma is felbukkannak potenciális Nobel-díjasok. Ma is tart a legeredményesebbek kifelé áramlása. Nem anyagi jólét csábítja őket. Ok alkotni akarnak. Örülnek, ha odafigyelnek okos szavukra. Ezt odakünn megkapják. Amerikában a legvirágzóbb számítástechnikai vállalatok élén magyarok állnak, XXI. századba vezető tudományos programokat gondolnak ki és valósítanak meg. Tehetségeinktől nem irigyeljük a hazai biztató tekintetet, kézszorítást, dicséretet. Lelkes munkájukkal mi lehetnénk gazdagabbak. Magyarságtudat Történelmi múltunk ismeretében érthető, hogy a magyarságot sokirányú kulturális hatás érte, genetikailag is a legkevertebb népek egyike. Ez fokozott rátermettséggel, gazdag kreativitással járhat; adottságainkat tekintve emelt fővel nézhetünk körül. A lehetőséget valóra lehet váltanunk. Korszerű magyarságtudatot kell kialakítanunk, amely valós értékeinkre, az emberiség kultúrájához és jólétéhez való alkotó hozzájárulásunkra büszke. Ami a múltat azért tiszteli, mert maradandó értékek teremtésével járult hozzá a jelen kultúrához. Példaképek szükségesek, mert mozgósító erejük van. Megmutatják, miként lehet nyomorúságból kiutat találni, váratlanul nagyot alkotni. Példaképeink sorába a humán kultúra nagy alakjai (költők, művészek, államférfiak) mellé fel kell sorakoztatni azokat az elődeinket is, akik a tudomány és technika területén adtak örökbecsűt hazájuknak és az emberiségnek. Akikre jogosan lehetnénk büszkék, de akiket gyakran jobban ismernek a világban, mint idehaza. (Van olyan Pesten született Nobel-díjas tudós, akiről Németországban is, Angliában is utcát neveztek el, de szülővárosában nem. Van olyan Pesten született mérnök, akinek a nevét a Hold térképén, sőt a Mars térképén is megtaláljuk, de a budapesti térképen nem.) Vajon századunkat formáló, kultúrát és történelmet alakító természettudósaink bekerülnek-e a magyar iskolák történelem tankönyveibe is? Tudja-e egy iskolázott felnőtt vagy fiatal, kinek a nevéhez fűződik a golyóstoll és az áramvonal, az atomreaktor és a számítógép, a BASIC programozási nyelv és a WORD szövegszerkesztő? Ha a tudomány és az innováció itthon is megkapja azt a társadalmi megbecsülést, tiszteletet - és ezekből kifolyólag támogatást -, amit nyugaton vagy távol-keleten élvez, akkor lehetünk mi is igazán büszkék azokra, akik miatt a világ tiszteli a XX. századi magyar géniuszt Bartók Bélától Szent-Györgyi Albertig, Victor Vasa rely tői Neumann Jánosig. Majd ebből következik, hogy a fiatal lángelmék itthon is világítani fognak. Ez a befektetés minden magyar számára .kifizetődő üzlet," mert az áruk értékét manapság a beléjük épített tudás adja. Tömegtájékoztatás Nagy a tömegtájékoztatás felelőssége. Újságírónak és olvasónak idegen minták másolása helyett önállóan kell véleményt alkotniok, hiszen itt, Magyarországon dolgoznak. 1897-ben, most száz esztendeje fedezték fel fizikusok az elektront, ebből lett a rádió, fax, mobiltelefon, videokamera, globális televíziózás, átszabva századunk arculatát. Kiváló alkalom, hogy bemutassa a tudomány, innováció, gazdaság, kultúra és társadalom kapcsolatát. A matematikai, fizikai, kémiai, informatikai, innovációs világversenyeken kimagasló, aranyéremmel hazatérő diákokat legalább olyan szinten kell elismerni és megismertetni, mint a kalapácsvctőkct. A külföld által legelismertebb magyar tudósok itthon is megérdemelhetik a legmagasabb elismeréseket - akár külföldön dolgoznak, akár idehaza. Ez az elvárás az Akadémiára, kormányra vonatkozik - de a sajtóra, televízióra is. Történelmi évfordulókat ünnepiünk, Európába érkezésünk, majd európaivá válásunk évfordulóit. Mindenkit felhívunk: tiszteljünk meg olyan centeráriumokat is, mint 1998: Szilárd Leó (atomreaktor szabadalma, nukleáris leszerelés kezdeményezése); 1999: Békésy György (műszaki fejlesztéssel foglalkozott, orvosi Nobel-díjat kapott); 2000: Gábor Dénes (Tungsramban dolgozott, Angliában a hologramért Nobel-díj). Ezen évfordulók alkalmával iskoláktól, versenyektől tudományos társaságokon és pályázatokon át múzeumokig és televízióig megmutathatjuk a társadalomnak: egy népnél sem vagyunk alábbvalóbbak. Mindez jó reklámalkalom a megfelelő vállalatoknak, egyben a társadalmi tudat modernizálását szolgálja. Összehangolt társadalmi cselekvésre hívunk mindenkit egyéb irányú politikai meggyőződésétől és pártállásától függetlenül - a tanulás, tudomány és innováció társadalmi rangjának visszaállítása érdekében, felismervén, hogy ez a jövőben, de már a mai versenyhelyzetben is létérdekünk. A modernizáció nem csak pénzügyi, hanem elsősorban tudati kérdés. Minden tőlünk telhetőt meg kívánunk tenni azért, hogy a modernizáció a magyar nép széles rétegeinek tudatában megtörténjen. Ez védelmet nyújt a századvégi elidegenedés és borúlátás ellen. Ez teszi lehetővé, hogy magunkénak érezzük hazánkat és korunkat. Ez a tudatosan gyakorolt demokrácia útja. Ez az ország szellemi és anyagi fölemelkedésének feltétele. Ezer éve sikerült. Most is sikerülnie kell. Budapest, 1997. január 53