Hidrológiai tájékoztató, 1997
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Közép- és Dél-Itália ismertebb hévforrásai és üledékképző tevékenységük vizsgálata
A karbonátanyag kiválását elősegítő növényzeten túlmenően jelentős szerepet tulajdonítanak még az algáknak és a baktériumoknak. így az ágas-bogas kiválási formák mellett a mikrolemezes (laminás) és gömbös kiesapódási változatokat ezekkel hozzák összefüggésbe [5]. A mai hévforrástavakból (Collonella és Regina tavak) kifolyó vizeknél erőteljes mészkiválás tapasztalható. Campania nevezetes vulkánosságához (Vesuv) a fumarolák és szolfatárók mellett még számos hévforrás kapcsolódik. Ezek egy része a Nápolytól északra a Roccantonfini-i vulkáni körzetben található. Ismertebbek közé tartoznak a Terme di Suio-i hévforrások, amelyek 45 °C-sak, vizük alkalikus és H 2Sban gazdagok, továbbá a Ricardo-i Elelta és Glorisa források, amelyek 15-16 °C-os szénsavas, kalcium, nátrium-hidrogénkarbonátos típusúak, jelentős sótartalommal (12,300 mg/l). A Nápolyi-öböl körül fakadó hévforrások már a recens vulkánossággal állnak kapcsolatban. Nevezetes hévforrások vannak Agnano Termenél, ahol nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, szulfátos 20-95 °C-os vizek törnek fel, esetenként nagy oldott sótartalommal (1S ' ^0 mg/l), továbbá Pozzuolinál. Az öbölhöz tartozó szigetek ko/.ül Ischiánál a vulkánosságot kísérő gőz- gázfeltöltésekcn (szolfatárák, fumarolák) túlmenően több hévforrás is van (Lacco Ameno, Casamicciola, Porto d'Ischia). Ezek vízhőmérséklete 58-72 °C között ingadozik 3000-20 000 mg/l oldott sótartalommal. Kémiai összetételük alapján nátrium-kloridos típusúak. A sorrentói félszigeten is több hévforrás ismeretes (Terme di Soraio) posztvulkáni jelenségekkel együtt. Nápolytól kelet-délkeletre a Sele folyó völgyében fakadnak a Bagni Contursi-i és a Contursi Terme-'l hévforrások. Ezek vízhőmérséklete 23-42 °C között váltakozik és a kalcium, nátrium, szulfátos, hidrogén-karbonátos, szénsavas vizek csoportjába tartoznak. Campania legjelentősebb karbonátos forráslerakódásai ezek környezetében találhatók. Édesvízi mészkő előfordulások vannak: Pontecagnanótól északra Faiano és Filetta helységek környezetében, Contursi Termétől keletre és Bagni Contursinál, továbbá egykori hévforrás működését jelző mésszel cementált konglomerátum fordul elő Ebolinál, amely az autópálya bevágásaiban közvetlenül tanulmányozható. Az édesvízi mészkövekkel kapcsolatos vizsgálatok [3, 9, 10, 12] szerint a források karbonálképző tevékenységét a középső-pleisztocénig lehet visszavezetni. A karbonátanyag kisebb-nagyobb hévforrás tavakban halmozódott fel. A mészkő vékonyrétegzett, a rétegek vízszintesen települnek és hosszan követhetők. A Tanagro folyó jobb partján 25-30 m-es feltárásokban közvetlenül tanulmányozható a mészkő. A kutatások alapján különböző eredetű mészkőrétegeket lehet megkülönböztetni. így a megközelítően gomba alakú hajlított rétegzettségű stromatolilos kiválási formákat, amelyeket kék és zöld algák hoztak létre. Az in situ - helyhez kötött növényzetre kivált karbonátanyagot fitothermális formatípusként különítik cl. Továbbá az elhalt növényi maradványokra kicsapódott mészanyagot fitoklasztikus travertino féleségek csoportjába sorolják. Ezeken túlmenően megkülönböztetnek még szemcsés mészanyagot is (mészhomok), amelyek magja rendszerint többféle származású finom törmelék. Itáliában az előzőekben ismertetetteken túlmenően még számos hévforrás és ezekhez kapcsolódó forrásüledék található, amelyek ismertetésére a megszabott terjedelem nem ad lehetőséget. Ezért csak Toscana, Latium és Campania hévforrásairól és üledékképző tevékenységükről kívántunk áttekintést adni. IRODALOM [ I ] Boni C.-Colacicchi R.: I travertini della valle del Tronto. Mem. Soc. Geol. ttaliano, 1966. 5. 315-339. [2] Brancaccio L. el at.: Caratteri tessiturali e geochiinici dei travertini di Rocchetta a Voltumo (Molise) Boll. Soc. Geol. lt.. 105. 1986. 8. 265-277. [3] Buccino G. et at.: I travertini della bassa valle del Tanagro (Campania) studio geomorfologico, sedimentologico e geochimico. Boll. Soc. Geol. It., 97. 1978. 18. 617-646. [4] Camponeschi B. et al.: The marginal materials of the River Tiber valley Italy. Bulletin of Engineering Geology, 30. 1984. 353-356. [5] Chafetz H.-Folk R.: Travertines: Depositional Morphology and the Baeterially constructed constituents. Journal of Sedimentary Petrology, 54. 1984. 1. 289-316. [6] Cipriani N. et al.: I travertini di Rapolano terme. Mem. Soc. Geol. Italiano, 1972. 11. 31-46. [7] Cortesi C.-Leoni M.: Studio sedimentologico e geochimico del travertino di un sondaggio a Bagni di Tivoli. Periodico di Mineralogia, 1958. 27. 408-458. [8] Damiani A. V.-Moretti A.: Italian Thermal and Mineral Springs. XXIV. International Geological Congress. Mineral and Thermal Waters of the World. ..A". Europe. Praga, 1969. 19. 87-98. [9] D'Argenio G. et al.: 1 travertini di Pontecagnano (Campania) geomorfologia, sedimentologia geochimica. Boll. Soc. Geol. lt., 102. 1983. 11. 123-136. [10] Ferreri M.-Stanzione D.: Contributo alia conoscenza geochimica dei travertini Campani: travertini di Paestuin e della Valle del Tanagro (Salemo) Acc. Scienze Fis. e Mat. di Napoli, 1978. 45. 1-15. [11] Réti Zs.: A Közép-Mediterrán térség (Dél-Olaszország) fiatal vulkanizmusa. Általános Földtani Szemle, 24. 1989. 174-202. [12] Scheuer Gy.: A mediterrán országok legismertebb édesvízi mészkő előfordulásai és összehasonlításuk a hazai adottságokkal. Mérnökgeológiai Szemle. 40. 1992. 133-160. [13] Waring G. A.: Thermal Springs of the United States and other Countries of the World. A. Summery. Geol. Sur. Prof. Paper 492. 1965. 107-154. 36
