Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: 35 éves a Büki Gyógyfürdő

35 éves a Büki Gyógyfürdő A Balncotechnikai Szakosztály szaküléseit évente egy-két al­kalommal vidéki fürdőhelyeken rendezi azzal a céllal, hogy a szakemberek a helyszínen ismetjék meg az ásvány- és gyógyvíz hasznosításának formáit és lehetőségeit, továbbá feltárják a fürdő biztonságos üzemeltetésének feltételeit. Nemrég a 30 éves fürdőről emlékeztünk meg és most, 1997. május 21-én a 35 éves Büki Gyógyfürdő fejlődéséről kaptunk igen figyelemreméltó áttekintést. Ahhoz viszonyítva, hogy a fürdő nem nagy múltra tekint vissza, Nyugat-Magyarország leggyorsabban fejlődő balneológiai létesítménye, kielégítve leginkább a nyugati határszélen jelentkező külföldi vendégek igényeit. Az ünnepi ülést Németh István igazgató nyitotta meg, majd Akoshegyi György, a szakosztály elnöke az MHT nevében üdvözölte a megjelenteket. A meghirdetett program teljes egé­szében feltárta a meglevő problémákat, ugyanakkor a megoldá­sokra is rámutatott (1. kép). 35 éves a Büki Gyógyfürdő Balneotechnikai előadóülés 1. Dr Lorberer Árpád, V1TUKI Rt tud. fóm. Bükfürdő hévízbázisai és hasznosításuk tapasztalatai 2. Dr Turay Andrásné, ANT'SZ Vas m.-i intézete Vas megyei fürdők közegészségügyi helyzete 3. Dr KJopp Gábomé, OKI fóm A gyógyvíz hasznosítás vízminőségi kérdései 4. Pup Vilmos, BGYRT főmérnök A Büki Gyógyfürdő jelene és jövője Rekreációs Park próbaüzem bemutatása 1. kép. Az ünnepi előadóülés programja Először Lorberer Árpád tartotta meg előadását a fürdő és környékének földtani és hidrogeológiai viszonyairól. Kiemelte, hogy már több, mint 20 éve foglalkozik ezzel a területtel és hangsúlyozhatja, hogy a fürdő üzemeltetője már eddig is rend­kívül figyelemre méltó tevékenységet végzett a hévízkutatás­ban. A bükiek élen jártak a vízbázisvédelcmben, interferencia vizsgálatokat végeztek a termelő hévízkutak között, továbbá itt szabályozták először a hévíztermelést. Az előadó mondanivalóját számos térképpel, szelvénnyel és diagrammal egészítette ki. Felvázolta a paleozóos képződ­ményekben tárolt hévíz nyomásváltozását Öl bő, Rábasömjén és Bük körzetében és kimutatta, hogy Büknél szabályos nyomás­csökkenés figyelhető meg. Szerinte a kémiai komponensek idő­beni változásai a szerkezeti viszonyokkal kapcsolatosak. Úgy látta, hogy nyomásdepresszió alakult ki, s ennek következtében ­újabb feltárás esetén - csak tömény sós víz tárható fel. A fürdő vízbázisainak védelme érdekében a környéken a gázos kutak ter­melésbe állításáról a gáztermelők kötelesek a fürdőt tájékoztatni. Dr. Turay Andrásné a fürdőzés révén terjeszthető fertőzések láncfolyamatáról és típusairól, a fontosabb mikroorganizmu­sokról, a víz tisztaságának megóvásáról és a fertőzések megelőzéséről számolt be eddigi tapasztalatai alapján. Vas megyében jelenleg 23 fürdő 58 medencével működik, s ebből a 38 töltő-ürítő rendszerű medence vizének több, mint a fele kifogásolt, míg a 20 forgatóval működő 72%-a megfelelt és 28%-a ugyancsak kifogásolható volt. Dr. Klopp Gábomé előadásában a gyógyvízhasznosítás vízminőségi kérdéseivel foglalkozott. Először a szakmai körök­ben is igen gyakran előforduló téves fogalmakat tisztázta. Közülük kiemelte az ásvány- és a gyógyvíz definícióját, s erre építette fel előadásának további részét. A jelenleg ismert és bal­neotcrápiával gyógyítható 11 kórforma ismertetése mellett néhány komponens élettani szerepét is felvázolta. Az 1993. évi adatok szerint az országban akkor 115 fürdőhöz 282 hévízkút és 1100 medence tartozott, amelynek kb. 30%-a visszaforgatóval rendelkezett. Ez a szám azért is ilyen kicsi, mivel az előadó szerint visszaforgatni a hévizet és fertőtleníteni hagyományos módon csak ivóvízminőségű vizet lehet. Ennek ellenérc nemrég a Rudas fürdő úszómedencéjében kísérleti célból diatómás szűrővel próbálkoztak. Az egyszerű termális víz természetesen forgatható és fertőtlenítésére ózont, UV-t, UV-t és ózont, bizonyos esetekben klór-dioxidot is lehet használni. Ezenkívül alkalmazzák még az ezüstöt, a hidrogén-peroxidot és még sok egyéb fertőtlenítőszert. Az ünnepi ülés befejező előadását Pup Vilmos, a Büki Gyógyfürdő főmérnökétől hallottuk. Az előadás első részében az utolsó 20 év eseményeiről kaptunk egy-egy dia bemutatásán keresztül áttekintést. Láthattuk az 1978. és az 1982. évi állapo­tokat, s emellett helyszínrajz tüntette fel a jelenlegi hévizkutakat a tervezett 5. sz. hévízkút helyével. Rendkívül tanulságos volt az 1976-1996 közötti időszak vendégforgalmát bemutató diagram. A gyógyfürdő jelenleg 17 működő medencéje 4000 m' víztérfo­gattal rendelkezik és a napi engedélyezett forgalma 6500 fő, leg­nagyobb egyidejű terhelhetősége 4000 fő. Ezután az előadó az utolsó 5 év eredményeit vázolta fel. A rendkívül impozáns, a legkényesebb igényeket is kielégítő „Rekreációs Park"-ot 1996. június 21-én dr. Szele Ferenc pol­gármester és dr. Katona Béla, az OIB elnöke avatta fel. A gyógyfürdő 14 ha-os területéből 1,7 ha-t foglal el a Park, a „fürdő a fürdőben", ahol egyidejűleg 500 fő kényelmesen pihen­het, napozhat (2. kép). A nagyigényű vendégkör részére kialakí­tott fürdő vonzó ereje a négylevclű lóhere alakú medencecso­port 4 önálló feszített víztükrű medencéje. A medencék 110 és 134 m J-csck, átlagmélységük 1,2 m. Két-két medence üzemel egy rendszerről, s a padlócsatomás bevezetésű medencék tápvizét a Bük 4. sz. hévízkút elismert ásványvize szolgáltatja gáz- és vastalanítón keresztül. Az ÁNTSZ csak ritkán kifogá­solta a víz minőségét, de még ennek sem lett volna szabad elő­fordulni, hiszen minden medencéhez 2-2 előfürdést szolgáló „vandáibiztos" zuhanyzó tartozik. Különlegessége még ennek az együttesnek, hogy a medencékbe rámpa és lépcső vezet be. A másik jelentős létesítmény a 221 m 2 összes alapterületű szaunakomplexum, amelyben 2x8 fős, különböző hőmérsékletű szaunakabin, továbbá szolárium, masszázs helyiség, pihenő­terek, szociális helyiségek találhatók (3. kép). Az épület egyik részén a medencecsarnok közepén egy 9 m'-es merülő medence, 16 °C hőmérsékletű vízzel, vízforgatóval és fertőtlenítő beren­dezéssel, víz alatti világítással és levegő befúvással rendelkezik. A téli időszakban a szauna a fedett fürdő vendégkörét látja el. A Gyógyfürdő sík területéből emelkedik ki a Rekreációs Park központi medencecsoportja. A napozó teraszokat a rálátás miatt ugyancsak a víztükör szintjéig emelték meg. Az 520 ágyból 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom