Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Kovács Sándor: Beszámoló a "Kettős rendeltetésű (vízelvezető és öntöző) rendszerekről" című konferenciáról

II. díj - Jakus Eszter (YMMF): „A Bősi Vízlépcsővel kapcsolatos környezetvédelmi problémák a vízellátási témakör előtérbe helyezésével." A tanulmány kihalt szemléletet tükröz, miszerint manapság a vízgazdálkodásról sokan beszélnek, de annak tartalma lényegesen szűkebb a klasszikus és hiányolt átfogó gondolkodásmódnál. Kiemelkedő a hallgató széles körű feltáró munkája, még akkor is, ha helyzeti előnyéből fakadóan ezt könnyebben tehette meg. A dolgozat felépítése, tartalma, szövegezése, stílusa semmi kívánnivalót nem hagy maga után. A kiemelkedő gondosságú munkát, sokéves tapasztalatú mérnök is megirigyelhetné, tanulhatna belőle. II. díj - Mészáros Gábor-Havasi Edina (JPTE-PMMF- Pécs): „Pécs 2-es zóna hidraulikai vizsgálata, különös tekintettel a Tettye-forrás vizének hasznosítására." A gondos külalakú dolgozat komoly szakismeretet tükröz, kiemelésre méltó a számítástechnika magas szintű ismerete és alkalmazása, az Autocad-bcn készült hidraulikai vázlatrajzok. Javasoljuk a pályázónak a BME-n kifejlesztett Cross módszeren alapuló SD252 programnál sokkal korszerűbb és hatékonyabb, a Fővárosi Vízműveknél kifejlesztett Almássy-Budavári-Vajna módszeren alapuló hálózatmodellező rendszert, amely on line (az üzemelő hálózatról vett pillanatnyi valós ismert csomóponti nyomás, vízmennyiség és mérceszint) adatok alapján határozza meg a hálózati viszonyokat. III. díj - Baán Csaba (JPTE-PMMF - Baja): „Kecskeméti regionális komposztálómű tervezése." A szakdolgozat óriási teljesítményt fog át, ezt hűen tükrözi a tartalomjegyzék. Az alkotómunka megjelenik a dolgozatban, láthatóan élvezve a téma kibontását. Példaértékű lehet a dolgozat sok szakember számára. III. díj - Hcrmel Emil (YMMF): „Bp. III. ker., Szt. István u. szennyvízcsatornázásának kiviteli terve. Bp. III. Észak-Buda általános csatornázási tervének ellenőrzése." A pályázó Észak-Buda általános csatornázási tervének ellenőrzése során az átlagosnál bonyolultabb feladatot oldott meg a gazdasági, műszaki, várospolitikai célok változásaiból adódó koncepció módosulások miatt. A kiviteli tervezési feladat is a szokásosnál nagyobb felkészültséget igényelt. A pályázó a dolgozatát magas színvonalon, körültekintéssel, kiemelkedő gondolkodásmódot tükrözően készítette. A szöveges és rajzos részek áttekinthetőek, kiállításuk dicséretes. III. díj- Tamás Enikő (JPTE-PMMF-Baja): „A DunaújvárosMohács közötti Duna-szakasz lebegtetett hordalékjárásának vizsgálata." A jelölt kiválóan foglalta össze a vízfolyások hordalék viszonyainak leírására kialakult módszerek elméletét és gyakorlati tapasztalatait. Széleskörűen összegyűjtötte, feldolgozta és kiértékelte a Duna Dunaújváros, Fájsz, Baja és Mohács mérőszelvényeinek lebegtetett hordalékmérési adatait. Következtetései egyértelműek és világosak. Ennek lényege, hogy a kezdetleges és ritka, nem egyöntetű adatok alapján a szabályozó művek és a Sió torkolati műtárgy mederre gyakorolt hatását nem lehet kimutatni! Dicséret: - Heit Edit (JPTE-PMMF - Pécs) - Klein Gábor (YMMF) - Ködöböcz Attila (YMMF) - Zakar Melinda Julianna (JPTE-PMMF - Baja) Gily énné Salamin Zsuzsa dr. - dr. Wisnovszky Iván Beszámoló a „Kettős rendeltetésű (vízelvezető és öntöző) rendszerekről" című konferenciáról Szolnok, 1997. március 11. Az utóbbi évek hagyományaihoz híven a Víz Világnapja rendezvénysorozat alkalmából ez évben is jelentős létszámú hallgatóság jelenlétében a Magyar Hidrológiai Társaság Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya és Szolnoki Területi Szervezete a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériummal és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal együttműködve konferenciát szervezett Szolnokon. A konferencia az Alföld öntözővíz-ellátásában, a vízelvezetésben nagy szerepet játszó kettős rendeltetésű (öntöző és vízelvezető) rendszerek működését taglalta, amely esetenként érzékenyen érinti a helyi mezőgazdasági gazdálkodókat, és meghatározó feladatokat ad a területen tevékenykedő vízügyi igazgatóságoknak. Megnyitó előadásában, dr. Nagy István, a KÖTIVIZIG igazgatója rövid történeti áttekintés keretében vázolta fel azt a szakmai vitát, amely az egyes rendszerek hasznosíthatóságát tárgyalja. Felhívta a figyelmet, hogy előtérbe kell helyezni a térségben gazdálkodók számára legfontosabb, leggazdaságosabb rendszerek üzemeltetését, az igények minél teljesebb kielégítését. „A kettős rendeltetésű rendszerek vizsgálatának jelentősége napjainkban" címmel Vaszilievits György, az OVF osztályvezetője tartott előadást. Számokkal illusztrálta a belvíz-, az öntöző- és a kettős működésű csatornahálózat hosszát, sűrűségét. A belvízcsatornák sűrűsége lényegesen nagyobb, mint az öntözőcsatomáké, ezért a belvízcsatornákon a vizet könnyebb eljuttatni a felhasználókhoz. A belvízcsatornák viszont mélyvezetésűek, ezért a vízszennyezés is fokozottabb tud lenni. A kettős rendszerű csatornák üzemképessége magasabb, viszont területi sűrűségük kisebb, mint az egyszerű belvízcsatornáké. Az előadó kitért az állami szerepvállalás csökkenésével jelentkező problémákra, a költségvállalás, az érdekeltség, valamint a közös teherviselés arányára. A következő előadást Rónay István (ADUVÍZIG) tartotta „Bclvízmentesítési problémák a Duna-völgyi kettős rendeltetésű rendszerben" címmel. A kettős működésű csatornákat a kényszer szülte még az 1900-as évek kezdetén. Bemutatta a Kiskunsági-főcsatornát, amely 100 km hosszban vezeti a vizet. Az évek során halászati, horgászati igények jelentkeztek, a haltelepítéssel a csatornát szakaszolni kellett. A csatornában a legnagyobb probléma nem a belvíz, hanem az öntözés ideje alatt jelentkezik. A növényzet miatt a csatorna vízszállító képessége 20-60%-ra csökkent. Dunai árhullámok során, a csapadéktevékenység idején az öntözés lecsökken, leáll a vízbetáplálás a csatornába. Az árhullám levonulását követően egy hónapra van 42