Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Raum László (szerk.): "A víz és a vízi környezetvédelem a Kárpát-medencében" kongresszus ajánlásai

A víz és a vízi környezetvédelem a Kárpát-medencében kongresszus ajánlásai A Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében 1996. október 15-18. között Egerben megtartott kongresszuson a Kárpát-medence országaiból érkezett szakemberek plenáris üléseken és az alábbi szekciókban tárgyalták meg az egységes vízrendszert alkotó Kárpát-medence felszíni és felszín alatti vizeinek jelenlegi helyzetét és a szükséges fejlesztési kérdéseket: 1. felszíni vizek, 2. vízi közművek, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -elhelyezés, 3. települések vízi környezetvédelme, 4. ásvány- és gyógyvizek, gyógyfürdők, gyógyhelyek. A kongresszus résztvevői az elhangzott előadások és az azokat követő élénk vita után egyhangúan az alábbi ajánlásokat hozták a Kárpát-medence vizeinek és vízi környezetének védelme tárgyában. A kongresszus ajánlásait a kongresszust rendező Magyar Hidrológiai Társaság megküldi minden kárpátmedencei ország érintett kormányzati szervcinek és szakmai szervezetének, kérve, hogy az ajánlásokat fogadják el, és a javasolt közös munkákat állami szinten indítsák el. A kongresszus résztvevői megállapították, hogy az első alkalommal, 1994-ben rendezett első Kárpát-medence vizeivel foglalkozó kongresszuson elfogadott azon ajánlás, miszerint kétévenként célszerű e témakörben kongresszust rendezni, helyes volt. A mostani kongresszuson ismertetésre került új eredmények és megfogalmazott további feladatok együttes végrehajtása továbbra is szükségessé és célszerűvé teszi a hasonló kongresszusok kétévenkénti megrendezését. A Kárpát-medence vízgazdálkodási, vízvédelmi problémáit továbbra is a Helsinki konvencióra (1992) és a Duna konvencióra (1994) alapozva kell megoldani. A Kárpát-medence vízháztartás szempontjából egységes régiót alkot, az ezzel összefüggő feladatokat helyi, országos, illetve regionális szinten is integrált módon kell végezni a kétoldalú vízügyi együttműködések keretében. A kongresszus résztvevőinek meggyőződése, hogy a Kárpátmedence országai közötti vízgazdálkodási egyezmények megkötése kedvezően befolyásolja a különböző országokban dolgozó szakemberek együttműködését és az országokat érintő vízgazdálkodási jellegű közös projektek kezdeményezését és megvalósulását. 1. szekció A nemzetközi folyókutatási expedíciókat a jövőben is követendő gyakorlatnak ajánljuk. A helyi médiumokban kezdeményezni kellene a vízminőségi állapotról szóló, illetve erre vonatkozó tájékoztatást. Kormányszinten rendezni kellene a kárelhárítás gyakorlatában Magyarországon ma létező ellentmondásokat. Felülvizsgálatra szorul az erre vonatkozó 2/1993. KHVM-KTM együttes rendelet, különös tekintettel a környezetvédelmi szervezet közeli átalakítására. Az évek óta tapasztalt nyári vízminőség romlást a Tisza felső szakaszán, hossz-szelvény vizsgálatokkal kellene feltárni - az érintett országok szakmai szerveinek, összehangolt módon - és a megoldásra módot találni. 2. szekció A szennyvíz-, szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének egyik biztosítéka az adott tájegységen belül a biológiai tesztvizsgálat és a parcellás előkísérlet bevezetése legyen. Mihamarabb jöjjön létre a KHVM-KTM szakmai egyeztetés. egy közös rendelet megalkotására, amely az iszapelhelyezés kérdésével foglalkozik. A jelenleg érvényben levő jogszabályok korszerűsítése a mai követelményeknek és igényeknek megfelelően történjék meg, az iszapelhelyezéssel kapcsolatban. Az iszapelhelyezés után meg kell oldani a több évi utóhatás vizsgálatot. Az egyes iszapártalmatlanítási eljárásokat olyan szempontból vizsgáljuk, hogy mennyire ad végleges és megnyugtató megoldást. Az iszapelhelyezés esetén a mezőgazdaság is az iszap szárazanyag tartalmával számoljon, ne a nedves iszapmennyiséggel. 3. szekció A felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelmére sokkal több figyelmet kell fordítani, amit az is indokol, hogy a szennyezés feltárása és elhárítása sokkal nehezebb, mint a felszíni vizek esetében. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk a felszín alatü vizek védelmét szolgáló jogi szabályozás mielőbbi kiadását. A sokparaméteres felszín alatti vízmozgások és szennyezésterjedések vizsgálatára célszerű számítógépes térinformatikai módszereket alkalmazni. A környezet bárminemű igénybevételekor számítani kell a különböző egyensúlyi folyamatok megváltozására, ezek közül a felszín alatti vízrendszerek egyensúlyi problémái az ivóvízellátás jövőbeni megoldása szempontjából kiemelt jelentőségűek. A meglevő, nem megfelelő természetes és műszaki védelemmel bíró kommunális hulladéklerakók „időzített környezeti bombák". Felszámolásuk a gazdasági lehetőségek függvényében indokolt. Újak létesítésénél felvetődő mőszaki problémák komplett megközelítése indokolt. 4. szekció A fenol- és aromás szénhidrogén származékok jelenléte a hévizekben további vizsgálatokat igényel. A hévízkincs szükségesnél nagyobb mértékű felhasználásának csökkentésére, c vízkincs és a környezet védelme érdekében elő kellene segíteni - pl. központi támogatással - a használt hévíz hőjének hasznosítását hőszivattyús berendezéssel, pl. fűtésre. A csak fűtésre használt hévíz felhasználásánál a kútban elhelyezett hőcserélővel, víz kivétele nélkül célszerű a feladatot megoldani. Fontos és sürgető feladat az ásvány- és gyógyvíz forrásfoglalások, kutak közvetlen környezetének rehabilitálása; a vizek mennyiségi és minőségi védelmére a védőterületek kijelölése; a védőterületeken belüli tevékenységek korlátozása, és ennek hatósági ellenőrzésével is biztosított érvényre juttatása. Szükséges az ásvány- és gyógyvizek rendszeres mikrobiológiai ellenőrzése. Az ásvány- és gyógyvizek minőségi paramétereinek rendszeres mérése és dokumentálása a vízminőség változásainak okának felderítése, az ezzel kapcsolatos számítógépes informatikai rendszer tökéletesítése. Az ásvány- és gyógyvizek védőterületeinek felmérésében - a védőterületen belüli szennyezőforrások feltérképezésében a már egyes területeken elért eredményeket és tapasztalatokat felhasználva nemzetközi együttműködés is kialakítható lenne egyetemi hallgatók nyári gyakorlatának keretében is. * * * A kongresszus szekció ülésein megfogalmazott javaslatok alapján, a záró plenáris ülésen megvitatott kiegészítések, módosítások alapján összeállította: Raum László 40