Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Szlabóczky Pál: Emlékezés Pazár Istvánra, születése 120. évfordulóján

Ilyen kedvezőtlen jelek a németegyházai fúrtlyukakban is jelentkeztek. Több fúrásban eltűnt az öblítő víz, amikor a triaszfekvőhöz közeledtünk, vagy amikor a triaszba bement a kutató véső." Faller Jenő megállapítása szerint a „ németegyházai medencében a veszélyes vízszint átlag 137.33 m, vagyis 2 m-rel alacsonyabb a tatabányai szénmedence veszélyes vízszintjénél!" „Az új szénkincs kitermelésénél ez a kedvezőtlen körülmény a kitermelés mikéntje tekintetében körültekintő megfontoltságot igényel majd." Végül megemlítjük a „ Magyarország szénelőfordulásai" című (Sopron, 1939) tanári pályája végén volt tanítványainak ajánlott könyvét, melyben - ahol ez szükséges volt - a hidrológiai viszonyokra is felhívta a figyelmet. Nagyapám, dr. Vitális István születése 100. évfordulóján 1971-ben a zirci Bakonyi Panteonban emléktábláját [4], születése 110. évfordulója tiszteletére Nagyegyházán a bányaüzem termelésbe lépésekor mellszobrát [6], az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület százéves jubileumán 1992ben a miskolci egyetem professzori panteonjában ugyancsak mellszobrát [8] leplezték le. Zircen és Tatabánya Kertvárosban utcát neveztek el Róla. * Befejezésül dr. Szalai Tibor által a Hidrológiai Közlönyben írt nekrológja [7] zárómondatait idézem: „Ki volt ez a rendkívüli teremtő erő, a világ értékmércéjét is megütő férfi: Vitális István volt. Nem akart hatalmasat alkotni, igazat akart alkotni. Szerény volt, bölcs és megbocsátó. Jellemének felsőbbrendűségét az is igazolja, hogy életének_végnapjain halálos ágyán sem hagyta abba a tudományos munkát. így Gothéhez vált hasonlóvá, aki utolsó napjaiban is kővé vált növényekkel foglalkozott. A férfi, akire most emlékezünk, példaadásával művet alkotott. Azzal a büszke öntudattal halt meg, hogy szellemének és lelkének kincseit a tudomány, barátai és tanítványai javára fordította." Dr. Vitális György IRODALOM [1] Fejér L.: A szénkutató Vitális István. BKL-Bányászat, 124. 3-^t. 1991. 184-188. [2] Gerber P.-Jáki R.-Sóki 1.: Dr. Vitális István 1871-1947. (Dr. Vitális István nagyegyházi emlékművének avatása alkalmából az OMBKE tabányai csoportjának kezdeményezésére kiadja a MÁFI), Budapest, 1981.1-42. [3] JakóbyL.: Dr. Vitális István (1871-1947). Bényászali és Kohászati Lapok, 80. 11.1947. 321-322. [4] Jármai £.: A zirci Bakonyi Panteon I. rész. BKL-Bányászat, 126. 4. 1993. 426-434. [5] Pojják T.: Az ásvány-földtani tudományok oktatásának története Magyarországon a felsőfokú bánya- és kohómérnöki szakképzésben. Bányászati Lapok, 97. 9. 1964. 638-644. [6] Roznai I.: Dr. Vitális István akadémikus emlékművének avató ünnepsége. BKL-Bányászat, 115. 2.1982.140-142. [7] Szalai T.: Vitális István (1871-1947). Hidrológiai Közlöny, 31. 1951. 2-3. (Megjelent 1971-ben). [8] Szalókil.: Vitális István szobor felavatója. BKL-Bányászat, 125.9-10.1992. 590. [9] Székely L.: A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt „bányász" tagjai. BKL-Bányászat, 102. 1. 1969. 54-65. [10] Vendel M.: Vitális István emlékezete. Földtani Közlöny, 78. 1948. 3-16. [11] Vitális Cy.: Megemlékezés Dr. Vitális Istvánról (1871-1947) születése 100. évfordulóján. BKL-Bányászat, 104. 3. 1971. 190-191. [12] Vitális Gy.: Vitális István. Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Életrajzi Lexikon A-tól Z-ig. Budapest, 1992. 563-564. Emlékezés Pazar Istvánra, születése 120. évfordulóján Beszámoló a Pazár István emlékülésről Miskolctapolca, 1995. november 21. Pazár István Nyíregyháza 1875 - Miskolc 1947 Pazár István gépészmérnök 1909 és 1942 között - előbb mint a Miskolci Vízművek tervezője, majd mint igazgatója - kiemelkedő munkásságával létrehozta a város vízellátásának és szennyvízcsatornázásának ma is működő alapműveit és ezzel a Trianon utáni igen kedvezőtlen helyzetben maradandót alkotott a város fejlődésének szolgálatában. 1875. november 21-én született Nyíregyházán, evangélikus tanító család harmadik fiaként. Családja egyébként Eperjes környékéről származik, amire az általa sosem használt Csetneky nemesi előnév is utal. 1947-ben halt meg Miskolcon. Sírja a mindszenti evangélikus temetőben található. Mérnöki tanulmányait a József Nádor Műegyetem gépészmérnöki karán végezte, majd a földművelésügyi tárcánál helyezkedett el, ahol mindjárt országos jelentőségű feladatokat kapott: a századfordulón világszínvonalú hazai víz- és gázkút fúróiparunk gépészeti munkáit irányítj a a helyszíneken, miközben szoros kapcsolatba kerül a kor sok rangos mérnökével és geológusával, így Papp Károllyal is. Erre vezethető vissza, hogy a '20-as években megjelenő publikációi között igen elmélyült gondolkodást és alapos megfigyelő készséget igénylő hidrogeológiai tanulmányok is találhatók. 6