Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Papp Ferenc: Beszámoló a Hidrológiai Tájékoztató 1993-1995. években közzétett számairól

IRODALOM [1] Kitl E.: El Puente del Inca su formation y conservation. Revista Minera, 12. 1941.110-122. [2] Oppenheim V: The vulcano Purace (Kolumbia) Amer. Jour. Scientific, 249. 1950. 3.171-179. [3] Pareja L. J. et gl: Mapa geologico de Bolivia. La Paz, 1978. [4] Rinehart J. S.: Geysers and Geothermal Energy. Springer Verlag. New York, Heidelberg, Berlin, 1984. [5] RojasJ. S.: Thermal and Mineral Waters in Chile XXIII. International Geol. Congress. Praga. Report the twenty third Session, 19.1969. 257-263. [6] Waring G. A.: Thermal springs of the United States and other Coutries of the World. „A" Sammery Geol. Survey. Prof. Paper, 492.1965. 62-96. [7] Zeil V: Das Fumarolen und Geysir-Feld westlich der Vulcangruppe des Tatio. Provinz Antofogasta, Chile. Bayer. Akad. Wim. Math.-Naturwiss. Abhand., 96. 1955. 5-14. Beszámoló a Hidrológiai Tájékoztató 1993-1995. években közzétett számairól A Hidrológiai Tájékoztató 1961 áprilisától a Magyar Hidrológiai Társaság hivatalos lapjaként jelenik meg. A Szerkesztő Bizottság 1993-95. években végzett munkájáról készült beszámolót a Társaság főtitkárának felkérése alapján az általa megadott szempontokfigyelembevételével állítottuk össze. Ennek rövidített változatával olvasóinkat is szeretnénk megtisztelni, remélve, hogy a lappal kapcsolatos véleményüket továbbra is eljuttatják hozzánk. A beszámolási időszak fontosabb eseményei A lap Szerkesztő Bizottsága 1993 októberéig Környei László elnök és dr. Vitális György szerkesztő vezetésével dolgozott. A Magyar Hidrológiai Társaság 1993. október 19-i közgyűlése tudomásul vette a Szerkesztő Bizottság korábbi elnökének Környei Lászlónak lemondását, új elnököt választott Papp Ferenc személyében és megerősítette szerkesztői tisztségében dr. Vitális Györgyöt. A Szerkesztő Bizottság 1993. november 23-i ülésén megvitatta és jóváhagyta a szakosztályi-, bizottsági- és területi képviselet új rendszerét (1. melléklet), és rögzítette a lap céljait valamint a bizottsági tagok feladatait. A beszámolási időszakban a Szerkesztő Bizottság hat ülést tartott, 6 lapszámot jelentetett meg összesen 352 oldalon, lapszámonként 3500 - 1995 második felétől 3100 - példányban. A lap szerkezete nem változott. A megjelent cikkek, beszá­molók, közlemények statisztikai adatait a 2. melléklet tartal­mazza. A lap szerepe a Társaság életében Tekintettel arra, hogy a lapot a Társaság egyéni és jogi tagjai a tagdíjfizetés ellenében kapják, szerepe a Társaság életében kiemelkedő jelentőségű. Ritka - évenként kétszeri - megjelenése miatt nem alkalmas arra, hogy a soronkövetkező rendezvényekre felhívja a figyelmet (ezt a feladatot a havonta közreadott programfüzet látja el, mely 1995 közepe óta mint a „Hidrológiai Tájékoztató melléklete" jelenik meg), azt azonban alapvető Jeladatának tekinti, hogy a Társaság legfontosabb rendezvényekről utólag beszámoljon, azok témáit, ajánlásait ismertesse. Az újjászervezett képviseleti rendszerben a Szerkesztő Bizottság tagjainak legfontosabb feladata az általuk képviselt szakosztályok, területi szervezetek rendezvényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, azok értékelése, a legjobb előadások anyagának megjelentetése, a legfontosabb rendezvényekről pedig beszámolók összeállítása. Ebből a szempontból eredményesnek tekinthetjük az 1994-ben megjelent két számot, melyekben összesen 22 társasági rendez­vényről adtunk tájékoztatást, a korábbi évek átlagosan 6-8 hasonló tárgyú közleményével szemben. Ezt a kedvező eredményt 1995-ben sajnos nem sikerült megismételni, az ismertetett társasági események száma ismét jelentősen csökkent. A Szerkesztő Bizottság munkája A Szerkesztő Bizottság munkájának megszervezése és összehangolása az elnök feladata, a lap tartalmának összeállítását a szerkesztő végzi. A megjelent cikkek, beszámolók korábban többnyire egyéni kezdeményezés vagy a szerkesztő megrendelése alapján készültek. Az erre a célra rendszeresített „Cikkíratási javaslat" kitöltésével a Szerkesztő Bizottság néhány további tagja is rendszeresen adott ötleteket, a többség a bizottsági üléseken segítette a munkát, de voltak olyanok is, akiknek erre sem futotta az idejükből. 1994-ben a helyzet több szempontból is változott. Néhány cikkíratási javaslat mellett a szakosztályi- és területi képviselők számos társasági rendezvényről hoztak ismertetést vagy össze­foglaló szakmai anyagot, s ezzel jelentős mértékben segítették a szerkesztő munkáját. Bár a rendelkezésünkre álló oldalszám kitöltése 1995-ben sem okozott gondot, a bizottsági tagok kezdeti lelkesedése jól érzékelhetően csökkent. Hasonlóan alakult a helyzet a Szerkesztő Bizottság ülésein való részvétellel is. A korábbi átlagos 8-10 fő helyett 1994-ben 15-en, 1995-ben már csak 12-en, majd 11-en jöttek el. A szakosztályokkal és területi szervezetekkel való kapcsolat A Szerkesztő Bizottság - amint az az előzőekben is kiderült ­nagy jelentőséget tulajdonít a szakosztályokkal, bizottságokkal és területi szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartásnak. A 12 szakosztály szerkesztő bizottsági önálló képviseletét az átszervezés után is fenntartottuk, néhány esetben a szakosztály vezetőivel történt egyeztetés után személyi változások történtek. A 24 területi szervezet és 10 állandó bizottság képviseletét ­gyakorlati szempontok figyelembevételével - igyekeztünk úgy megoldani, hogy a Szerkesztő Bizottság korábbi létszáma lehetőleg ne növekedjék. A kapcsolattartás eredményeinek értékelésére egy egyszerű statisztikai módszert alkalmaztunk. Meghatároztuk, hogy a Társaság taglétszáma hogyan oszlik meg a 12 szakosztály, valamint a 24 területi szervezet között, és célul tűztük ki, hogy a lap cikkeinek szakmai- illetve a rendezvényi beszámolók területi összetételénél is hasonló arányokat próbáljunk kialakítani. Az elmúlt két év adatai azt igazolják, hogy a cikkek szakmai összetételének arányán máris sikerült javítani (3. melléklet). Bár a központi rendezvények beszámolói mellett a területi rendezvényekről szóló ismertetések is örvendetesen szaporodtak, az elmúlt két év összesen 8 adatából az arányok alakulása még nem ítélhető meg. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom