Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Deák Antal András-Marczell Ferenc: Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1997-ben

23. * 1872. Maurer Gyula (Kassa) mérnök. Németországban a Rajna-szabályozásnál dolgozott. Hazatérve a Bega-szabályozási Kirendeltség főnöke, majd kerületi felügyelő. 1921— 1932 a Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő Kormánybiztosság h. vezetője, majd kormánybiztosa. (t Budapest, 1948. július 8.) - MÉLII. 174. o. 25. 11897. Klimm Mihály (Buda) vízmérnök, egyetemi tanár. Oklevelének megszerzése után, német állami szolgálatban az Elba és Rajna szabályozásénál dolgozott. 1879-ben a budapesti műegyetem meghívta az akkor létesített vízépítési tanszék vezetésére. Elsőként rendszeresítette a vízmérő gyakorlatokat. Nagymaroson megszervezte a műegyetem vízmérő állomását. (* Buda, 1851. szeptember 4.) - MÉL I. 937. o. Február 13. t 1947. Finály István (Budapest) mérnök. Német- és franciaországi tanulmányutak után mint magánmérnök számos vízművet és vízi erőművet tervezett. Kiváló műtárgyépítő volt. Szakirodalmi munkásságában elsősorban a műtárgyépítés és az energiagazdálkodás kérdéseivel foglalkozott. (* Kolozsvár, 1846. május 6.) - MÉL I. 512. o. 24. f 1972. Rittinger Pál (Budapest) kultúrmérnök. A székesfehérvári majd a losonci kultúrmérnöki hivatal vezetője. A Rima és Tugár-patak majd az Ér-völgy és Kraszna-völgy, 1947től pedig miniszteri biztosként az Ecsedi-láp lecsapolásának munkáit irányította. Rövid kitérő után 1952-ben tért vissza a vízügyi szolgálathoz, ahol a Vízügyi Tervező Vállalatnál, a VITUKI-nál és a VIZDOK-nál dolgozott. (* Dunabogdány, 1893. május 26.) - MÉL III. 660. o. Március A Kapos-Sió-Sárvíz vízrendszeren kialakult árhullám helyenként elöntötte a folyók árterét. A Sión 7, a Sárvízen pedig 14 gátszakadás történt, írod.: = Vízügyi Közi., 1949. 14. * 1822. Szabó József (Kalocsa) bányamérnök, geológus, a kőzetkutatás világhírű szaktekintélye. A szabadságharc idején a puskaporgyártásnál segédkezett mint Pest megyei salétrom-felügyelő. A pesti egyetem ásványföldtani tanszékének r. tanára, rektora, az egyetem ásvány-kőzettani intézetének létrehozója. Úttörő jelentőségűek az Alföld geológiai viszonyaira vonatkozó kutatásai. (t Budapest, 1894. április 10.) - MÉL II. 681-682. o. 17. * 1872. Viczián Ede (Tápiófarmos) mérnök. Magyarország vízerőinek felmérésével úttörő munkát végzett a vízerőhasznosítás, illetve a tervszerű vízerőgazdálkodás előkészítése terén. 1909-től a soroksári Dunaág szabályozásának tervezője és a kivitelezési munkálatok vezetője. Tervei szerint épült a tassi vízerőtelep is. (t Budapest, 1931. szeptember 19.) - MÉL II. 996. o. Április 2. t 1897. Bodola Lajos (Kézdimarkosfalva) bányamérnök. A szabadságharcban Gábor Áron munkatársa majd a székely tüzérség egyik vezetője volt. Az emigrációban különböző olasz városokban mint mérnök út-, vasút-, híd- és vízépítési munkákban vett részt. Hazatérve tapasztalatait a délmagyarországi vízgazdálkodási munkálatoknál hasznosította. (* Kézdimarkosfalva, 1825. augusztus 10.) - MÉL I. 228229. o. Május 9. * 1897. Miháltz István (Árpástó) geológus, egyetemi tanár. Nagyméretű földtani felvételezései: a Duna-Tisza-csatorna nyomvonalának geológiai vizsgálata, a Tiszalöki Vízi erőmű helyén végzett földtani feltárás, a tervezett szegedi vízlépcső hidrogeológiai feltárása, (t Szeged, 1964. március 16.) - MÉL II. 205. o. 10. * 1972. Weszelszky Gyula (Szlatina) gyógyszerész, a Radiológiai Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat hidrológiai szakosztályának elnöke. Több mint 40 évig tanította a gyógyszerész ifjúságot. Munkásságának jelentős részét képezte a hazai gyógyvizek radioaktivitásának meghatározása, (t Budapest, 1940. június 20.) - Hidr. Közlöny, 1941. 15. 1947. Átadták a 14800 kh területű hódmezővásárhelyi öntözőrendszert. A háború után elsőként kiépített öntözéseken a vizet a kettős működésű hídvári szivattyútelep biztosította. A telep nemcsak öntözővíz szolgáltatására volt alkalmas, hanem a tavaszi belvizek átemelésére is. írod.: VLEX, 1970. Július 8. * 1897. Kol Erzsébet (Kolozsvár) algológus, a biológiai tudományok kandidátusa. A szegedi, majd a kolozsvári egyetemen tanított. 1948-tól a Nemzeti Múzeum Növénytárában folytatta nemzetközileg is kiemelkedő tudományos munkásságát. Legfontosabb kutatásai a havon és jégen élő algákra irányultak. (t Budapest, 1980. november 14.) - MÉL IV. 491. o. 8. * 1897. Fazekas Károly (Budapest) vízépítő mérnök. Több kultúrmérnöki és folyammérnöki hivatalban, majd a Földművelésügyi Minisztériumban töltött szolgálat után 1948-ban a Vízrajzi Szolgálat vezetőjévé nevezték ki. Ezt követően a VITUKI egyik vezető munkatársa volt. Számos vízrajzi mérőeszközt tervezett. Elsősorban a folyómedrek morfológiai kérdésével foglalkozott. (t Budapest, 1966. május 24.) - MÉL IV. 246. o. 23. f 1972. Csajághy Gábor (Budapest) vegyészmérnök, a földés ásványtani tudományok kandidátusa. 1943-tól 1970-ig a Földtani Intézet vegyi laboratóriumát vezette, kiváló elemzővegyészként vált ismertté. Legfőbb munkaterülete a vízkémia volt. Rendszeresen elemezte hazai gyógyvizeinket. (* Balatonfüred, 1903. június 18.)-MÉL III. 113. o. Szeptember 1. 1847. Harmadszor kelt útra Széchenyi István, hogy a Tisza menti szabályozási ügyeket szemrevételezze. Szolnokig vonaton, onnan a Pannónia gőzhajóval a Tiszán és a Bodrogon Sárospatakig jutott el. 10. * 1897. Sikó Attila (Tiszavárkony) mérnök, a műsz. tud. kandidátusa. Az Országos Öntözési Hivatal, a Vízrajzi Intézet, majd a VITUKI munkatársa. Vízépítési műtárgyak építésével, statikai, talajmechanikai és hidraulikai kérdésekkel egyaránt foglalkozott, (t Budapest, 1965. július 28.) - MÉL II. 626. o. 20. 1847. A Helytartótanács határozata alapján Pest városának tanácsa végzést hozott, s ezzel életbe lépett Pest első csatornázási szabályrendelete, amely egészen 1907. február 1-jéig volt érvényben. írod.: Budapest csatomázása, 1972. 23. 1947. Siófokon Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen átadták a Sió felső torkolati műveit: a hajózsilipet és a vízlevezető zsilipet. A munkák Hock Károly főmérnök irányítása alatt még 1941-ben megindultak, de befejezésük a háború miatt elhúzódott, írod.: Bendefy-V. Nagy: A Balaton évszázados partvonalváltozásai, 1969. Október Több mint 3000 áldozatot követelő kolerajárvány tört ki Budapesten. A közel egy esztendeig tartó járvány kialakulásában nagy szerepet játszott a megemelkedett szintű szenynyezett talajvíz. írod.: Budapest csatornázása, 1972. 62