Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Nyugat-Gerecse kőpitei és Les-hegyi pliocén és alsó-pleiszton hévforrástavak paleo-hidrogeológiai vizsgálata

1. kép. A Kópite-i édesvízi mészkőélófordulás képe észak felől 2. kép. A Kőpite-i édesvízi mészkő alatti cementált deltakavics a 3. sz. bányánál E fúrás, amelyet az 1. sz. bánya előterében telepítettek 123 m­ben tárta fel a hévíztartó felső-triász mészkövet, amely felszíni kibukkanásokban csak több km távolságra a Nagy-Somlónál figyelhető meg. A fúrásban közel 100 m vastagságban harántol­ták még a felső-pannóniai agyagos-iszapos-homokos rétegeket, amelyekre az édesvízi mészkő közvetlen feküjét képező homo­kos-kavicsos üledékek települnek. Pécsi M. [2,3] ezt a durvatör­melékes anyagot deltakavicsnak tartja. Ennek a deltakavicsos összletnek az alján görgetetlen édesvízi mészkőblokkok találha­tók, amelyek egy idősebb, a kőpitei előfordulást megelőző karbonátképződési szakaszra utalnak. A deltakavicsot az összleten áttörő hévforrások karbonátanya­ga szakaszosan összecementálta, sőt a 4. sz. bányánál az egykori forrásfeltörést jelző forrástölcsér helye is felismerhető. Az édesvízi mészkő vizsgálata hévforrástavi keletkezésre utal. Az előfordulás nyugati oldalán levő bányáknál - 1. sz. - a mészkő kemény, tömör, tömeges, rétegzetten kristályos kifejlődé­sű. Ez a mészkőváltozat az egykori hévforrástóban élt növény­zetre utaló nyomokat alig, vagy egyáltalán nem tartalmaz. Ennek megfelelően az édesvízi mészkőre igen jellemző növényzet okozta likacsosság sem tapasztalható. A bánya művelése során több kisebb-nagyobb vízvezető járatot, sőt egy helyen kisebb barlangot is feltártak. Ezek a megfigyelt kőzetadottságok és jelenségek arra utalnak, hogy ez a mészkőtípus a tó mélyebb részein, a növényzettől mentes nyíltvízi zónában, a források feltörésének környezetében keletkeztett. A mészkő másik része, kemény, likacsos növényi életre utaló nyomokban rendkívül gazdag. Ilyen kifejlődésű mészkövet különösen az Ádámmajor közelében, a 3. sz. kavicsbánya felett, illetve annak környezetében levő mészkőblokkok képviselnek. Ez a típus pedig a parti fáciest képviseli. Az édesvízi mészkőösszlet felső szakaszát feltáró 2. sz. bányánál a mészkő záró rétegei is gazdag növényi életet bizonyí­tanak. Ezek az adottságok az egykori hévforrástó fokozatos elmocsarasodását jelzik. Az édesvízi mészkő vastagsága, elterjedése és kifejlődésének zonalitása alapján egy kb. 300x300 m nagyságú, hirtelen mélyülő, fenékforrások táplálta depressziós típusú hévforrástó igazolható Kőpiténél. A hévforrástóval kapcsolatos megfigyeléseket összefoglalóan a 2. ábrán rögzítettük. Ehhez kapcsolódva kívánjuk még meg­jegyezni, hogy az édesvízi mészkövet olyan hévforrások hozták létre, amelyek erőteljes és dinamikus karbonátképző tulajdon­ságokkal rendelkeztek. Továbbá a mészkőképződés időszakában olyan kiegyenlített és kedvező éghajlati viszonyok - meleg, nedves - voltak, amelyek a hévforrások vízhozamában alapvető változást nem okoztak, sőt a karbonátfelhalmozódást is elősegí­tették. Tehát a Kőpite-i hévforrástó mészanyaga a pliocén olyan éghajlati fázisára bizonyíték, amikor meleg - nedves klímavis­zonyok uralkodtak. 3. A Les-hegyi hévforrástó vizsgálata Ez az édesvízi mészkő előfordulás Szomód községtől észak­nyugatra, kb. 1 km távolságban található. Környezetéből minden irányba éles peremekkel emelkedik ki. A mészkő legmagasabb helyzetét a 236 m tszf. magasságot jelző háromszögelési pont rögzíti. Az édesvízi mészkő vizsgálatához kedvező feltételeket biztosítanak a ma már felhagyott bányák. Ezek közül a legna­gyobb az előfordulás délnyugati oldalán található, amely kb. 200 m hosszúságú és északkeleti fala kb. 10-15 m vastagságban tárja fel a kőzetanyagot. E bánya felett az édesvízi mészkőből álló, közel észak-déli irányú, kb. 300 m hosszú és 100 m széles fennsík található, ahol a mészkőösszlet zárórétegeit számos kisebb fejtés tálja fel. így a fekütől a mészkőképződés befejező­déséig teljes kifejlődésében tanulmányozható az összlet, amely­3. kép. A Les-hegyi édesvízi mészkőbánya részlete a különböző típusú és genetikájú rétegekkel 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom